Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-02 / 35. szám

Budapest, 1931 szeptember 2. Függeden Budapest 9 JŰSfar építési vállalata 1., Szirtes u. 3\b. Tel: Ji. 53=9*14 Vigadó kávéház IV. , Deák Ferenc ucca 2 I Vigadó kioszk V. kerület, Vigadó tér TULAJDONOS : Babócsy Lőrinc FAHN SÁNDOR VÉS N OKI MŰTEREM BUDAPEST, VII., KÁROLY KÖRÚT 9. I. emelet 32 Speciális zászlószegekben. Egyleti-, sportjelvények es plakettek —TELEFON: JÓZSEF 415—16 PARAFAKŐGYÁR RT. ezelőtt: KLEINER és BOKMAYER Budapest, Vili., Főherceg Sándor tér 4 Telefon: József 301—14 vagy József 301—16 Készít sajtolt parafa-parketta padlóburkolatokat Teljesen zajtalan járású, lábmeleg, vízálló padló CUSTODIS ALPHONS mérnöki iroda és speciális építési vállalat Budapest, V., Nádor-utca 19. Telefon : Automata 120—07. GyárkéménYépítés, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építésé és tervezése Waldmann Sándor egészségügyi-, kórházi-, víz-, gőz-, légszesz-szerelvé- nyek, műszaki cikkek és fémáruk kereskedése. — Fürdő­szoba-, mosdó-, klosett-berendezések v :gy választékban. Budapest, VI, Vilmos császár út 61. Tel.: Aut. 102-74 A modern orvosi tudomáiu,' minden eszközével és a külön­böző győgyeljárásokhoz sííükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető. WIHART FERENC építész építőmester BUDAPEST, VII., COLUMBUS-UTCA 5/b. SZÁM. Telefon: József 350-97. LEPTER JÁNOS E Budapest, X., Asztalos Sándor-út 8. Tele GYÁRT: mindennemű híd- és közópítési vasszerkezeteket, lakatosfcrukat, redőnyöket, kovacsárukat — Egyedüli gyártója a Köpplinge r-rendszerü idomvasablakoknak VASSZERKEZET- VASÁRUGYÁR Telefon: József 333-60 Petrol “ Műszaki és Olajkereskedés ezelőtt v. Gyurkovich és Társa Budapest, V.f Nádor u. 6 Telefoni 802-29. szám. KÖZGAZDASÁG - VÁLLALKOZÁS Az új Közszállitási Szabályrendelet A magasépítési ügyosztály előterjesztései a módosítás tárgyában A Közszállitási Szabályrendelet korszerű reví­ziója küszöbön áll, amint azt a Független Budapest I több cikkben már ismertette. Az ipari érdekeltségek és a közhatóságok egyaránt élénken foglalkoznak az j új szabályrendeletben lefektetendő intézkedések j kérdésével. A különböző érdekeltségek részben már | be is nyújtották a kereskedelmi miniszterhez észre­vételeiket és rövidesen a főváros is megteszi a maga I javaslatát. A közgazdasági ügyosztály gyűjti össze I a különböző fővárosi hivatalok és intézmények je- I leütéseit és azok alapján készíti el a főváros egy­séges állásfoglalását. A főváros kívánságaira azonban már most lehet következtetni, miután a magasépítési ügyosztály, amely leginkább van érdekelve a főváros- részére végzett közmunkáknál és leginkább áll érintkezés­ben az iparossággal, már elkészítette észrevételeit, Wossala Sándor tanácsnok, a magasépítési ügy­osztály vezetője a napokban be is nyújtja a polgár- mesterhez előterjesztését, amely bizonyára közelről fogja érinteni a fővárossal összeköttetésben álló iparosságot. A magasépítési ügyosztály kívánságai a Köz­szállítási Szabályrendelet módosítása tekin­tetében a következők: A 13. §. kiegészítendő volna azzal, bogy a ki­írási műveletbe alternatív tételek is beállíthatók abban ax esetben, ha mint ez különösen gépészeti munkáknál szokott előfordulni, a kívánt megoldás többféle módon is elérhető. Ez az intézkedés módot nyújtana arra, hogy az építtető hatóság az adott esetekben rendelkezésre álló többféle megoldási lehe­tőség közül úgy a célszerűségi, mint a takarékos- sági szempontból a legmegfelelőbbet választhassa. A 16.. §. kiegészítendő volna oly értelemben, hogy a felügyeleti hatóságok ügyelni és az alárendelt hi­vatalokat megfelelő eljárással szorítani tartoznak arra, hogy a versenytárgyalási határnapokra vonat­kozó rendelkezéseket betartsák. Ez az intézkedés megakadályozná a szabályrendeletben foglaltnál rövidebb időtartamú versenytárgyalás tartását. A 17. í-sal kapcsolatban szükséges, hogy a ki­írás minél tökéletesebb, vagyis a lehetőségig világos legyen, hogy ilykép elke.rultessék... egyes _ munkatéte­leknek a végrehajtás folyamán való vitás értelme­zése, valamint ne hiányozzanak ilykép a költség- vetésekből egyes, később szükségesnek mutatkozó munkanemek és azok egységárai és hogy ne legyen kétség aziránt, hogy a munkákat hogyan, milyen minőségben kell végezni, miképpen kívánta azt a hatóság. Szükséges tehát, hogy nemcsak a verseny- tárgyalási hirdetések és az általános és részletes vállalati feltételek készíttessenek egységes minta szerint, hanem a kiírási költségvetésekre nézve is munkanemenként bizonyos zsinórmérték bocsátassék a hatóság rendelkezésére. A 25—34. $-ok az odaítélésről rendelkeznek. A fő­város magasépítési ügyosztálya szükségesnek tartja az intézkedések gyökeres reformját és a következő odaítélési rendszer bevezetésére tesz javaslatot. A be­érkezett ajánlatok végösszegeinek középértékét kell megállapítani és mindazokat az ajánlatokat az el­bírálásból kizárni, melyeknek végösszege a közép­értéktől úgy le- mint felfelé 10 százaléknál többel eltér. Az ilykép megmaradó reális ajánlatokból kell azután a legolcsóbbat kiválasztani és a benyújtójá­nak a munkát odaítélni, feltéve, hogy egyéb kifogás nincs. Mindenesetre a középértéket és az elfogadásra kiszemelt ajánlat végösszegét össze kell hasonlítani a hivatalos költségelőirányzattal, illetve ennek vég­összegével és csak ha e kettő között nagyobb eltérés nem mutatkozik, ítélhető oda a munka a legolcsóbb ajánlattevőnek. Ellenkező esetben a kizárt ajánla­tokon felül fennmaradó többi ajánlat egységárait feltüntető kimutatás felhasználásával szorgosan meg kell vizsgálni az egyes költségvetési tételeket és az irreálisnak látszó tételekre meg kell hallgatni az ajánlattevőket, az általuk bemutatandó árelemzés alapján esetleg a hivatalon kívül álló szakembereket kell a vitás tételekre nézve megkérdezni és mind­ezek után a munkát a legolcsóbb, reálisnak bizo­nyult ajánlat benyújtójának odaítélni. A 28. #-ból nem állapítható meg, vájjon csak az ajánlathoz csatolt és a kiíró hatóság pénztára által kiállított letétnyugta fogadható el annak az igazo­lásául, hogy az előírt bánatpénz letétetett, vagy pedig elegendő-e az is, ha az ajánlattevő a bánat- pénzül felajánlott takarékbetétkönyvet vagy kezes­ségi nyilatkozatot eredetben az ajánlathoz mellékeli. A paragrafus tehát ilyen értelemben kiegészítendő volna. Ugyanezt a paragrafust ki kellene egészíteni oly értelemben, hogy ha a vállalkozó az OTI-tól részlet- fizetési kedvezményt kapott fennálló tartozásának kiegyenlítésére és az errevonatkozó írásbeli meg­állapodást az ajánlatához annak benyújtása alkal­mával becsatolja, ajánlata figyelembe vehető. Ez az intézkedés lehetővé tenné, hogy azok a vállalkozók, akik a mai nehéz gazdasági viszonyok között egy­szerre nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek, sikeres pályázat esetén oly helyzetbe kerülhessenek, hogy az elnyert munka révén fennálló tartozásukat kiegyenlíthessék. A 29. §-t úgy kell módosítani, hogy a hadirokkant iparosok és vállalkozók egyenlő feltételek és nem lényeges árkülönbözet mellett a munka odaítélésénél minden más pályázóval szemben előnyben részesí- tendők. Egyúttal tisztázandó volna ennek a pontnak a keretében az a körülmény is, hogy vájjon a vitézek részére biztosított 6%-os kedvezmény az egyidejűleg pályázó nem vitéz kézműiparosokkal szemben is fennáll-e vagy azt csak a vállalkozókkal és a gyáro­sokkal szemben lehet figyelembe venni. Ugyanez a szakasz felhatalmazza a hatóságot, hogy munkamegosztás esetén a legolcsóbb ajánlat­tevő áraival a többi pályázót megkínálja és meg­engedi, hogy tárgyaljon az összes többi pályázókkal a legelőnyösebb árak elfogadása iránt. Ennek a ren­delkezésnek az értelmezése tekintetében a gyakor­latban ellentétes felfogások szoktak érvényesülni. Az ügyosztály véleménye szerint helyes az a felfogás, hogy csak annyi ajánlattevővel kell tárgyalni az előnyösség sorrendjében, ahány részre a munka megosztásra került. A 31. §-t ki kellene egészíteni olyan rendelkezés­sel, hogy a versenytárgyalás akkor is megsemmisít­hető, ha arra aránylag kevés ajánlat érkezett, ami­kor tehát a verseny csak kis keretek között érvé­nyesült. A 42. §. kiegészítendő volna azzal, hogy biztosí­tékul bankgarancialevél is letehető. Kimondanák azt is, hogy ha a munkáknak csak egy része esik jót­állási kötelezettség alá, akkor az ideiglenes átvétel után a biztosítéknak jótállás alá nem eső munka­részek utáni arányos része visszautalandó. Ezek az intézkedések a vállalkozók anyagi érdekeit segítenék elő, anélkül, hogy ezáltal az építtető hatóság érdekei sérelmet szenvednének. Megnyílt a III. őszi lakberendezési és háztartási vásár az Iparcsarnokban Folyó hó 29-én nyitotta meg Kenéz Béla keres­kedelemügyi minisztei* az őszi lakberendezési wáisápt, melynek keretében nemcsak műasztalosaink, hanem a lakberendezéskészítéssel távolabbi kapcsolatban álló egyéb iparos- és kereskedőcégeink is résztvettek. A kiállításon ímegjelent minisztert Tolnay Kornél, Jungfer József, az Országos Iparegyesület elnöke, Ddlnoki Kovács Jenő, a vásár igazgatója és dr. Bal- thazáír iparegyesületi titkár fogadták. Fogadtatás után Kenéz miniszter a vásár megtekintésére indult. Körsétáján többízben elragadtatásának adott kifeje­zést, így többek között Lipovniczky Szevér zongora­készítő mester pavillonjánál, ahol a hazai gyárt­mányú és a külföldit is felülmúló zongorákat és pia- ninókat tekintette meg. Kenéz miniszter hosszabb ideig elbeszélgetett Lipovniczky Szevérrel, kinek leg­teljesebb elismerését fejezte ki. Ugyancsak megelége­déssel távozott a rákospalotai Zachár József pavil- lontól is, ahol a mester egyedül és minden géperő mellőzésével készített bútorait tekintette meg. A Haas Miksa cég pavillonjánál, a cégtulajdonos üdvözlő beszéde és kalauzolása után a miniszter hosz- szabb beszédet mondott: „...elmúlt már régen az az idő úgymond —, amikor nekünk magyaroknak bécsi bútort kellett vásárolnunk, eljött hál’ Isten annak az ideje, hogy nemcsak hogy nem kell importálnunk, de exportálni tudjuk a jó és márkás magyar bútorokat.“ Feltűnő sikere volt Hoffmann Ferenc cég pompás képkereteinek, továbbá a Rex cég antik és ultra­modern lámpáinak és Rosandó fekérhútorgyár ízléses és modern fehérbútorainak is. A vásár háztartási osztályánál megelégedéssel és örömmel szemlélte Herceg Esterházy" kapuvári hús­árugyárának „YESTOR“ húsleveskoekagyártmányát, melyet meg is ízlelt. A gyár képviseletében Kraken­fels er mérnök üdvözölte a minisztert, míg Papp László, a gyár YESTOR osztályának kereskedelmi és propagandavezetője, magyarázta el a készítmény lé­nyegét. A miniszter két csomag mintát vett, otthoni VASS ÉS KOVÁCS sodronyfonat-, kerítés-, ágybetét- és vasbútorgyár BUDAPEST, II., FŰ UCCA 48. Telefón: Aut; 517-87 — Alapítási óv 1893

Next

/
Thumbnails
Contents