Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-12-02 / 48. szám

4 Független Budapest Budapest, 1931. december 2. Sipőcz Jenő polgármester csak lényegesen módosított ajánlat esetében kezdhet új tárgyalásokat a HÉV megváltásáról A törvényhatósági tanács elfogadhatatlannak minősítette a HÉV ajánlatot Ha az érdekeltek új ajánlattal jönnek, a polgármester ismét megindíthatja a tárgyalási A HÉV megváltása ügyében hosszas vajú­dás után végre állást foglalt a főváros legilleté- kesebb fóruma: a törvényhatósági tanács. Kö­zel két esztendővel ezelőtt nyújtotta be a luxem­burgi bankérdekeltség Sipőcz polgármesterhez a HÉV megváltására vonatkozó ajánlatot. Előbb puhatolódzó tárgyalások folytak; majd szakértői bizottság kiküldésére került a sor. Külön szakvéleményt készített a Vasúti és Ha­józási Főfelügyelőség és a BSzKRt is. A kérdés lényege az volt, hogy a főváros 1. különösebb befektetések nélkül veheti-e át a HÉV-et és 2. az évi tiszta jövedelem fedezi-e az annui­tást? n ,,, A Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség szerint 2.5 millió, a BSzKRt szakvéleménye szerint 16 millió pengő értékű beruházásokra volna sznk- ség, ami pedig a tiszta jövedelem kérdését illeti, ebben a tekintetben a szakbizottság olyan értelmű véleményt nyilvánított, hogy nem lehet 1,91)0.000 pengő tiszta jövedel­met elérni, már pedig ekkora összegre van szükség évenként tőketörlesztésre és kamatokra. Ilyen előzmények után került sor a tanács állásfoglalására. Az érdekeltség Hunyadi János természetes keseríívíz ivókúrákra az emésztőszervek betegségeinek kiváló gyógyvize időközben többször meghosszabbította az opció határidejét, amely hétfőn, no­vember 30-án járt le. A tanács a közlekedési és pénzügyi szakbizott­ságok előzetes véleménynyilvánítása alapján foglalkozott a kérdéssel. A közlekedési szakbi­zottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy közlekedési és szociális szempontból szükség van a HÉV átvételére, a pénzügyi szakbizottság azonban meg állapította, hogy az ajánlat jelenlegi formájában elfogad­hatatlan, ellenben arról szó lehet, hogy a polgármester új tárgyalásokba bocsátkozzék, amennyiben az érdekeltség hajlandóságot mutat az ajánlat ked­vező módosítására. A törvényhatósági tanács hétfőn rendkívüli tanácsülésben foglalkozott a HÉV-ajánlattal. Hosszabb vita után a törvényhatósági tanács teljesen magáévá tette a pénzügyi szakbizott­ságnak az álláspontját, amely szerint elfogadhatatlannak minősíti a HÉV megváltására vonatkozó ajánlatot. A tanács felhatalmazta a polgármestert, hogy amennyiben az érdekeltség az opciót meghosz- szabbítja és módosított ajánlattal jelentkeznék, újabb tárgyalásokat kezdjen. Ezekután az érdekeltségen múlik, hogy mi­lyen további lépésre szánja magát. Előrelátha­tóan az opció meghosszabbítására és újabb tár­gyalások megindításéira kerül a sor. Annyi bi­zonyos, hogy csak lényegesen módosított ajánlat kerülhet ismét az illetékes városházi fóru­mok elé. Az Ügetőverseny Egylet elnyeli a főváros százezreit Az új ügetőversenypálya Kedvéért nemcsak a főváros érdekei károsulnak, hanem a testnevelés és a magyar kultúra is — Kérdések, amelyek feleletre várnak Az egykori Tattersall területén javában épül az új Ügető versenypálya, de a munka olyan lassan halad, hogy előreláthatólag csak a jövő év nyarán lesz átadható rendeltetésének az új pálya. Ez a nagyszabású építkezés tulaj­donképen közpénzen jön létre, mert a földmű­velésügyi miniszter utasítására a különböző kulturális és jótékonysági alapok kénytelenek voltak lemondani arról a részesedésről, melyet a. totalizator forgat ómból kaptak. Erre azért volt szükség, mert az új ügetőpálya építkezésének költ­sége — mielőtt niég a munkához hozzá­kezdtek volna — az eredeti előirányzat duplájára emelkedett: két millió helyett négy millióba kerül az építkezés, ilyen nagy befektetési költségeket pedig az Ügetőverseny Egyesület a bevételekből nem tu­dott volna amortizálni. Ügy oldotta tehát meg a kérdést, hogy a totalizatöradót visszaadják az egyesületnek arra az időre, ameddig a pá­lyaépítési költség megtérül. A kölcsönt nyújtó pénzintézetnél a fővárosnak és a többi, érdekelt hatóságnak is garanciát kellett vállalnia a ré­szesedések visszafizetéséért. Az Ügetőverseny Egyesület nagyszerű üzle­tet csinált. A 15 éves területhasználati idő is csak attól a naptól számítódik, amikor az új pályán az első versenyt lefutják. Így több mint egy évet nyert az egyesület és ugyanennyit veszített a főváros. Az Erzsébet királnéúti pá­lya használati ideje már az év végén lejár, de miután az új pálya tavaszig nem lesz készen, valószínű, hogy. néhány hónappal a MÁV ki­tolja a szerződési időt, hogy nyárig még az Erzsébet királynéúti pályán tarthassák az ügető versenyeket. Mondják, hogy súlyos viták voltak a személyzet átvétele körül, miután a szerződés kötelezi az egyesületet, hogy a Tat­tersall összes tisztviselőit és alkalmazottait sa­ját szolgálatába vegye át. A főváros pedig megkezdte a vágóhíd, mö­gött az új lóvásártér építését, amire 140.000 pen­gőt fizet rá, mert az Ügetőverseny Egyesület, amely miatt a lóvásárokat ki kellett telégíteni a Tatter sáliból, csak 100.000 pengővel járul hozzá a negyedmilliós építkezési költséghez. Ki a felelős mindezért? Kinek vagy kiknek a kedvéért kell a fővárosnak ilyen súlyos^ áldo­zatot hozni? Kiket kell mindezekért kérdőre vonni? Ezek azok a kérdések, amelyekről nem szabad megfeledkezni, melyekre előbb-utóbb mégis csak felelni kell. |(l 6llUl Olajkereskedés ezelőtt v. Gyurkovich és Társa Budapest, V.t ftSásSor u. 6 TeSefőnt 802—29. szám. mssm líáüöLY Központi fűtés-, szellőztetés-, vízvezeték-, csatornázás-, fürdő-, egészségügyi- és légszeszberendezési vállalata Budapest, V., Mária Valéria ucca 19. Telefónhívó: 827-82 SCHMIDT TESTVÉREK "mi i1 WiiM ..inimwi nin■■ i i ■■■mii ii <i i !■un Nyomdafcstéhgyár Rt. Tol.: Aut. 952-85. Táviratcím: Farbensohmidt Rákospalota. M. Kir. Postatakarékpénztár! csekkszámla szám: *‘52850 Folyószámla az Angol Magyar Bank központjánáj Gyárt: Kő-, könyvnyomdái-, valamint offsetfestékeket. Mint különlegességet készít: Gyár és központi iroda; Rákospalota, Pázmány-u. 41 M HÉT Éber — és az üzemek Éber Antal beszédei mindig élvezetesek. A közgyűlési terem hirtelen megtelik olyankor, ha szólásra emelkedik, így volt ez a költségve­tési vita során is. Éber beszélt, a közgyűlés hallgatta. Amikor befejezte az üzemek elleni támadását, szinte kellemetlen volt — főképpen a következő, szűzbeszédét tartó szónokra —, tömegesen vonultak ki az emberek a büffébe; ha én elnök lennék, az ilyen beszédek után rö­vid szünetet adnék. Éber beszélt: csépelte, verte az üzemeket. És mondjuk meg min gyárt itt, hogy nem az az Eber beszélt, aki egyik vezérlő politikusa a fővárosnak, hanem a másik, aki a Kereskedelmi és Iparkamaráinak képviselője. Hogy ez a kettő nem találkozhatik egymással, az nagyon nagy kára a fővárosnak. Éber Antal minden tudásá­val, szónoki készségének minden argumentáció­jával és temperamentumos hevületének egész szug gesztivitásával igaz ügyet védett, a keres­kedelem és ipar érdekét és a védelem körül nem is volt baj. A baj a támadásnál bukkant fel, akkor, amikor a bizottsági tag alul maradt a kamarai elnökkel szemben. Nem volt objektív Éber Antal. Elragadtatta magát, ütött, ^ vagdfdkozott jobbra-balra, „akit érek, azt ütök“, sorra vette az üzemeket és ame­lyik elébe került,, azt ütötte. Egy kis, egészen kevés objektivitással sokkal nagyobb sikere lett volna, de éppen ez a csekélység hiányzott belőle. És ezen vesztette el a csatát. Szó sincs róla.- rendet kell teremteni az üzemi kérdésben. De ezt nem lehet gyűlölettel, nem lehet állandó „delendam censeo“val elin­tézni, ehhez szeretet kell és az a tudat, hogy a főváros érdekei nem ellentétesek a kereskede­lem ésr ipar érdekeivel. Éber ezt nem érzi. Őt befolyásolja az a rengeteg sirám, amely a ka­mara tagjai felől árad, az a, pusztulás, amelyet napról-napra látnia kell és minthogy ezen segí­teni ő sem tud, más sem — ki akarja dobatni a divánt■ Előveszi a „prügelknabe“-t, a fővárosi üzemeket és ott vezeti le háborgó indulatát. Az elmúlt héten aztán újból felszólalt Éber Antal és most már mérsékeltebb volt. Ezúttal felülkerekedett benne a politikus és ennek meg­felelő határozati javaslatot terjesztett elő, me­lyet a közgyűlés el is fogadott. Most már csak néhány üzemet akar megszüntetni és megke­gyelmez az Él elun szerüzemnek is, amelynek jö­vőben való működését már csak a kereskedők által árusítandó tömegcikkek gyártására kí­vánja korlá tozni. Hogy mit jelent a fővárosra egyfelől, az iparra és kereskedelemre nézve másfelől köz­üzemek megszüntetése, azt tudjuk már az ed­digi tapasztalatokból. Az üzemellenes hangulat nyomása alatt jó néhány üzemet szüntettek már meg, a fővárost óriási, károk érték, de tes­sék csak megkérdezni a Kereskedelmi és Ipar­kamara tiszteletreméltó elnökét: volt-e haszna belőle az iparnak és kereskedelemnekf Akár­milyen elfogult, mégsem válaszolhat mást, mint hogy nem volt. Nem szállunk szembe Éber Antal egyes adataival, részletekre nem térünk ki, átenged­jük ezt az üzemeknek. Mi csak az elvi alapot nézzük, a nagy kérdést, amelyet Éber nem akar meglátni. Ö csak a fákat látja, mi az erdőt. És ehhez az erdőhöz nem szabad fejszékkel, fűré­szekkel közeledni, mert ezek jelentik az egész­séget, a főváros és a lakosság legfontosabb ér­dekeit. A henteseknek fáj az élelmiszer üzem, a volt temetkezési vállalkozóknak a temetkezési üzem. De már a temetkezési vállalkozó nagyon meg ■vau elégedve az élelmiszer üzemmel, állandóan öli vásárol, olcsóbban és jobban, mint. máshol. És így van ez minden viszonylatban elejétől végig. A mai izzó, kétségbeesett hangulatban nagyon könnyű dolog támadni,, de szörnyű nehéz alkotni. Éber Antal le akarja rombolni azt, amit a főváros sok évtizedes munkával és rengeteg küzdelemmel teremtett, nirvánát csi­nálni abból a virágos kertből, amely megma­radt a magyar gazdasági élet pusztaságában. A főváros üzemeit nem szabad, odadobni hangulatok prédájául. Nem áldozhatjuk, fel azó­taI jelszavakért. Még ha azt tudnák, hogy tény­leg használnánk ezzel az áldozattal az iparnak és kereskedelemnek, akkor is ezerszer meg kel­lene gondolnunk, szabad-e ekkora áldozatot hoznia a fővárosnak, de amikor tudván tudjuk, hogy az Éber követelte óriási áldozatok senki­nek sem használnak, ellenben ártanak a fővá­rosnak és mindenkinek, akkor bűnösök lennénk, ha nem védenénk, meg minden erőnkkel a, fővá­ros legnagyobb értékeit, azokat az üzemeket, amelyek nélkül ma elképzelhetetlen a, főváros egész gazdálkodása. I FDTITP fÁhJAQ VASSZERKEZET- LJLí ílLft JülSsUO ÉS VASÁRÜGYÁR Budapest, X., Asztalos Sándor-út 8. Telefon: József 333-60 GYÁRT: mindennemű híd- és középítési vnsszerkezeteket, lakatosarukat, redőnyöket, kovaesávukat — Egyedüli gyártója a K ö p p 1 i.u g e r-rendszerü idomvasablakoUuak

Next

/
Thumbnails
Contents