Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1932-06-22 / 25. szám

Budapest, 1Í132. június 22. Független Budapest 3 M HÉ A HÉV és a nyár A fővárosi törvény szerint már itt a nyári szü­net, június 15-én megszűnt a városházi munka. A valóság azonban az, hogy olyan munkaprogramm zsúfolódott össze erre a „szüneti“ időre, amilyenre rég nem volt példa. A törvényhatósági tanács június 16-án határozta el a Vásárpénztár likvidálását, ame­lyet most, a „szünetben“ kell a közgyűlésnek meg­szavaznia, vagy megtagadnia. Volna még ezenkívül is egész sereg elintéznivaló, itt a HÉV-ügy, a Talbot- kérdés és számos egészen sürgős dolog, ezek azonban már nem intézhetők el, mert a törvény nem tűri, hogy rendkívüli közgyűlést hívjon össze 'az ellenzék, ha már rendes közgyűlést nem lehet tartani. Ezt a tilalmat azért vették bele a törvénybe, hogy ne kellemetlenkedhessék az ellenzék azzal, hogy nyá­ron is dolgozni akar. Éppen ezért sokan vannak, akik örülnek ennek a. kényszerűségnek. Azok, akik a, HÉV-ügyet mindenáron el akarják vonni a közgyű­lés nyilvánossága elől, akiknek „nagyon jól jön“, hogy nem szabad közgyűlést összehívni. Azt remélik, hogy a nyár folyamán elintézik ezt a sokat hányt- Veteti problémát és a törvényhatósági tanács segít­ségével megváltják a HÉV-et (és magukat) szép ti­tokban, anélkül, hogy a közvélemény meglepné azt a világosságot, amely nélkül ilyen nagy kérdést el­intézni nem lehet. Akik így kalkulálnak, nagyon tévednek. Apel­lálnak itt Ripka Ferenc és Sipőcz Jenő nyilatkoza­taira, amelyek kétségtelenné teszik, hogy a HÉV dolgát nem fogják suba alatt elintézni. A nyári szü­net nem lesz a spekulánsok subája. A hév nyár nem alkalmas subaviselésre a HÉV-vei spekulálók részére. Az új Horthy Miklós kórház A főváros gyönyörű intézménnyel gazdagodott: a Horthy Miklós kórház büszkesége Budapest teremtő erejének és magas kultúrái járnak. Boldog örömmel láttuk azt a páratlan szeretetet, amellyel ezt az 550 ágyas kórházat építették és felszerelték és most már tudjuk egész bizonyosan, hogy az a lelkes áldozat­készség és meleg szív, amely ezt a kórházat létre­hozta, nem fog ellankadni, amíg az egész, 1600 ágyra tervezett új kórház el nem készül. Nagy út volt idáig, amíg a Horthy Miklós kór­ház megnyílt. Olt voltunk az első kapavágásnál, ami­kor a szeretetheti! építése megkezdődött, a Független Budapest állandóan figyelte, féltő szeretettel óvta az építkezést, ott álltunk 'mellette, amikor arról kellett határozni, hogy a. szeretetház kórházépületéből nyil­vános kórházat kell csinálni és büszke elragadtatás­sal állunk most is mellette, amikor bemutatták or­szág-világnak, hogy mit produkált Budapest olyan időkben, olyan nehézségek közt, amelyek példátla­nok a magyar főváros gazdasági életében. A szociálpolitikai ügyosztály és a közegészség- ügyi ügyosztály érdeme ez az új kórház. Az előbbié, amely tervezte és fejlesztette, az utóbbié, amely tö­kéletessé tette, befejezte. Hősök voltak azok, akik a mai viszonyok közt ezt a gyönyörű épületet létre­hozták, de hős maga a főváros is, amely nem rettent el a mai időkben attól a feladattól, melynek gyönyörű eredményét most büszkén könyvelheti el legneme­sebb, legméltóbb büszkeségei közé. Hogyan halt meg a Vásár pénzt ár A Vásárpénztár likvidálásának dolga tipikus pél­dája annak, mit csinált a fővárosi törvény. Hogy en­nek a törvénynek el kell tűnnie a föld színéről, azt — ha egyéb okok nem lennének — maguk azok, a körül­mények is indokolttá, tennék, amelyek közt a tanácsi hatüirozat megszüntetett, A tanácsülés természetesen titkos volt, a nyil­vánosság neyn ellenőrizhette a felszólalásokat és nem ismertethette a közönséggel. A nyilvánosság ott sé­tált fel-alá az előszobában, várva a határozatot. A nyilvánosságot a sajtó jelenti, amely ki van zárva a törvényhatósági tanács üléseiről. A sajtó nem hallotta a felszólalásokat, nem hal­lott semmit sem, csak látott. Látta, hogy egyszerre sürgősen távozik, telefonálni megy és egyéb ürügyet keres egy csomó városatya, akiknek a döntésnél ott kellene lenniök, de — nem akartak ott lenni. Amikor szavazni kelleti volna, hirtelen — kezel • mostak. És a kezüket mosták azért is, amikor a Vásárpénztár dolgáról van szó: ők nem tehetnek róla, ők a kezű­Beszélgetés Friedrich Istvánnal a városházi munkátlanságról, aminek az a magyarázata, hogy a főváros vezetői félnek hozzányúlni a közönséget érintő nagy problémák gyökereihez Megbukott az álautonómia — mondja Friedrich István — aki lelkesedéssel csatlakozik a fővárosi törvény revízióját követelő politikusokhoz „Rendezni kell a főváros és a kormány közti viszonyt, mert a mai helyzet tűrhetetlen Rassay Károly, Becsey Antal, Fábián Béla és Bródy Ernő után ma Friedrich Istvánt, a Keresz­tény Ellenzék vezérét szólaltatjuk meg-. Vázoltuk előtte az általános városházi helyzet sivár képét és kér­dést intéztünk hozzá; miben látja az általános városházi lespedésnek a magyarázatát. Friedrich István úgy a parlamentben, mint a közgyűlésen is a legkimagaslóbb vezéregyénisé­gek közé tartozik. Felszólalásait úgy a parlamentben, mint a városházán a legszélesebbkörű érdeklődés és fi­gyelem kíséri. Abban a küzdelem­ben, amit a városházi élet felfrissí­tése érdekében indítottunk meg, bi- zonyára nagy súllyal esik latba Friedrich Istvánnak, a Keresztény Ellenzék vezérének ez a megnyilatko­zása. Arra a konkrét kérdésre, hogy mi a véleménye a városházi adminisztráció vezetőit foglalkoztató ak­tuális városházi problémákról, Friedrich István Friedrich István a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának; — Akármelyik városházi problémát nézem, egyik sem jut előbbre a megoldás felé egyetlen lépéssel sem. Itt van például elsősorban az üzemi problémáknak az ügye. Évek óta hal­lunk az üzemi problémák megoldásának szük­ségességéről, hosszú hónapok óta beszélnek az illetékes tényezők az üzemek átszervezéséről, racionalizálásáról, összeolvasztásáról. Folyto­nosan^ nyilatkozatokat olvasunk a Talbot- centrádé átvételéről, a Helyiérdekű Vasutak megváltásáról és az elmúlt városházi szezonban mindössze annyi történt, hogy az Autóbuszüzemet hozzákapcsolták egy másik üzemhez, a BSzKRt-hoz. Már maga ez a probléma-komplexum, amit itt hevenyészve felsorakoztattam, elegendő volna arra, hogy ez a törvényhatóság egy teljes esztendőn keresztül a legkomolyabb munkában élje ki magát. Sohasem vártak még ilyen nagy- fontosságú kérdések eldöntésre Budapest szé­kesfőváros törvényhatósága előtt. És mit lát­tunk? Teljes tespedést és programtalanságot. A huza-vonának olyan színezete van, mint hogyha az illetékesek félnének hozzányúlni a kérdés gyökeréhez. — Itt van mingyárt a fővárosi közigaz­gatás racionalizálásának a kérdése. Ma már mindenki tudja, hogy sem az\ állami apparátus, sem a székesfőváros közigazgatásának az appa­rátusa tovább fenn nem tartható. Ahogy az állami közigazgatást le kell majd építeni, ugyanez a sors vár a fővárosi közigazgatásra is. A fővárosnál sokkal súlyosabb feladat lesz ennek a „racionalizálásnak“ a végrehajtása, mint az államnál, mert ugyanakkor, amikor a közigazgatás racionalizálásával kapcsolatosan egészen bizonyosan a tisztviselői létszám csök­kentésére kell sornak kerülnie, az üzemek át­szervezésénél szintén nagy létszámú felesleges munkaerő fog jelentkezni. Tudatában vagyok annak a ténynek, hogy ezek a témák kellemet­lenek és kínosak. De nekünk, akik felelősség­gel tartozunk, szembe kell néznünk a való­sággal és egyszer hozzá kell kezdenünk a bajok orvoslásához, mert akármeddig húzzuk-halaszt- juk is a problémák megoldásának gyakorlati megkezdését, egyszer mégis csak meg kell e problémákkal birkóznunk. Tudom, hogy fon­tos szociális érdekeket kell majd érintenünk, mert hiszen nem lehet a közalkalzottak ezreit egy­szerűen az uccára tenni. Más megoldás itt nincs, mint a kormányzat részéről olyan gazdaságpolitikának az inaugu- rálása, amely lehetővé teszi, hogy a magán- gazdaságok a feleslegessé vált közalkalmazott- tömegeket magukba felszívják. „Tűrhetetlen a kormány és a főváros közti viszony“ — A városházi tespedésnek és munkátlan- ságnak másik magyarázata ' az a tűrhetetlen viszony, amely a főváros és a kormány között fennáll. Teljes mértékben igaza volt Petrovácz Gyula képviselőtársamnak, aki a legutóbbi parlamenti beszédében tiltakozott az ellen a mód ellen, ahogyan a kormány közegei a fő­várossal érintkeznek. Teljes lehetetlenség, hogy \ megállapodások, mint amilyen a kormány és a főváros között a betegápolási díjakra vonat­kozóan létrejött megállapodás is volt, — né­hány hónap múlva a kormány önkényes elha­tározása következtében felborulhassanak. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett a tény mel­lett sem, hogy a Keresztény Községi Párt — amint ezt Petrovácz Gyula a parlamentben nyíltan kijelentette — nem hajlandó többé le- \ ülni a kormány tárgyalóasztalához, mert nincsen garancia arra, hogy a megálla­podások a kormányzat részéről betar­tassanak. hoz való viszonyát, mert e rendezetlen állapot következményeit a főváros tovább nem viselheti. — Mindezek alapján csak a legteljesebb készséggel léphetek be azoknak a politikusoknak a sorába, akik a Független Budapest hasábjain a fővárosi törvény revíziójáért indulnak harcba. Nagy érdeklődéssel olvastam a Független Budapest legutóbbi számaiban azoknak a várospolitikusoknak a kijelentéseit, akik min­den városházi programtalanságnak és tespe­désnek végokát a fővárosi törvényben látják. Szívvel-léiekkel csatlakozom hozzájuk, mert ma már minden elfogulatlan politikus előtt nyilvánvaló, hogy e törvény to­vábbi fenntartása képtelenség. két mosták... Munkácsa Gyula cég magyar kir. szab. takarék- tűzhely, kályha, kémény- toldó és lakatosárugyar BUDAPEST, VII, RÓZSA UCCA 39 TELEFON; J. 312-80, 359— 1 OBENDORFER KÁROLY ÉS RUDOLF oki, mérnök-kövezőmesferek, út- és csatornaépítési vállalkozók Budapest. Iroda : Horthy Miklós út 29. — Telelón: 69-2-99 Telep: X., Szlávy ucca 27-29. Telefon: K. 76-74 Én a főpolgármester úr hibájául rovom fel, hogy a főváros és a kormány között a viszony ennyire elfajult. Mégis csak tűrhetetlen, hogy a főváros a közigaz­gatási bíróság útján kényszerüljön érintkezni a kormányhatósággal. Vagy nincsen meg Ripka Ferencnek az az egyéni súlya, amely ilyen állás betöltéséhez szükséges, vagy pedig nem respektálják őt eléggé a kormány részéről. Nekem eszem ágá­ban sincsen Ripka Ferenc személye ellen ágálni, vagy intrikálni, de mégis el kell várnom, hogy a főpolgármester rendezze és pedig a legrövidebb idő alatt rendezze a fővárosnak a kormány­l/lirri rn-tápliszteket orvosok ajánlják A l\wl ■ LLII Gyermekeknek erőt felnőtteknek egészséget ád Minden gyógyszertárban kapható. Forgalomba hozza és főlerakat: A FÖLD RT., Budapest, II., Hermann Ottó-út 5. Telefón : 52-6-01 Még kormánykörökben is be kell látni, hogy sem az álparlamentarizmus, sem az álautonó­mia nem vált be. Az álparlamentarizmusnak az országos politikában állandó politikai vál­ság, az álautonómiának a városházán teljes tét­lenség és lendületnélküliség a következménye. Friedrich István nyilatkozata megkapó, élénk és igaz színekkel festi meg a mai városházi helyzet képét. Hunyadi János természetes keserüvíz ivókúrákra az emésztőszervek betegségeinek kiváló gyógyvize

Next

/
Thumbnails
Contents