Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-01-20 / 3. szám
HUS£O^H£¥Eßi3C évfolyam 3. szám '"M JO J 19^5" január 20 rtiggciißn Budapcsf Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési óra a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 05470 Kormánypropaganda a fővárosi törvény revíziója mellett A főváros költségvetése a belügyminiszter előtt fekszik, de hogy mi lesz a. sorsa', azt nemcsak a városházán nem tudják, de még maga a belügyminiszter sem sejti. Az elmúlt év zárószáma dá.sa, mint azt megírtuk, nagyjában „stimmel“, nincs baj, az új költségvetési év egyensúlyát biztosítják azok az óvatos elő- intézkedések, amelyeket a polgármester rendelt el: mégse tudjuk, mi lesz a letárgyalt és elfogadott költségvetés sorsa, mert az új fővárosi törvény óta a főváros nem készít többé költségvetést, csak — nevezzük nevén a gyermeket — tervezetet. Ez az elfogadott tervezet elment a kellő időben és várja a jóváhagyást. A jóváhagyás azonban nem jön egyhamar, mert a főváros költségvetését letárgyalja az országos 33-as bizottság hatos bizottsága, töröl, javít és változtat rajta, and rövid szóval annyit jelenk hogy töröl bevételeket és töröl kiadásokat. A hatos bizottság után maga. a 33-ais veszi kezébe Budapest költségvetését, javít, illetve töröl a 33-as is, aztán visszaadja a belügyminiszternek az ilyenformán „kész“ költségvetést. De még ekkor is megvan a lehetősége annak, hogy változnak egyes tételek, mert hiszen belügyminiszternek is van kékplajbásza. A főváros pedig közben berendezkedett az eredeti költségvetése alapján, tesz-vesz. mintha minden rendben lenne, mintha a költségvetést ő készítette volna, mintha véglegessé vált volna a költségvetés azzal, hogy a közgyűlés letárgyalta és elfogadta. Ez a helyzet az új fővárosi törvény életbelépése óta. Ezt nevezik autonómiának, illetve — ahogy azt a törvény tárgyalása során hangoztatták — az autonómia kiterjesztésének. Nem hisszük, hogy akad olyan naív lélek a városházán, aki hinne még abban az illúzióban. amelyet önkormányzati szabadságnak neveztek a régiek és amely már csak emlékeiben él. Az önkormányzat legelemibb fogalma a költségvetési jognál kezdődik, ott, hogy az autonómiával rendelkező köziilet maga határoz kiadásai és bevételei fölött. Volt idő, nem is olyan régen, amikor a főváros méltatlankodott azon, hog*y a kormány túlságosan gyámkodik es visszaél felügyeleti jogával. Hová lettek azok a szép idők, amikor még panaszkodtunk?! Amikor még hittünk abban, hogy igazságunkat a maga ereje fogja megvédeni, hogy a kormánynak semmi köze ahhoz, mire költjük jövedelmeinket?!... Amikor a költségvetési jog még élő valóság volt, melyben hinnie kellett mindenkinek. Ha most visszagondolunk a költségvetési vita lefolyására, nem értjük, mirevaló volt az egész. Pártok, bizottságok, ügyosztályok és hivatalok egész serege dolgozott a közgyűlést megelőzően, a törvényhatósági tanács hetekig fúrt-faragott és a végeredmény, „keretköltségvetés“, melynek f artő Imát a kormány és a variamenti bizottságok adnak, nem pedig a főváros. A Független Budapest a fővárosi törvény revíziójáért folytatott harcot tűzte ki 1932 programjául. Azok a pártok, amelyek ezt a törvényt létrehozták, most bizonyára maguk is megdöbbenve látják, milyen szörnyszülött életrekeltésénél asszisztáltak. Látniuk kell, hogy ez nem az, amit ők akartak, nem lehet az. A költségvetés esete csak egy a sok közül, de kiáltó, parancsoló példa arra, hogy az, ami van, nem jó, hogy másképpen kell lenni, hogy történnie kell valaminek, mert ez így nem maradhat. A költségvetés körül folyó dolgok a legerősebb propagandát szolgáltatják a revízióért A Független Budapest karácsonyi számában széleskörű akciót indítottunk meg: a fővárosi törvény revíziójáért. Megszólaltattuk a városházi ellenzék ösz- szes vezetőit, akik egytől-egyig éles harcot jelentettek be. A leromlott gazdasági helyzet és a főváros pénztelensége valóban nem nyújtanak módot arra, hogy a város vezetősége egy esztendőre szóló munkaprogramot adjon. Es ebben a sivár és szomorít helyzetében a fővárosnak a Független Budapest adott prog- Pakots József rumot. A mi programunk az_ 1932. évre* harc A- küzd,elem egy új fővárosi törvényért, amely leveszi a bilincseket a főváros kéze-lábáról, egy új törvényiért, amely szakít az ülések titkosságával, ajtót nyit a nyilvánosságnak, sutba dobja a szóláisszabad- ságot korlátozó intézkedéseket, törli a klotűr, a birság, a belügyminiszteri diktatúrát, reakciós paragrafusokat és helyet ad egy ^ széles alapokon nyugvó, az autonómiát biztosító modern fővárosi törvénynek, amely kitárjai ajtóit a nyilvánosságnak, az önrendelkezési jog érvényesülésének, a szabadságnak, haladásnak és igazságnak. A revízióra feltétlenül szükség van, — ezt most már kormánypárti oldalon sem tagadjak. Az új fővárosi törvény teljesen megváltoztatta a városházi adminisztráció képét. Megszűnt a régi hivatalnok tanács és ennek a romjain kizárólag bizottsági tagokból, tehát nem szakemberekből álló új intézmény vette át az ügyek irányítását. A legnagyobb hiba: a nyilvánosság hiánya. Maga Ripka Ferenc főpolgármester is megállapította nyilatkozatában. amelyet munkatársunk előtt tett, hogy a nyilvánosság kizárását nem helyesli. A főool- gármester nyilvánvalóan a szerzett tapasztalatok alapján tette meg ezt a kijelentését. Már csak ebből a szempontból is indokolt tehát a> fővárosi törvény revíziója. A Független Budapest most arról értesül, hogy a fővárosi törvény revíziójáért megindított akció a képviselőházat is foglalkoztatni fogja. Pakols József országgyűlési képviselő ugyanis interpellációt jegyzett be a fővárosi törvény revíziója tárgyában. Az interpellációt Pa kot s József — a képviselőház elnapolása miatt — csak februárban mondhatja el. Most már bizonyos, hog’ya revízióért megindított küzdelem nem, akasztható meg, az új fővárosi törvényért erős és hatalmas front indul harcba, Pakots József, országgyűlési képviselő a fővárosi törvény revíziója érdekében bejegyzett interpellációjáról a következőket mondotta, a Független Budapest munkatárséinak:- A belügyminiszterhez interpellációt fogok intézni a fővárosi törvény revíziója tárgyában. Miért teszem ezt? Mert az új törvény teljesen csődöt mondott. Azok, akik hatalmi érdekük és hatalmon való megmaradásuk miatt tervezték és erőszakolták ki e reformot, hiába igyekeznek még most is műlelkesedéssel állást foglalni alkotásuk mellett, az élet rájuk Cáfolt. Az autonómia megcsorbítása a város- vezetés teljes zavarát, kuszaságot és programnélküliségét eredményezte. A milliós Budapest megindított akciónknak. Észre kell venni, meg kell látni, hogy halaszthatatlanul sürgős a revízió, hogy Budapestnek vissza kell kapnia Budapestet a kormánytól, amely azt elkobozta. gazdasági, szociális, kulturális vágyai, szükségletei és a hivatalos városháza között megszűnt a benső, organikus kapcsolat. A közgyűlés regisztráló testületté alacsonyodott. Hiányzik belőle a valóságos, élettel teljes működés üteme, lesorvadt, mint az a szervezet, amelyben elszaporodtak a fehér vérsejtek. Az élet pirosa nem tiizesíti, lendíti, frissíti már ezt a mechanizmust. — Idétlen alkotás az új fővárosi törvény és torzzá fejlődött az egész városigazgatás. Vízfejű monstrum már csak, túlméretezett főpolgármesteri és polgármesteri hatáskörrel. Tessék megfigyelni, mi minden baj, üzemzavar, rövidzárlat következik ebből az egész városigazgatásban. Az automatikus polgármesteri rendeletek egész sorozata ostromolja óvá- ról-órára, napról-napra, a közönség, a kisüzemek és az egész adminisztráció megviselt idegeit. Ötletek merevednek meg intézkedésekben, amelyeknek káros hatását már alig lehet eltüntetni, még ha késői meggondolással az ötleteket vissza is szívják. A városvezetésnek nincs meg az ellenállóképessége a kormányzati hatalommal szemben, mert hiszen csak egyének állnak szemben a politikai hatalom, imperativ befolyásával és nem maga az autonómia, amelynek erejét, akcióképességét megtörték. így történhetik meg, hogy a kormány a főváros közönségére akarja hárítani az olyan feladatokat, amelyeknek viselése az állami költségvetést terhelné. .—j A tanácsi ügyosztályok önhatalmú, nem mindig meggondolt és az igazi ellenőrzésnélküli intézkedései sok fölösleges akciót eredményeznek, amik csak munkaszaporulatot .jelentenek, az igazi alkotó munkai lényege nélkül. — És ott csetük-botlik az út törvény dról- sövényei között a törvény karakterisztikus csökevény- szerve: a törvényhatósági tanács, amelynek nincs módja és lehetősége, hogy kialakítsa és érvényre juttassa az autonómia igazi akaratát, mert összetétele és a nyilvánosságtól való hermetikus elzárása az üvegházi dísznövény vegetatív életére kárhoztatja. És felsorolhatnám így a bajok és nehézségek egész tömegét, amelyeket az új törvény Pandora-szelencéje zúdított Budapest igazgatására. Bebizonyosodott, hogy ez a reform, amely hosszú évtizedek sürgetése után korszerű reformként született meg, valójában korszerű reform, a rendszer, a tízéves reakció kóros lelkületét és szellemét rögzítette paragrafusok közé. — A további bajoknak, a komoly eshetőségek veszedelmének elejét kel] venni azzal, hogy a fővárosi törvény sürgősen revízió alá vétessék. Csak nagy vonalakban vázolom, hogy mik volnának a revízió főbb kellékei. Ezek volnának szerintem: 1. a törvényhatósági tanácsnak kizárólagosan választott tagokból való átszer\ páriámén! elé Kerül a fővárost iörvenu reviziOjánah ügye Pahols József interperiációt jeguzett be a fővárosi törvény módosítása ügyében A „Független Budapest“ akcióidnak első sikere
