Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-25 / 47. szám
Budapest, 1931. november 25. Független Budapest / Csak most számolják el a Gellért szálló és fürdő építési költségeit Hiteltúllépés helyett megtakarítás — A Gellért szálló építésének története A városgazdasági bizottság e heti ülése elé érdekes elszámolás kerül. 1918-ban fejezték be a Gellert szálló és fürdő építkezését, de csak ma jutottak el odáig, hogy az építkezéssel kapcsolatban felmerült költségeket végleg elszámolják. A polgármester a városgazdasági bizottságnak most mutatta be a vég- elszámolásról szóló jelentést, mely azt az örvendetes tényt állapítja meg, bogy más középítkezésektől eltérően, a Gellért szálló és fürdő építésénél hiteltúllépés helyett megtakarítás volt. Igaz, hogy a korona romlása folytán ez a megtakarítás megsemmisült, de a tényeken ez mitsem változtat. A polgármesteri előterjesztés alapos részletességgel ismerteti a Gellért szálló és fürdő építésének előzményeit és az építkezés lefolyását. Eleinte csak a Sárosfürdő kibővítéséről volt szó. Erre a szerényméretű építkezésre 2,710.000 koronát irányoztak elő, de a tervpályázatnál kiderült már, hogy ilyen összeggel a kívánt célt nem lehet elérni, mire szükkörű újabb pályázatot tartottak és annak eredményeként 5,660.000 koronára emelték fel az előirányzatot. 1911-ben megkezdték az építkezést, de már a közmunkák vállalatbaadásánál kitűnt, hogy ez a költség kevés lesz. A terveket ugyanis közben módosították, új épületek építését határozták el, szaporították a fürdőket, a szállószobákat, míg végül is 10.317.000 koronára növekedett az építkezési költségelőirányzat. Amíg ezt az xijabh költséget sikerült biztosítani, szüneteltek az építkezések és csak 1913-ban indulhatott újra meg a munka. A háború újra akadályokat gördített a munka befejezése elé. Egyes ipari üzemek, melyek az építkezéshez szükséges anyagokat ■állították elő, beszüntették működésüket, mert a fém- anyagokat a hadvezetőség foglalta le, az anyagárak és a munkabérek folyton emelkedtek és a vállalkozók nagyrésze emiatt a szerződések felbontását kérte. Eadikális intézkedésekkel azonban sikerült a munka folyamatát biztosítani. Sok nehézséget okoztak a háború vége felé az építkezéseknél előfordult tömeges lopások. Különösen a fémanyagokat lopták nagy mennyiségben, úgyhogy fegyveres őrséget kellett alkalmazni. A talajvizek és a források is sok bajt ■okoztak. Végül is 1918 szeptemberében, sok akadály leküzdése után megnyílhatott a Gellért szálló és fürdő, de még a megnyitás után is sok átalakításra volt szükség. A belügyminiszter egész mostanáig nem hagyta jóvá azokat a közgyűlési hat ár ozat okát, melyek a Gellért szálló építkezésének elrendelésére és a költségek meg szavazására vonatkoztak, hanem leiratában közölte a fővárossal, hogy érdemben akkor dönt, ha a teljes leszámolási kimutatást kézhez kapja és az intézmény jövedelmezőségére vonatkozó adatokat is megismeri. A főváros mindeddig nem volt abban a helyzetben, hogy a leszámolást elkészítse, mert a tervező építészek ennek nem tettek eleget, úgyhogy végül is nősiímxNW és téglagyár TÁRSULAT RESTEN, (DRÄSCHE) BUDAPEST, V., KLOTILD UCCA 3 Telefon: Automata 255-54, 255-55 és 255-56 A LÉGZŐSZERVEK BÁNTALMAINÁL ASTHMA EMPHISEMA esetén biztos gyógyulást nyújt a Szent Gellért Gyógyfürdő legtökéletesebb berendezésű inhalatóriuma és pneumatikus kamrája. a központi számvevőség vette kezébe az ügyet. A leszámolás sok akadályba ütközött. A vállalkozók egyrésze nem volt hajlandó a végszámlát beadni és ellenértékként a folyton romló koronabankjegyeket elfogadni, mert hátralékos követelésük sok esetben a leszámítolással járó munkák költségét sem fedezte volna. A tervező építészek vég járandóságának megállapítása is hosszú egyeztetési tárgyalásokat igényelt és csak 1929-ben intéződött el. Nehézséget okozott az is, hogy a különböző években történt kifizetéseket feltüntető összegek teljesen torz képét adták az építkezés valóságos költségeinek, mert az inflációs idők papírkoronái együtt szerepeltek a még arany- értékűnek tekinthető korábbi kifizetésekkel. Szükség volt tehát az összegeket közös nevezőre hozni, illetve aranyértékre átszámolni. A számvevőség e munka során kiszámította, hogy telekszerzésre 647.775, építkezésre 10,152.246 aranykoronát engedélyezett a közgyűlés. Tényleges kifizetésre került 9,621.867 aranykorona, úgyhogy valóságban 1,179.154 aranykorona megtakarítás mutatkozik a Gellért szálló és fürdő építkezésénél. Ez az összeg csak eszmei megtakarításként mutatkozik, ami a valutáris eltolódások következtében az aranykorona átszámítások után állott elő. Az építkezéseknél vegyes értékű papírkoronákban 930,387.561 korona került kifizetésre. Az elszámolásnál mégis 5Í.765 pengő fedezetlen lobbiét kiadás mutatkozik, aminek fedezéséről és elszámolásáról most gondoskodni kell. A leszámolással kapcsolatban eredetileg 22.000 pengőt irányoztak elő a munkában résztvett alkalmazottak jutalmazására, a főváros nyomasztó helyzetére való tekintettel azonban csupán 10.000 pengő kiosztását javasolja a polgármester. Végeredményben 42.716 pengőt kell a fővárosnak a végelszámolással kapcsolatban kifizetnie, amire az idei költségvetésben megvan a fedezet. Ezt az összeget a Gellért szálló által házilag kifizetett adósságok fejében az üzemnek téríti meg a város. Megindul a szellemi inségmunha Tízezrével jelentKezneK a munKanélKülieK — Eddig a szükséges 500 ezer pengőnek csak a fele van biztosítva Tíz napon belül megindul az idei szellemi szűk- ségmunka, amelyre most még sokkal több a jelentkező, mint más években, pedig igénylőkben máskor sem volt hiány. Az előző években az akció kezdetén hirdetményekben és plakátokon hívták fel jelentkezésre a rászorultakat, idén azonban erre nem is került sor, mert a 10,00ft-et jóval meghaladja az eddig benyújtott szükségmunkakérvények száma. A városháza szociálpolitikai ügyosztálya intézi ezúttal a szükségmunkások alkalmaztatását és állandóan olyan tömeg keresi fel ilyen célból az ügyosztályt, hogy altiszteket rendeltek ki a folyosóra, ezek szedik össze a naponta, százával jelentkezőktől a kérvényeket. Eddig csak elvileg volt elhatározva a szükségmunka megindítása, pénz még nem állott rendelkezésre, mert a főváros ezt az akciót is abból a 6.6 millió pengőből akarta lebonyolítani, melyet a szükségadóból kért a kormánytól. Jeleztük, hogy a kormány eddig csak 2.6 milliót ígért, ami természetesen közelről sem elegendő a tervbevett inségakció lebonyolítására. A tárgyalások még mindig folynak, de mintán a szellemi -szükségmunkát nem akarják tovább halasztani, a kormány egyelőre 250.000 pengőt folyósított e célra a fővárosnak, úgyhogy a felvételek most csakugyan megtörténhetnek. Miután a további tárgyalások sorsa bizonytalan, egyelőre csak 10110 szellemi szükségmunkást vesz fel a főváros és ezek foglalkoztatása is csak három hónapra van biztosítva a 250.000 pengőből. Rövidesen eldől a további kormánytámogatás kérdése és akkor újabb csoportokat alkalmazhatnak, vagy az alkalmaztatás meghosszabbítása iránt intézkedhetnek. A szellemi szükségmunkánál idén is ugyanazok az anomáliák tapasztalhatók, mint az előző években. Ismét a pártok kerekednek felül és protekciós egyéneket, főleg nőket hoznak he a sziikségmunkára. A szociálpolitikai ügyosztály, amely teljesen pártatlanul, a rászorultság alapján akarta intézni a felvételeket, a népjóléti megbízottakat akarta kiküldeni az egyes igénylők személyi körülményeinek kivizsgálására és a tényleges ráutaltság megállapítására. Sajnos, ez az igazságos elgondolás nem valósulhat meg és a szellemi szükségmunkára megint nagy száminál olyanok kapnak alkalmazást, akik nincsenek arra ráutalva. A pártok a szükségmunkahelyek 80%-át maguk között osztották fel és családapák helyett, fiatal gyerekeket, férjes asszonyokat és bundás lányokat vesznek fel a párt listára. A polgármester felhívással fordult az összes hivatalokhoz és felhívta azokat, hogy november 26-ig jelentsék be, hány és milyen képzettségű szellemi szükségmunkásra tartanak igényt. Előreláthatólag az igénylések száma elenyésző csekély lesz, egyrészt, mert semmiféle olyan tömegmunkaalkalom nincs egyetlen hivatalban sem, amelyet szükség- munkásokkal lehetne elvégeztetni, másrészt mert a hivatalvezetők már az előző években is rossz tapasztalatokat szereztek a szükség munkás ok képességeiről, akiknek tevékenysége kevés hasznot, de annál több hosszúságot okozott a hivatalokban. Szó volt arról, hogy idén megismétlik a munka- nélküliek karácsonyi pénzügyi segélyezését is, de miután a közgyűlés ezt a javaslatot elvetette, a fizikai munkanélkülieknek idén nem jut karácsonyra pénzbeli támogatás. 2ILAHI-BÄL0GH GYULA mi ■■HM építőmester Mm * BUDAPEST, l„ BORNEMISSZÁD 36, telefoni Lágymányos 2-32 Barakovifts János műorgonaépííő, törv, bej. cég Rákospalota, Pázmány ucca 72 (Saját ház) Alapíttatott 1920-ik évben LEPTER JANOS II Budapest, X., Asztalos Sándor-út 8. Tele GYÁRT: mindennemű híd- és középítési vasszerkezeteket, lakatosirukat, redőnyöket, kovácsárukat — Egyedüli gyártója a Köpplinge r-rendszerű idomvasablakoknak VASSZERHEZET- ““ VASÁRÜGYÁR Telefon: József 333-60 Petrol “ Műszaki és Oiajkereskedés ezelőtt v. Gyurkovich és Társa Budapest, V.f Nádor u. 6 Telefoni 802-29. szám. Fekete és sienna Qatlhir legújabb fénymásolat, teljesen Fßllnoi* 1 ÖA szagtalan, 2—3 perc alatt elkészül ■ vlalICI Uvv műszaki papírgyárában Budapest,V., Váci út 4. sz. Tel.: Aut. 228-48, 22945 Waldmann Sándor egészségügyi-, kórházi-, víz-, gőz-, légszesz-szerelvé- nyek, műszaki cikkek és fémáruk kereskedése. — Fürdőszoba-, mosdó-, klosett-berendezések n igy választékban. Budapest, VI, Vilmos császár út 6i. Tel.: Aut. 102-74 VASS ÉS KOVÁCS sodronyfonat-, kerítés-, ágybetét- és vasbútorgyár BUDAPEST, II., FŐ UCCA 48 Telefon: Aut; 517-87 — Alapítási év 1893 A modern orvosi tudomány minden eszközével és a külön, bözö győgyeljárásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető. OLY tisztit szárazon kosztümöket. öltönyöket. felöltőket, fest minta szerint TISZTVISELŐKNEK NAGY KEDVEZMÉNY! _____ mindenféle ruhaneműt:: m£T TE LEFONHÍVÁSRA MINDEN TÉTEEÉRT ELKÜLDÜNK ! öuár : VII 394-41 446-T2. THOKÖLY-ÜT 33. SZÄM
