Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-10-21 / 42. szám
HUSZONHATODIK évfolyam 1931 október 21 42. szám FüggetenBudapesl Várospolitikai és közgazdasági lap V!h Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 34-5-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Egu igcrcl évfordulófán Október második felében vagyunk, vagyis október 15-e után. Éppen most volt esztendeje annak, hogy az országos felháborodás nyomása alatt a főváros is elhatározta a mammutfizetések rendezését és az álláshalmozás megszüntetését. Akkor elhalasztották a rendcsinálást tavaszra, tavasszal viszont őszre halasztották, de hogy lecsillapítsák a közvéleményt és a komolyság látszatával ruházzák fel az akciót, kitűzték a végső terminust is és rendkívüli komolysággal szögezték le: október■ 15-éig elkeli intézni a rendcsinálást, tovább nem tűri a főváros a mai állapotot. Beljebb, a Független Budapest más helyén beszámolunk arról, mi történt eddig ebben a „rendcsinálásban“. Elmondjuk, hogy október 15 előtt és után egy pillanatig se volt komoly az egész akció, melynek elintézése ugyan közérdek lenne, morális kötelessége a fővárosnak, de a közérdek beleütközött a magánérdekbe és így két vállra terült, a morális kötelesség szemben találta magát az összeköttetéssel és protekcióval és ezek knockautolták annyira, hogy sohasem fog magához térni ájulásából. Megtörtént, mint már annyiszor, hogy a főváros képtelen végrehajtani egy erkölcsileg kötelező határozatát, mert a magánérdek fütyül a határozatokra, a pártérdek az egyetemes érdekre. Botrányba fog fulladni a fővárosnak ez a nagy garral beharangozott akciója, mert a vége az lesz, hogy néhány kisnyugdíjasról és kishiva- talnokról meg fogják állapítani, hogy vétkesek az álláshalmozás bűnében és ezért megfosztják őket havi 50 és 60 pengős mellékjövedelmeiktől. Az igazi álláshalmozókat azonban felmagasztalják és lovaggá ütik, mert erkölcsi bizonyítványt kapnak azzal, hogy legálisnak ismerik el illegális jövedelmeiket. Folkusházy bejelentette, hogy a főváros rendelkezésére bocsátja jövedelmeit: döntsön a főváros, mennyit tarthat meg belőlük. Folkusházy gesztusa igen dekoratív hatású volt, valószínű, hogy őszinte és komoly elhatározás szülte, de a főváros gondoskodott arról, hogy a BSzKRt vezérigazgatójának ez a lépése, ne legyen előre tett lépés. Egyetlen hang se hallatszott azóta, a főváros nem foglalkozik Folkusházy ügyével, ép- oly kevéssé, mint a többiekével, akik rájöttek már szintén arra, hogy egészen praktikus dolog felajánlani a többszörös fizetésekről való lemondást, mert a városházán minden előbbrevaló, mint ennek a kérdésnek megnyugtató megoldása. Felemelték az adókat, illetékeket, leszállították a tisztviselők fizetését, elvették a mellék- jövedelmeket, takarékossági bizottságok heteken át lázasan tevékenykedtek, leépítettek és restrin- gáltak, csökkentettek és megszüntettek, forr és buzog a nagy takarékossági katlan, csak egyetlen dolgot nem bántottak: a mammutjövedelmeket, illetve álláshalmozásokat. Valószínűleg azért, mert erre elkötelezte magát a főváros. Nem az úgynevezett közvélemény jelszavas felháborodása, hanem a főváros presztízsének féltékeny védelme beszél belőlünk. A nagy tömegek előtt a budapesti városháza nem örvend túlságos népszerűségnek. Nem állíthatja senki sem, hogy gyanakvás nélkül néz a főváros lakossága a városházára. Vájjon szabad-e ezt a bizalmatlanságot azzal táplálni, hogy a főváros nem tartja be kötelező ígéreteit, melyeket olyan nagy hangon nyilvánított ki? Szabad-e megtenni ezt ugyanakkor, amikor a lakosság terheit egyre emelik, amikor arról van szó, hogy fel kell emelni a közszolgáltatások árait is és ezzel újabb terhet rakni a polgárság vállára? Nincs nagy anyagi jelentősége a kérdésnek. Elismerjük, hogy a főváros gazdasági bajain nem segít, ha redukálják is a mammutfizetése- ket és megszüntetnek néhány állást. De óriási jelentősége van ennek a kérdésnek etikai szem- l pontból. Ez a szempont pedig legalább is egyenlő értékű — ha nem nagyobb -— az anyagi vonatkozásokkal. Most, amikor a főváros a polgárság elé kényszerül, mikor új kérelmekkel jön, nem szabad a főváros megbízhatóságát azzal kockáztatni, hogy nem váltjuk be azokat az ígéreteket, amelyekkel legalább — a látszatot megmenthetjük. Elkerülhetetlen a tarifaemelés Egyre élesebb lesz az ellentét a polgármesteri expozé és a takarékossági bizottságok jelentése között — Új költségvetési előterjesztés készült a holnapi tanácsülés számára az üzemigazgatóságok hozzászólásai alapján — JVli lesz a tavalyi és az ezévi áeficittel ? Beszélgetés Eamotte Károly pénzügyi tanácsnokkal a költségvetési nehézségekről A főváros jövő évi költségvetésének tárgyalása — amit az elmúlt héten kezdett meg' a törvényhatósági tanács — 'előreláthatóan hetekig elhúzódik. Illuzóriussá teszi a vitát sok tekintetben az a körülmény, hogy a jövő évi költségvetés i képe még mindig nem alakult ki | véglegesen. Két ellentétes felfogás i harcol egymással. Egyrészről Sipőcz j polgármester költségvetési terveze- | tét kell alapul venniük a szónokok- j nak, másfelől tekintettel kell lenni ok a kst whaiekossági bizottság jelentéseire is. A két álláspont között mélységes szakadék tátong. Nem kisebb kérdésről van szó, mint az üzemi tarifák emeléséről vagy a tervnek az elejtéséről. , A polgármesteri tervezet a tar if a- “m°t e dl° ! emelésen épül fel, a takarékossági bizottságok javaslatainak elfogadása I viszont elkerülhetővé teszi az üzemi tarifák emelését. I Komplikálja a jövő évi költségvetés tárgyalását j az a kérdés is, hogy honnan teremtsen elő fedezetet j a főváros vezetősége az ezévi és multévi háztartási hiánynak a pótlására. Sipőcz Jenő polgármester maga is beszélt költségvetési expozéjában tízmillió pengős hiányról. A törvényhatósági tanács —■ bár a helyzet összekúszálódott — megkezdte a jövő évi költségvetés általánosságban való tárgyalását és d vita a holnapi tanácsülésen folytatódik. Lamoiíe tanácsnok nyilatkozik a költségvetés összeállításának ieg- üiakfo konyoá.almai'Pól A Független Budapest munkatársa a fővárosi budget-vita bonyodalmairól hosszabb beszélgetést folytatott Lamoite Károly dr. pénzügyi tanácsnokkal, aki a főváros mai nehéz pénzügyi helyzetében bámulat rarnéltó energiával dolgozik a felmerült problémák megoldásán. Mindenekelőtt azt a kérdést intéztük a pénzügyi tanácsnokhoz, hogy mikor történik meg az egyeztetés az eredeti költségvetési tervek és a takarékossági bizottságok jelentései között. Aziránt is érdeklődtünk, hogy a tavalyi és idei háztartási hiány pótlására készül-e konkrét javaslat. a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Szerintem a jövő évi költségvetés tárgyalása során nem szabad összekeverni a különböző városházi pénzügyi kérdéseket. Egyelőre arról van szó, liogy a főváros jövő évi költségvetését megállapítsuk. A jövő évi költségvetés megállapítása nem függ össze szorosan más városi financiális problémákkal. Ezek a financiális kérdések szerepeltek a polgár- mester úr első pénzügyi expozéjában, amelyet közvetlenül a nyári szünet után terjesztett a törvényhatósági tanács elé. Most azonban, amikor a költségvetési tervezet megvitatásáról van szó, ezeket a pénzügyi kérdéseket egyelőre ki kell kapcsolni, mert különben olyan zavaró momentumok támadnak, amelyek a normális kibontakozást hátráltatják. — Ami az én munkámat illeti, nem tudok \ mindaddig más fővárosi pénzügyi problémával foglalkozni, amíg a jövő évi költségvetés képe véglegesen ki nem (dákul. Hivatalosan ragaszkodunk az eredeti költségvetési tervezethez, amelyben 16.2 millió pengő a hiány. Ezt a hiányt úgy akarjuk kiküszöbölni, hogy csökkentjük az üzemi illetményeket, másrészt pedig felemeljük az üzemi tarifákat. E kétirányú intézkedésnek az eredményeként állítottuk be a költségvetési tervezetbe az üzemek hozzájárulási összegeit. A BSzKRT.-nál a közlekedési adó felemelése címén várunk nagyobb bevételt, a többi üzemeket pedig annyival nagyobb hozzájárulási összegek befizetésére kötelezzük, amekkora összegekre szükségünk van a deficit elkerülése érdekében. Ezen az alapon hozzuk egyensúlyba költségvetési tervezetünket. — Részünkről ebben a költségvetési tervezetben nem történhetett sémiiéi e változtatás és pedig azért, mert — mint a polgármester úr is kiemelte a törvényhatósági tanács előtt tartott expozéjában — a takarékossági bizottságok javaslatai és előterjesztései különböző időpontokban érkeztek hozzánk, sőt a legutolsók csak éppen pár nappal a tanácsülés előtt. Nekünk komoly tanulmányozás tárgyává kell tennünk a takarékossági bizottságok javaslatait és előterjesztéseit és pedig nemcsak azért, mert nagy horderejű, a főváros egész házitartására kiható kérdésekről van szó, hanem azért is, mert a költségvetésnek minden irányban stabilnak kell lennie. A_ takarékossági bizottságok javaslatai igen sok érdemleges kérdést érintenek, Egy-két nap alatt nem lehet érdemleges, lényegbevágó választ adni ezekre az előterjesztésekre. Á polgármester úr a tanácsülésen hangsúlyozta, hogy a takarékossági bizottságok javaslataira és előterjesztéseire csak úgy lehet végleges választ adni, ha előbb megkérdezzük az illetékes üzemek igazgatóságát. Meg kell kérdeznünk az üzemigazgatóságokat, hogy mi a véleményük ezekről a javaslatokról. Az üzemigazgatóságok működését közelről érintik ezek az előterjesztések, feltétlenül meg kell várnunk tehát, amíg ők is megteszik az észrevételeiket. Az üzemigazgatóságok felelősek az üzemvitelért, érthető tehát, ha hozzá Lamotte Kúp oly di>. pénzügyi tanácsnok
