Független Budapest, 1932 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-27 / 17. szám
Függecíen Budapest Budapest, 1932 április 27. 3 „Egyetlen feladatunk: átmenteni a fővárost a jobb időkre“— mondja a Kormány városházi pártjának vezére Kozma Jenő feltűnést Keltő nyilatkozata a városházi fortvnrstlizásról, a BSzKRt- bajokról, az Éielmiszerüzem jövőjéről és az üzemek igazgatásának reformjáról „ZENITH“ vas-, rézbútor és gyermekkocsi, keitíbútor és a Buchwald Béla-íéle biztonsági rácsosai ellátott fagyermekágyak lerakat* VII., Kertész ucca 46 (Király uccánál( M HÉT A fővárosi tisztviselő hallgat A FANSz tisztviselő, osztályának közgyűlése ki- fakasz/otta a fájdalmakat és hangot adott annak a jajkiáltásnak, amelynek eddig néni, volt szava. A főváros tisztviselői társadalma nem beszélt eddig, nem m út ugatta sebeit: Hírt és hallgatott, szemérmessége és nobilitása nem, engedte meg, hogy kifelé is megmutassa, mit érez belül. Ezen a közgyűlésen sem történt az, amitől egyesek féltek, amit mások reméltek: kirobbanás és lobogó szenvedélyek nélkül folyt le a gyűlés. De mégis elhangzott minden, aminek el kell liang.zania. Liber Endre alpolgármester regiek beszéde felszabadította az érzéseket, kifejezetf mindent, ami eddig' szunnyadt. A főváros tiszt viselőinek pártatlanul önfeláldozó lemondása, a zúgolódás nélkül való csodálatos kötelességteljesítés és az.az önfeláldozás, amellyel elfogadta, hogy ő legyen első áldozata a megromlott, viszonyoknak: a főváros tisztviselőjét, hívd fását halálig tel- jesítő pompéji katona glóriájával vonja be. Mély l meghatóttsággal és tisztelettel állunk meg a fővárosi tisztviselő ércbeöntötl alakja elöli: Libcr Endre és Budó Jusztin mintázta és öntötte ércbe ennek a szenvedő kornak ezt, az új hősét, tökéletesen, hiányosság nélkül, örök időkre szólóan. Jól esett azonban — bevalljuk, — az az elismerés is, amellyel a városházi sajtót méltaita a főtitkári jelentése. A Független Budapest eddig is teljes vér- tezettel, ’ szer ételének minden melegével állt a tiszt- viselőtársadalont, mellett és áll továbbra is. A néma, paHasztalan tisztviselő fájdalma a miénk is és mi kifejezzük azt, amit ő nem mond el, Eber kontra Salamon Bármilyen okos ember is Éber Antal, temperamentuma elragadta és olyan útra vitte, amely nem méltó hozzá. Amikor elfogultan és igazságtalanul újabb támadást intézett Salamon Géza tanácsnok ellen, olyan hibát követeti el, amelyet menteni nagyon bajos. Annál is inkább, mert nem elsp ízben tette támadásának központjává. Salamon tanácsnokot. Szívós konzekvenciával folytatja ezt az érthetetlen hadjáratot ellene, melynek oka és forrása kikutathatat- lan rejtély. Sipőcz polgármester meleg szavakkal kelt munkatársa védelmére, amikor megindokolta, miért adott felhatalmazást Salamonnak arra, hogy a bíróságtól kérjen védelmet becsülete számára. A közélet emberének mindig el kell készülnie arra, hogy sebeket kap és osztania is szabad sebeket. Be egyre mindig vigyáznia, egy dolgot mindig respektálnia kell: mások becsületét. A közélet példátlan elfajulását jelenti. amikor az elvekért folyó harcot az egyéni becsület ellen való támadássá degradálják. Éber Antal pedig ezt tettei Őszin lén sajnáljuk ezt, nem Salamon Géza miatt, aki máris megkapta az elégtételt egyrészt a polgármestertől, másrészt, mindazoktól, akik eredményes és becsületes munkáját ismerik és meg fogja kapni a bíróságtól is azt, hanem — Éber Antal miatt. Bosszul szolgálja a főváros érdekét, aki ilyen formában és ilyen drasztikus eszközökkel harcol vélt igazáért. Be rosszul szolgálja a maga álláspontját is: éppen az ellenkezőjét érte el, mint amit akart. A szimpátiát osztatlanul Salamon tanácsnok mellé állította. Aki haragszik, annak nincs igaza, — mondja a közmondás — Éber Antal pedig nagyon haragudott. A közmondás, mint elsőfokú bíráséig, már döntött az Éber—Salamon perben. 250 ezer ellátatlan 250 ezer ember szorul ma Budapesten hatósági segítségére. Egymillió lakos közül 250 ezer csak úgy tud. megélni, ha a hatóság meleg falatot ad neki, máskülönben elpusztul. Ennél borzalmasabb vallomást a mai viszonyokról képzelni sem lehel. A polgármester, a szociálpolitikai ügyosztállyal egyetértve, mindent elkövet, hogy senkise haljon éhen Budapesten és — amíg bírjuk, sőt azon túl is — mindent meg tesz a főváros, hogy a közvetlen katasztrófát elkerülje. Eli jutottunk-e vájjon a mélyponthoz1 Lehetséges-e, hogy még mindig lefelé haladunk a lejtőn és a 250 ezerből 300 ezer, vagy ennél is több lesz? Kérdés, melyre nincs felelei. Itt állunk a szakadék szélén, kétségbeesve, remény nélkül, tehetetlenül. A véletlen játéka leltünk, csodára várunk, csodára, amely megmenthetné ezt a 250 ezer, vagy még ennél is több embert, Budapestet, ezt a vérző, szenvedő halódó várost. Hunyadi János természetes keseríívíz ivókúrákra az emésztőszervek betegségeinek kiváló gyógyvize A fővárosi háztartás egyensúlyának a biztosítása rendkívül nehéz feladat elé állítja a városházi adminisztrációt. Ilyen súlyos körülmények között úgyszólván lehetetlenség hosszabb időre szóló munkaterveket készíteni és ez a magyarázata, a városházi programtalansúg látszatának. Csigalassúsággal halad előre minden egyes ügynek az elintézése a városházán, az egyes ügyosztályok kizárólag a folyó ügyek elintézésére szorítkoznak, tervek nem készülnek sem a közeli, sem a távoli jövőre. Pedig a városházi adminisztációnak nemcsak az a feladata, hogy a főváros polgárságának mindennapos ügyes-bajos dolgait elintézze, hanem feladata a főváros mindenirányú kulturális fejlődésének előkészítése, vagyis a jövő kimunkálása is. Ezekről a kérdésekről hosszabb beszélgetést folytattunk dr. Kozma Jenő országgyűlési képviselővel, a kormány városházi pártjának a vezérével, aki a törvényhatósági bizottság közgyűlésén elfoglalt helyzeténél fogva irányítója minden városházi akciónak, Dr. Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöKe a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: A városházi adminisztráció — Rendkívül súlyos időket élünk. Minden igyekezetünkkel azon kell lennünk, hogy a főváros háztartásának egyensúlyát biztosítsuk. Ez pedig nem történhetik meg másként, mint a kiadásoknak olyan keretek közé való visszaszorításával, amely kereteket a bevételek mindenkori alakulása szab meg. Ma egyetlen feladata lehet a városházi adminisztrációnak: átmenteni a főváros háztartását a normális időkre. Ennek az átmentésnek a módja egyedül az lehet, hogy o fővárosi adminisztráció vezetői állandóan éber figyelemmel kísérik a bevételek alakulását és ehhez szabják a kiadásokat. Ebben az értelmezésben tehát tulajdonképpen nem is szabhat irányt a megszavazott költség- vetés, hanem csak kereteket jelölhet meg, ezeknek a kereteknek figyelembevétele viszont csak megközelítően történhetik. Röviden azt lehet mondani, hogy a városházi adminisztráció ma nem lehet más, mint fortvurstlizás. Talán a folyamatban lévő kereskedelmi tár gyalások eredményes befejezése megjavítja a helyzetet. Ügy tudom, hogy fontos kereskedelmi szerződések megkötésére kerül röviden a sor és 2 kereskedelmi szerződések életbeléptetésének folyományaként remélni lehet a mező- gazdasági termények kedvezőbb értékesítését Ha ezek a remények beválnak, akkor aratás után könnyebbéi lés fog beállani és ez a köny- n'yebbülés a pénzügyi viszonyok javulásában fog jelentkezni. Ez a javulás azután a főváros háztartási helyzetében is előnyös konzekvenciákkal fog járni. Az üzemi problémák A beszélgetés során megemlítettünk Kozma Jenő előtt több aktuális városházi kérdést. így például érdeklődtünk az üzemi problémáik megoldásának előkészítése iránt és ezzel a kérdéssel kapcsolatosan utáltunk arra a huzavonára, amely az üzemi kérdések megoldása körül mutatkozik. Kozma Jenő ezeket felelte: — Az üzemi problémák megoldása most már halaszthatatlan feladat — nemcsak azért, mert a fővárosi iparosok és kereskedők joggal követelik tőlünk a tarthatatlan üzemi konkurrencia megszüntetését, hanem azért is, mért ezt az izgató anyagot ki kell vonnunk végre a várospolitikai életből. Kellő óvatossággal kell itt eljárni, mert hiszen ezekben az üzemekben a fővárosnak hatalmas értékei fok ősznek. E pillanatban a legaktuálisabb a Községi Élelmiszerüzem ügye. Nem kétséges, hogy ezt az üzemet senki sem akarhatja megszüntetni. A Községi Élelmi- szenizenii fennmarad és legfeljebb annyiban korlátozódik a gazdálkodása, hogy a jövőben kizárólag tömeg- élelmezési cikkeket termelhet és árusíthat, ellenben szardíniát, tokaji bort és más luxus- élelmicikkeket nem tarthat. Én a magam részéről szeretném, ha az autonómia illetékes szervei kimondanák, hogy a Községi Élelmiszerüzem a maga gyártmányait kiskereskedők útján is köteles forgalomba hozni. így azután kettős célt szolgálhatnánk: fenntartanák a Községi Élelmiszerüzemet és kenyérkereseti lehetőségeket nyújtanánk a sok teher alatt roskadozó kiskereskedő-osztálynak. A BSzKRt bajai Közmű Jenő a beszélgetés további során szó habozta a közlekedési vállalatok működése körül tapasztalható zavarokat. Főként a BSzKRl bevételeiben mutatkozó nagyarányú csökkenés acl okot ebben a, tekintetben aggodalomra. Kozma Jenő a következőkben fejtette ki véleményét: —• Ha továbbra is olyan nagyarányú csökkenés fog mutatkozni a közlekedési vállalatok bevételeiben, mint az elmúlt hónapban, akkor egyenesen katasztrófa következhetik be. rá BSzKEt ügyeinek megtárgyalására a legrövidebb időn belül értekezletet kell összehívni, mert különben az általános pénztelenség további forgalomcsökkenésre vezethet, ez pedig a pénzügyi helyzet felborulását eredményezheti. Két irányban volnának itt sürgős teendők. Mindenekelőtt ki kell harcolni a kormánynál a BSzKRl keretmenetrendjének jóváhagyását, mert nézetem szerint a keretmenetrend életbeléptetése nemcsak a forgalmi zavarokat küszöbölné ki, hanem a bevételek kedvezőbb alakulását is eredményezné. A másik teendő: a BSzKRt-fizetések revíziója. Erről a kérdésről most még nem óhajtok részletesebb nyilatkozatot tenni, csak megismétlem azt az óhajomat, hogy a BSzKRt-problémák megvitatására a legsürgősebben megbeszélést kell összehívni. Ilyen irányban kívánságaimat a polgármester úr elé -fogom terjeszteni. Üzemigazgatás — koncentráció Megemlített,ük Kozma Jenő előtt azokat a híreket is, amelyek a, három nagyüzem központi igazgatásúnak közeli centralizálásáról és különböző rokontermészetű üzemek összevonásáról szólanak. Kozma Jenő ezeket felelte: —- A három nagyüzem központi igazgatását ma még nem lehet egyesíteni. Bármeny nyíre célszerű és helyes volna is a három mo- nopolisztikus nagyüzem központi igazgatásának az egyesítése, a mai időket e terv végrehajtására nem tartom alkalmasnak. Ellenben a legsürgősebben egyesíteni kell a többi rokontennészetű üzemeket és itt elsősorban a közlekedési vállalatokra és a fürdőüzemekre gondolok. Már régen konkrét javaslattal kellett volna jönnie a polgármester úrnak a fürdőüzemek egyesítésére vonatkozóan. Ugyancsak sürgősen lehetne intézkedni az olyan üzemeknek azonnali megisziintetéséről. mint amilyen a Gyógyszerüzem vagy a Műszer üzem, A fővárosi kórházaknak szükségük van arra, hogy gyógyszereket és műszereket tartalmazó fő-, városi raktár álljon rendelkezésükre. Ezt a célt el lehetne érni a két üzem raktárainak az anyagszertárba való bekapcsolásával, Magáit á két üzemet mint igazgatással foglalkozó intézményt meg lehet szüntetni, mert elvégre semmi, szükség sincs arra, hogy a főváros műszerész- vagy patikus-feladatokat végezzen. Kozma Jenő, a kormány városházi pártjának az elnöke, ezekben fejtette ki véleményét az aktuális városházi kérdésekről. A nyilatkozatnak különösen az a része számiihat nagy érdeklődésre, amely a BSzKRl-problémákkal foglalkozik, Annyi bizonyos, hogy a fővárosi közlekedési kérdéseknek rendezése egyike a legsürgősebb feladatoknak. Kozma Jenő
