Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-20 / 3. szám
Független öudapest Budapest, 1932 január 20. Intézeti és házi ruha mosására csak a 99 K I R A LY“ GŐZMOSÓ IV., Magyar ucca 3., VII., Király ucca 15., V., Bálvány ucca 23 VII., Dohány ucca 20. — Telető n. — Házhoz küldenek. vezése és tanácskozásainak teljes nyilvánossá qa; 7 . ,7 ,,, 2. a közgyűlés hatáskörének kiszelesitese az önkormányzati akai'at nagyobb és közvetlenebb érvényesülése érdekében; 3. a kinevezett tagok kiküszöbölése a közgyűlés és tanács tagjai sorából; , .. 4. főpolgármester és polgármester hatáskörének korlátozása; 5. szakbizottságok üléseinek nyilvánossága; Izgatottan várják a városházán a főváros idei költségvetésének kormányhatósági jóváhagyását. Más alkalommal sem dönt január vége, február eleje előtt a belügyminiszter és így nem lenne ok sem türelmetlenségre, sem pedig ok az izgalomra. Idén azonban rendkívüli körülmények játszanak közre, amelyek mégis izgalmat váltanak ki. A főváros idei költség- vetését a kormányhatósági jóváhagyás előtt a 33-as bizottság 6-os albizottsága fogja felülbírálni, amely előzetes értesülések szerint, az egész vonalon nagy szigorúsággal akarja a köziiletek költségelőirányzatait tárgyalás alá venni. A főváros el van készülve, hogy a költségvetésben a közgyűlés által elfogadott, véglegesnek tekintett tételekkel szemben nagy változások lesznek. A beérkezett információk szerint különösen az üzemi költségvetéseket fogják szigorúan vizsgálni. A belügyminiszter már rég kifogásolta egyes üzemek túlzott tartalékolásait és más alapok nagyméretű dotálását. Az idei költségvetésben ezeknek a kifogásoknak érvényt akar szerezni a belügyminiszter és már a 6-os bizottságban redukálni kívánja egyes fővárosi üzemek különböző irányú javadalmazásait. Általában a főváros üzemi gazdálkodását a legélesebb bírálat alá veszik A számvevőség most állítja össze a fővárosi háztartás 1931. évi gazdálkodásáról szóló zárszámadásokat. Ezeknek a munkálatoknak az alakulása ad majd feleletet arra a kérdésre, hogy miként gazdálkodott Budapest székesfőváros adminisztrációja az elmúlt nehéz esztendőben. A munkálatok előrehaladott stádiumban vannak, úgyhogy egészen rövid időn belül nyilvánosságra, hozható lesz a, főváros 1931. évi zárszámadása, amelynek egyenlege iránt általános érdeklődés nyilvánul meg várospolitikai körökben. A gazdasági viszonyok leromlása következtében joggal lehetett tartani attól, hogy a zárószámadások mérlege nagy hiányt fog 1 eltüntetni, A fővárosi bevételeknél ugyanis állandóan esési tendencia mutatkozott, az elő- irányzott kiadásokat a városházi adminisztráció kénytelen volt eredeti öszegekben folyósítani és így érthető volna, ha a, zárószámadások mérlege hiányt tüntetne fel. A városházán a zárszámadási munkálatok alakulásával kapcsolatosan olyan hírek terjedtek el, hogy a készülő zár ózzam,adások végösszege nagyobb hiányt fog f en (intetni, egyes hírek szerint ez a hiány meghaladja a másfélmillió pengői. A Független B udapes t munka társa a Fővárosi Számszék vezetőségéhez közelálló helyről szerzett értesülés alapján közölheti, hogy ezek a, hírek, előreláthatóan helyreigazításra szorulnak, A zárszámadásokban ugyanis nemcsak hogy egyáltalában nem lesz semmiféle hiány, hanem fölöslegnek a jelei mutatkoznak. A várható felesleg ötszázezer-egymillió pengő f őzött foy mozogni. Hangsúlyozták azonban a, Független Budapest munkatársa előtt, hogy a zárszámadásoknak ez az egyenlege tulajdonképpen csak könyvelési technikán alapszik, Arról van szó ugyanis, hogy a városházi adminisztráció az elmúlt év folyamán takarékosan 6. kerületi választmányok állandó és törvényben szabályozott foglalkoztatása; 7. az önkormányzati alkalmazottaknak a közgyűlés által történő megválasztása. És így tovább, az élet parancsa és az autonómia szelleme szerint. — Ezek volnának elmondandó interpellációm körvonalai s hiszem, hogy a Független Budapest közérdekű akcióját sikerül majd közelebb vinni a kívánt eredményhez. és újból nyomatékos figyelmeztetést küld a kormány a városházára a deficites üzemek megszüntetése, vagy hasznosítása, esetleg a deficit más módon való eltüntetése érdekében. A községi alap tételeinél is várhatók változtatások. Mindenütt a kiadások csökkentését forszírozza a kormány, de ez nem jelenti azt, hogy e réven a főváros nyereséggel záruló költségvetéshez jut, miután a 6-os bizottság és a belügyminiszter egyidejűleg a bevételi előirányzatok lefaragására is törekszik. A kormány szerint ugyanis — amire különben már annakidején a polgármester is célzott — a főváros bevételei az idei költségvetésben elég optimisztikusan vannak előirányozva, A költségvetés elfogadása óta romlottak a gazdasági viszonyok, újabb adóalanytömegek mentek tönkre, úgyhogy az előirányzott adó és egyéb jövedelmek túlzottaknak tekinthetők. A kormány a bevételeket a realitás nívójára csökkenti a költségvetésben és ennek arányában eszközöl majd törléseket a kiadások rovatán is. A költségvetés jóváhagyására, előreláthatólag, csak február közepére kerül sor. gazdálkodott ugyan és ennek a takarékos gazdálkodásnak az eredménye a zárószámadásokban jelentkező felesleg, végeredményben azonban a főváros pénzkészletében nagyarányú hiány jelentkezik, amely kétségkívül a gazdasági viszonyok leromlásában, az állami kórháztartozás rendezetlenségében és a kinnlevőségek behajthatatlanságában találja meg a magyarázatát. Az 1930. évről szóló zárószámadások sem mutattak fel nagyobb hiányokat a főváros gazdálkodásában, mégis több, mint tízmillió pengő hiány jelentkezett a, főváros pénztári készletében, A Független Budapest az elmúlt év folyamán többízben tett említést az előirányzott bevételek csökkenéséről és ezzel kapcsolatosan jeleztük, hogy 1931-ben az év végéig húszmillió pengőre is felszökhetik a, pénztári hiány végösszege. Közben azonban az törtért!, hogy Sipöcz Jenő polgármester még szeptember hó elején rendkívül szigorú rendeletet bocsátott ki az egyes ügyosztályok vezetőihez és az üzemigazgatókhoz. Ebben a. rendeletben Sipöcz Jenő polgármester arra utasította az ügyosztályvezetőket és üzemigazgatókat, hogy az év hátralevő hónapjaiban redukálják kiadásaikat. Az üzem igazgatók és ügyosztályvezetők az 1931. évi költségvetésben előirányzott kiadásokat mindenütt redukálták és így sikerült a pénztári hiányt lecsökkenteni. Körülbelül tízmillió pengőt tesz ki az az összeg, ami az 1931. évi városházi gazdálkodás pénztári, hiányaként fog jelentkezni. .Ez az összeg az 1930. évivel együtt kereken húszmillió pengőre tehető, vagyis éppen annyira, amennyit a főváros vezetősége által forgótőke céljaira felvenni szándékozott összeg volt. Ennek a húszmillió pengős forgótőkének a felvételétől időközben — a gazdasági viszonyok leromlása következtében — eltekintettek. Az llehfromosműveh ipari villanu-propaaandaja A péhípar és egyéb iparágán elehtrizálását ahariáh megcsinálni Az Elektromosművek folytatják eddigi nagyarányú propagandájukat és élesen konkurrálnak a Gázművek hasonló irányú propagandaakciójával. Mind a két üzem újabban az ipari fogyasztás bekapcsolására és emelésére veti a fő súlyt és azon igyekszik, hogy az egyes üzemek fa- és széntüzelését, villany, illetve gázüzemre alakítsák át. E törekvések során most az Elektromosművek a pékipar villamosításán fáradozik. A pékek ugyanis a legnagyobb tüzelőanyagfogyasztók közé tartoznak. A budapesti pékipar évente 5000 vágón szenet és 6—7000 vágón fát használ el és miután többnyire külföldi eredetű tüzelőanyagot vesz igénybe, a pékipar üzeme nagymértékben rontja az ország külkereskedelmi mérlegét. Az Elektromosnuivek erőteljes propagandával arra törekszenek, hogy a pékműhelyek az egész vonalon az elektromos fűtésre térjenek át, úgy amint az több külföldi államban, Németországban, Olaszországban már mindenütt meghonosodott. Miután a pékipar villamosítása nagymértékben emelné az áramfogyasztást, az Elektromosművek messzemenő kedvezményt hajlandók biztosítani a pékeknek. Mindenekelőtt hozzásegítik az iparosokat új villamoskemencék beszerzéséhez és a berendezési költségekre hitelt, a költségek törlesztésére részletfizetési kedvezményt hajlandók nyújtani. A magyar elektromosipar is jelentős munkaalkalomhoz jutna az elektromos pékkemencék tömeges gyártásával. Az áramhasználat tekintetében is kedvezményeket ígér a főváros, amennyiben a péküzemek rendszerint éjszaka dolgoznak, amikor kevés az áramfogyasztás és erre való tekintettel' igen olcsó árakat tudna biztosítani a pékeknek az Elektromosművek. A főváros füstteleníiéséhez is nagymértékben hozzájárulna az ipari üzemek villamosítása. Az Elektromosművek más iparágak terén is eredményesen folytatja a propagandát, úgyhogy rövidesen egész sereg üzemben szüntetik meg a fa- és széntüzelési rendszert. A propaganda fokozására azért is szüksége -van. a fővárosnak, mert rövidesen nyéfbeütik a dunántúli centráléval a végleges használati szerződést, melynek alapján fokozni kénytelenek a centráíé áramtermelésének átvételét és így gondoskodni kell a felesleges árammennyiségek hasznosításáról is. Hunyadi János természetes keseríivíz ivókúrákra az emésztőszervek betegségeinek kiváló gyógyvize A pékek a kenyérgyári fehér- süteménygyártás betiltását kérik Deutsch Mór interpellációja a közgyűlésen Nemrégen jelentettük, hogy a Községi Kenyérgyár megszerzésére csoportok alakulták. A Községi Kenyérgyár a főváros egyik legjobban fejlődő és leg- rentabilisabb üzeme, ami kitűnik abból is, hogy tavaly óta közel 30%-kal növekedett kapacitása és fogyasztóinak tömege azóta is egyre szaporodik. Érthető, ha ezt a konknrrenciát a pékipar nem szívesen látja és azon se lehet csodálkozni, hogy éppen a pékiparosság körében indult meg a mozgalom a Községi Kenyérgyár bérbevételére. Ezek a kísérletek azonban igen kevés eredménnyel kecsegtetnek, úgyhogy a pékek más oldalról igyekeznek a Községi Kenyérgyár versenyét csökkenteni. Az tizem tészta gyártási ágazatának feloszlatását régen követelik. Követeléseikben azonban tovább is mennek, mert újabban a zsemlye, leüli és egyéb péksütemény készítését is be akarják tiltatni a Községi Kenyérgyárnál. Az új akció élén Deutsch Mór bizottsági tag, a pékipar egyik vezetője áll, aki a közgyűlésen is szóvá fogja tenni a pékek ilyértelmű követelését interpelláció alakjában. IfRIEtiL ÁGOSTON üzeme VÍZ-, GŐZ-, GÁZSZERELVÉNYEK KÉSZÍTÉSE Javítások, Budapest, IX., Liliom ucca 37. Telefonszim: J. 386-99 A 33-as bizottság tárgyalja a főváros költségvetését Izgalommal várják a városházán a költségvetés sorsát Egymilliós fölösleg - tízmilliós pénztári hiány: ez az 1931-es fővárosi háztartás mérlege Sipőcz polgármester takarékossági rendelete erősen csökkentette a várható pénztári hiányt — Az állami kóriiáztartozás és a kinnlevőségek behajthatatlansága ónozza a hiányt
