Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-04 / 5. szám
2 Független Budapest Budapest, 1931 február 4. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul ” \ Fürdőváros kiépítésé Budapest legfontosabb létkérdésé Rípfra főpolgármester hifeftí a fürdőváros Kiépítésénél* döntő jelentőségét a főváros jövője szempontjából Budapest boldog jövőle felé a Fürdővároson keresztül vezet az út A városházán áll a munka, a tisztviselők és a várospolitikusok idejét most az újjászervezés, a városi vezetőség újjáalakításának gondjai foglalják le. De rövidesen megindul az új alkotómunka is, mert az élet forgása csak pillanatra akadhat meg. így van ez a városházán is, ahol a tisztújítás lezajlása után sok alkotó munka vár kivitelre. A sok szép elgondolás közül elsősorban a Tabán beépítésének problémáját valósítják meg. Illetékes tényezők a napi politikától és a a városházi izgalmaktól függetlenül megtárgyalták ezt a kérdést és egybehangzóan megállapították, hogy a Tabán beépítésének ügye tovább nem halasztható, annak megvalósítását minden eszközzel elő kell segíteni és egyben ezt a tervet a fürdőváros kiépítésének és az idegenforgalom naggyáfej- lesztésének ügyével kell összekapcsolni. A szép elgondolás testté formálásáért küzdő hatóságok és tényezők élén Ripka Ferenc főpolgármester tevékenykedett, aki valósággal személyes ügyévé tette ezt a kérdést. Főpolgármesteri hatalmát annak szolgálatába állítja, hogy Budapest-Fíirdőváros, az ide- Ripka Ferenc genf orgalomemelés és a Tabán újjászületése a mai holtpontról elinduljon a megvalósulás útjára. Ripka Ferenc főpolgármester ezekről a nagy tervekről a következőkép nyilatkozott munkatársunk előtt. — Sok nagy kérdés, számos nehéz feladat várja megoldását a főváros újjáalakult törvényhatósági bizottságától és vezetőségétől. Hosszú programot lehetne összeállítani a sok fontos, halaszthatatlannak látszó, elintézésre szoruló munkáról, amelyek kivétel nélkül Budapest fejlődését, a lakosság javát, gondjainak csökkentését célozzák. De semmit nem tartok olyan égetően sürgős feladatnak, annyira közérdekű és Budapest egész jövője szempontjából olyan nagyfontosságú feladatnak, mint a Tabán újjáépítését, Iíudapest-Fürdőváros gondolatának megvalósítását és ezekkel kapcsolatban az idegenforgalom naggyáemelését. Budapest a rejtett kincsek kiapadhatatlan, de ma még feltáratlan városa. Gyógyforrásaink kiszámíthatatlan lehetőségeket rejtenek magukban és csak alkalmas eszköz, megfelelő kedv szükséges, hogy ezeknek a kincseknek a kamatait beszedhessük. Budapest-Fürdőváros terve nem mai keletű, de mégis gyermekcipőkben jár, nem tudott kinőni bölcsőjéből. Ma azonban már elérkezett az idő, amikor komolyan és elsősorban kell foglalkozni ezzel a problémával, mert ennek megoldásában rejlik Budapest főváros jövője és boldogulása.- Mi szerencsés helyzetben vagyunk, hogy eddig tényleg nem történtek komoly lépisek a Tabán beépítése érdekében, mert akkor le kellene mondanunk arról a szép, nagyvonalú tervről, amely most van kialakulóban a Tabán kiépítése és a fürdőváros együttes megvalósulása érdekében. Az új tervek szerint a Tabán lenne a fürdőváros gócpontja, mint ahogy a Gellérthegy környékén csoportosulnak gyógyforrásaink és fürdőink. Az egész Tabán egyetlen hatalmas szanatórium lenne, apró kis villákkal, kertekkel, melyek mind a gyógyulást, az üdülést szolgálják. Minden házba bevezetnénk a gyógyvizet, úgyhogy az idelátogató betegnek nem kellene ki se mozdulnia lakásából, mert házhoz szállítanánk az összes gyógy- tényezőket, haza kapná a gyógyforrás vizét, penziójában keresné fel a fürdőorvos, ott kapná a diétikus étkezést, szóval mindazt, amire egy betegnek gyógyulása érdekében szüksége van. Biztosan akadnak majd vállalkozók, akik készek lesznek befektetni tőkéjüket ebbe a nagy perspektívákat nyújtó vállalkozásba, mert a siker elmaradhatatlan. Nincs az a betegség, krónikus baj, amire Budapest gyógyforrásai gyógyulást ne nyújtanának. így hát nem táplálunk vérmes reményeket, ha abba bízunk, hogy Budapest-Fürdővárost a világ minden^ tájáról felkeresik majd a gyógyulást ábítozók tízezrei. Ide kell jönniök nemcsak azért, mert itt csakugyan gyógyulást kapnak mindenféle betegségre, hanem azért is, mert ebben a városban meglelnek mindent, amit egy világváros nyújthat.-— Budapest tehát nagy jövő előtt áll, itt van előtte a boldogulás útja, csak rá kell lépnie. Ha a fürdőváros gondolata testet ölt és az idegenek tömegei fognak hozzánk ellátogatni, felvirágzik az ország, de elsősorban Budapest kereskedelme, ipara, családok ezrei, tízezrei fognak abból élni, amit az idegenek itt elköltenek. Ezért tekintem én legsürgősebbnek, leghalaszthatatlanabb programpontnak a fürdőváros és a Tabán újjáépítését és hiszem, hogy ezeknek a problémáknak helyes megoldása a boldog feltámadás korszakát nyitja meg előttünk és Budapest lesz az a város, amelynek polgárai a legkevesebb adót fizetik a világon. Újabb fejezet a mérnöR-jogász harcból A mérnöKöK támadása után most a jogászoK ellentámadásba menteK át Az a nagy s elkeseredett harc, amely a fővárosi tisztviselői kar két státusa: a műszaki és a jogi kar között folyik, most jutott el a végső összecsapáshoz. Mindkét táborban izgatott a hangulat, mert elérkezettnek látják az Időt a nagy kérdés eldöntésére: műszaki, vagy jogi pozíció lesz-e a harmadik alpolgármesteri állás és a felállítandó új ügyosztályok mérnöki, vagy jogi vezetés alá kerülnek-e? E percben olyan a helyzet, hogy a testvérháború céltalannak látszik, mert itt állunk a tisztújítás küszöbén, már ki is írták a pályázatot a vezető állásokra, de sem az ügyosztályok szaporításának kérdése, sem a harmadik alpolgármesteri állás, valamint az új tanácsnoki állások szervezésének kérdése még nem dőlt el. A főpolgármester csupán két alpolgármesteri állásra írta ki a pályázatot, tehát előrelátható, hogy a tisztújítás előtt az ügyosztályok szétválasztása és a vezető állások szaporításáról nem lehet szó. A városházán mégis számítanak arra, hogy ami késik, nem múlik és ha a tisztújítás előtt már nem is, de annak lefolytatása után a kormány mégis hozzájárul az új szervezésekhez és egy kisebb póttisztújítás során megtörténhetik a nehezen várt állás-szaporítás is. Ép ebben reménykedve, a két háborús fél nem kötött fegyverszünetet, sőt egyre hevesebb támadásokkal igyekszik a másik érveit és aspirációit lehetetlenné tenni. A műszaki tisztviselők értekezlete után, melynek határozati javaslatait a Független Budapest-ben két hét előtt ismertettük, most a jogi tisztviselők tartottak nagy kari értekezletet, ahol megbeszélték további magatartásukat és szintén elhatározták, hogy memorandumban ismertetik kívánságaikat és' e kívánságaikat, valamint orvoslásra váró sérelmeiket a törvényhatósági bizottság tagjaival, valamint az arra hivatott összes illetékes tényezőkkel is közlik. Egyébként érdekelt részről a fővárosi tisztviselők testvérháborújának „történelmi“ vonatkozásait és fejleményeit a következőkben ismertették : — A székesfőváros központi igazgatásának 1911-ben történt átszervezése előtt a székesfőváros tanácsa 1 polgármesterből, 2 alpolgármesterből és 10 tanácsnokból állott, akiknek állásához jogi minősítés kívántátólt meg. Az 1911. évi átszervezés alkalmával a (két alpolgármesteri állás mellé ugyancsak jogi minősítéssel egy állandó alpolgármesteri címmel és jelleggel felruházott tanácsnoki állást szerveztek, a jogi minősítésű tanácsnokok számát 14-ben állapították meg s ezenkívül még két műszaki minősítésű új tanácsnoki állást szerveztek. A műszaki tanácsnoki állások megszervezése elég Simán ment, mert egyfelől az új szervezés elég előmenetelt biztosított a jogászoknak, másrészt viszont úgy fogták fel a mérnökök jövetelét, hogy -az a közigazgatás javára fog szolgálni. Mindenki örült. A jogászok az előlépés- nek a mérnökök pedig annak, bogs'- régi vágynk teljesült. — A tanácsi ügyosztályok szervezetében 1920-ig nem. isi történt változás. 1920-ban a közgyűlés új többségének kialakulása után a mérnökök akciót indítottak a már 1911. évben is emlegetett tanácsi ügyosztályoknak műszakivá váló átminősítése ügyében. Ezúttal azonban a jogászok is beleszóltak a küzdelembe. A jogászok helyzete igen nehéz volt, mert a mérnökök törekvését az időközben elhúnyt Zielinszki Szilárd műegyetemi tanár, a Közmunkatanács későbbi elnöke is magáévá tette, aki nagy tekintélyénél fogva igen sokat tehetett kartársai érdekében, s a közhangulat is a mérnökök mellett volt. A jogászok ilyenképpen elvesztették a csatát, de a mérnökök sem arattak teljes sikert. A közgyűlés ugyanis két ügyosztálynak a műszakosítását határozta el, amelyből a belügyminiszter csupán egynek, a városrendezési ügyosztálynak átszervezését hagyta jóvá. A mérnököket ezzel az ügyosztállyal határozottan üldözte a balsiker. A létszámcsökkentés alkalmával ez az ügyosztály összeolvadt az út- és csatornaépítési ügyosztállyal, s így az 1920-as vívmány megszűnt. Sőt az új fő- - városi törvény életbelépte után, midőn minden ügyosztály mellé egy-egy bizottságot delegáltak, az összevont városrendezési és út- és csatornaépítési ügyosztály mellé delegált bizottság elnöke, ár. Harrer Ferenc nyugalmazott alpolgármester — tehát jogász — lett, aki tanácsnok korában 1911—1918-ig közmegelégedésre a később műszakivá átminősített városrendezési ügyosztály élén állott s azóta is egyik legkiválóbb városrendezési szakértő. — A mérnökök azonban mégsem nyugodtak meg s az új fővárosi törvény életbeléptetésével kapcsolatos tisztújítást, éppen úgy, mint 1920 ban, arra akarják felhasználni, hogy most már összesen három tanácsnoki és egy alpolgármesteri állást a jogászoktól elhódítsanak. Ilyen körülmények között a jogászok felveszik a reájuk kény- szeritett harcot. SZALKAY BÉLA gépek, villamos készülékek és tömegcikkek gyártása, villamos berendezések tervezese és szerelése Újpest, Szt. Gellért- utca 12. telefon: Uipest 44—32 és 46 51). Postatakarékpénztárt csekkszámla : 47 o38. Folyószámla a Pe^ti Magyar Kereskedelmi Bank Uj esti fiókjánál ZILAHI-BALOGH GYŰ!A ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, I., BORNEMISSZA-U. 36. telefoni lAgvmAnvos 2 32
