Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-10-28 / 43. szám
HUSZONHATODIK évfolyam 1931 oKtóöer 28 43. szám Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 A hatolom bűnbakja Még nincs a nyilvánosság előtt a nép- szövetségi bizottság jelentése, de annyi minden szivárgott már ki a vizsgálat eredményéből, hogy közismert dologra hivatkozunk, amikor kiragadjuk azt a megállapítást, amely az ország teherbíróképessége teljes kimerüléséről szól. A Népszövetség bizottsága jött és látott egy teljesen összeomlott, nyomorult lakosságot, amely több terhet már nem bír el. Megállapította a bizottság, hogy az előző kormány bűnei okozták az ország romlását. A politikai felelősség kutatása nem a mi dolgunk. A miénk csak annak a kutatása, hogyan lehet kivezetni a főváros szekerét abból a kátyúból, amely húzza, egyre vonja le a mélybe Budapestet, amikor most elérkezett életének leg válságosabb napjaihoz. A természetes az lenne és ez lenne a legegyszerűbb is, ha azokat vennék elő, akiket minden felelősség terhel: a kormány városházi expozituráit. Nálunk azonban sohasem az történik, ami logikus, ennélfogva egyszerre Peturrá változott a jobboldal, lázadozik és fenyeget: hogy kit, nem tudja, de mivel hatalmon maradni jó, úgy vonja le a helyzet konzekvenciáit, ahogy az neki a legkényelmesebb. Ellenzékbe vonult egy láthatatlan Ismeretlennel — régi sajátmagával — szemben és tetemre hívja azt. Ez is logika: a hatalmon maradás logikája. Nem a tiszta ész, hanem a tiszta észszerűség logikája. Kicsit ugyanazt csinálják, amit a Károlyi kormány. Ez is kijelentette, hogy a Bethlen kormány politikájának örököse, közben azonban egyre-másra leplezi le az örökhagyót, hivatkozik a hagyaték pasz- szív voltára, rámutat az- összes hibákra és bűnökre, csak egyet mulaszt el: a szakítást a múlttal, azt a következtetést, amely a tények logikájából önként adódnék. A Statisztikai Havi Füzetek augusztusi adatairól más helyen számolunk be. Ezek a számok kegyetlenek és objektívek, elfogulatlanok és őszinték. Mégis, támadnak és vádolnak. Elmondják ezek a fogyó, egyre kisebb számok, hogy Budapesten nem szülnek az anyák, hogy nincs munka, hogy ijesztő mértékben száll alá a közüzemek forgalma, hogy pusztul, romlik minden, ami érték és csak egyetlenegy téren van növekedés: a végrehajtások és árverések emelkedő iszámaiban. Amit ezek a rideg, szenvtelen számok mondanak, tiszta politikum, ezek az adatok és csakis ezek lehetnek alapjai a mai idők politikájának. De nem ez történik. A számokkal és tényekkel pereskedni nem lehet, tehát más megoldást kell keresni. Érzik, hogy szörnyű felelősség van a vállukon, hogy mea culpázniok kellene, hamut szórni fejükre és elvonulni vezeklő remeteségbe: ez azonban lemondással és beismeréssel járna. Ehelyett tehát hamar bűnbakot kell keresni. Prügelknabet. Meg is találták már. A törvényhatósági tanács jobboldala leszavazta nagy hirtelen Sipőcz polgármestert, igaz, hogy egyelőre csak egy részletkérdésben, de ebben a kis részletben benne van az egész, a vízcseppben az élet egész világa. Valakit fel kell áldozni, önmagukat persze, hogy nem vetik oda a felháborodásnak, hoznak hát engesztelő áldozatot és odadobják a polgármestert az aréna közönségének. Szívet üdítően szép látvány, amit a jobboldal csinál a maga megmentésére. Csak 1 éppen az a baj, hogy nem fog célra vezetni. I A közvéleményt nem lehet már megtéveszteni, a nyomorúságnak van egy furcsa tulajdonsága: felnyitja a szemeket. A nyomort nem lehet jelszavakkal kiengesztelni. Ma realitások és pozitivumok kellenek: kenyér és munka. Felelni kell arról, hová lettek ezek a pozitivumok, melyeket a tízéves uralom tett negatívumokká, tízéves uralom, amely érzi, hogy itt a vég és ezt Polykratesként azzal akarja eltüntetni, hogy aranygyűrűjét odadobja az elemeknek. Csakhogy már késő. A végzetet feltartóztatni nem lehet, halad előre a maga törvényszerű, rideg útján. Kiéleződtek az ellentétek Sipőcz polgármester és a pártvezérek közt az üzemi tarifák emelése körül JCamotte Károly pénzügyi tanácsnok a költségvetési vita eredményeiről — Becsey, Ugrón, Rassay és Friedrich nyilatkoznak a városi adminisztráció és a tanács között felmerült ellentétekről Tavaszba marad tarifaemelés? A főváros tanácsa e héten négy ülésben tárgyalja a polgármester költségvetési tervezetét. Az előzőleg tartott három üléssel együtt összesen hét illés foglalkozott a költségvetési tervezettel, úgyhogy a fővárosi törvény értelmében legfeljebb egy ülést tartozik még összehívni a főpolgármester. Ha a nyolcadik ülés végén sem fejeződnék be a vita, .a főpolgármester az egész költségvetési komplexumra egyszerre felteszi a kérdést, hogy a törvényhatósági tanács megszavazza-e a javaslatot a polgármester által előterjesztett keretek között. Erre azonban aligha kerül sor. Minden valószínűség amellett szól, hogy a törvényhatósági tanács a nyolcadik ülésen befejezi a vitát. A főváros közönségét ebből a vitából egyedül egy kérdés érdekli: megmenekül-e a tarifaemelés veszedelmétől, igen-e vagy nem? A törvény- hatósági tanács tárgyalásainak eddigi anyagából még nem lehet következtetéseket levonni abban a tekintetben, hogy a tarifaemelés elkerülhető lesz-e vagy sem. A vita befejezése után dől majd el véglegesen a kérdés, és pedig akkor, amikor a beterjesztett javaslatok és indítványok feldolgozására, vagyis az egyes tételek összeegyeztetésére kerül a sor. Ibamotte tanácsnok nyilatkozata Beszéltünk ebben az ügyben Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnokkal, akitől megkérdeztük, hogy számítása szerint egyensúlyba lehet-e hozni a költségvetést tarifaemelés nélkül is, vagy pedig bele kell nyugodnunk a tarifaemelés tervének megvalósításába. Lamotte Károly dr., a pénzügyi ügyosztály vezetője, a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — Mindaddig, amíg a tanácskozások be nem fejeződnek és a javaslatokat össze nem egyeztettük, végleges véleményt mondani nem lehet. Minden attól függ, milyen változtatásokon mennek keresztül az egyes tételek. m Én egyénileg úgy látom, a helyze- y tét, hogy a tarifaemelést nehezen lehet elkerülni. Azért állítom ezt, mert abban az esetben, ha láttunk volna más módot is a költségvetési deficit eltüntetésére, akkor mi ezt az eszközt igénybevet- tiik volna már a tervezet összeállításánál. — Ha találtunk volna megoldási módokat a költségvetési egyensúly biztosítására, akkor Lamotte Károly egyáltalán fel sem vehettük volna a tarifaemelésnek a■ gondolatát. Hangsúlyozom azonban, hogy ez csak ezidőszerinti egyéni véleményem, a végleges kép csak az egyeztetésnél fog kialakulni. Arra a kérdésre, hogy a költségvetési tervezet milyen formában kerül a közgyűlés elé, Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok ezeket felelte: — A közgyűlés a fővárosi törvény értelmében a polgármester úr tervezetét tárgyalja. A polgármester úr közgyűlési költségvetési expozéjában nyilatkozni fog a törvényhatósági tanács által elfogadott javaslatokról. Az elfogadott javaslatoknak az eredeti tervezetre gyakorolt hatásából alakul majd ki az igazi költségvetés. A közgyűlés összehívása előtt nehéz feladatok várnak még reánk, mert hiszen fel kell dolgoznunk a törvényhatósági tanács tárgyalásainak egész anyagát. A tanács által elfogadott javaslatokat keresztül kell vezetnünk a polgár- mesteri tervezeten és új mérleget kell készítenünk. Ez nagy munka. Éppen ezért úgy gondolom, hogy a közgyűlés a költségvetési csak november 8—10-ike táján kezdheti tárgyalni. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok nyilatkozata azt jelenti, hogy a tarifaemelés veszedelme még mindig fenyegeti a főváros közönségét. Minden attól függ, milyen mérleg alakul ki az eredeti költségvetési tervezetnek az elfogadott javaslatokkal való összeegyeztetésekor. Alit mondanak a pártvezérek a tarifaemelésről A többségi pártok vezetői ezzel a hivatalos felfogással ellentétben azt állítják, hogy az egyeztetési munkálatok eredménye nem befolyásolhatja a tarifaemelési tervek elejtését. Általában az a helyzet a városházán, hogy az adminisztráció ellentétben látszik lenni a többségi pártok vezetőivel és úgy fest a dolog, minthogyha a többségi pártok rohamra indulnának a városházi adminisztráció vezetői ellen. Annyi bizonyos, hogy a többségi pártok vezetői és Sipőcz Jenő polgármester között kiéleződtek az ellentétek. A Független Budapest munkatársa beszélt a tarifaemelés kérdéséről a kormány városházi pártjának több tagjával. Kozma Jenő — akinek nyilatkozatát külön cikkben adják — a legélesebben ellenzi a tarifaemelést, sőt kijelenti, hogy erre sor nem kerülhet. Ugyanez a véleménye a városházi kormánypárt közgazdasági szakértőjének, Becsey Antal tanácstagnak is. aki a. következőket mondotta, a
