Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-07-22 / 29. szám

HUSZONHATODIK évfolyam 1931 július 22 29. szám FüggoKn Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfi2eté«l ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon : József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45476 Azújorsiággyűlésclé... Az elmult hét, amely máskor a holtsze­zon kellős közepét jelentette, idén- világtör­ténetet vetített az izgatottan reménykedő emberiség vásznára. Pereg a nagy filmhíradó és remegve nézik a világ népei, miként vál­tozik pillanatról pillanatra a kép, érzik, hogy ezúttal a játék halálosan komoly: az emberi­ség és a kultúra életéről, vagy haláláról kell dönteni. Most dől el a világ sors és benne a miénk is. Nem itthon dől el. Mi csak részesei va­gyunk, de nem résztvevői a nagy harcnak, amely létért, vagy nemlétért folyik. Megin­dult alattunk a föld és nem vagyunk urai saját magunknak. Omlik felettünk a tető, zuhannak a gerendák, de nincs erőnk, hogy elhárítsuk magunkról a vészt: játékszerei vagyunk ismeretlen erőknek, síró kisgyer­mek az éjszaka szörnyű zivatarában. Ebben a pillanatban, amikor az elemek még tombolnak, nincs helye rekrimináció- nak. Nem szabad keresnünk, vájjon kik azok, akiknek kötelességük lett volna min­dent előre látni, tudni, még nem kutathat­juk- elkerülhettük volna-e a csapások egy részét, mint ahogy elkerülték azokat mások, szerencsésebbek, előrelátóbbak ? Németország Párizsban viaskodik az életért, mi pedig itt­hon. .,Szétszórt hajával, véres homlokával áll a viharban maga a magyar“, mint any- nyiszor a történelem folyamán. Nem törődik velünk senkisem, legfeljebb azok, akik akkor boldogok, ha nékünk fáj valami, akkor örül­nek, ha ég fölöttünk a tető. Most örülhetnek. Mi pedig most még ne kutassuk, van-e köz­tünk felelős© az ő örömüknek. Budapest életében talán nehezebbek ezek a napok, mint az ország egyéb helyein. A kormány kényszerintézkedései elsősorban a főváros ipart és kereskedelmet űző lakossá­gát sújtották, amely belekábult a történ­tekbe- Riadt döbbenet szállt a mit sem sejtő, jóhiszemű polgárra, aki pedig bízott a kor­mányzat bölcseségében. A közönség a legna­gyobb tájékozatlanságban Volt gazdasági helyzetünk felől abban a pillanatban, mikor lecsapott a múlt hétfői bankrendelet. Az em­berek nem hittek a szemüknek, amikor az újságokban a bankzárlatról szóló hírt olvas­ták. Mi ez? Minek ez? Miért van erre szük­ség, amikor minden olyan szép rendben megy, amikor egyetlen betilt sem lehetett eddig olvasni arról, hogy a magyar állam is nehézségekkel küzd, nemcsak a német? Hiszen alig néhány napja csak, hogy boldo­gan hirdették az ötmillió fontos külföldi köl­csönt és két-három nappal később mégis olyan kényszerintézkedéseket kell tenni, amilyenekre a világháborúban sem volt példa?! Hogy lehet ez? Az országgyűlés megnyitására készül az ország abban a pillanatban, mikor ezeket a sorokat írjuk. Ej periódusa indul a nemzet életének. A kormány közegei megszerezték a feltétlen többséget, az ellenzék le- van tiporva és nincs akadálya a nyugodt kormányzás­nak. mintahogy az elmult tíz év alatt sem volt. Az új tíz esztendő azonban a mostani események szörnyű tanulsága mellett indult el. A nemzetnek és kormányának rá kell jönnie arra, hogy másként kell csinálni min­dent, de mindent, mintahogy eddig csinálták. Ki kell nyitni az ablakokat, friss levegőt kell heengedni, különben megfulladunk. A mostani események szörnyű vigasztalanságá­ból le kell szűrnie mindenkinek azt a tanul­ságot, hogy elnyomott, parancsra dolgozó sajtó mellett mindennek cl kell pusztulnia, hogy a nemzet életének oxigénje a szabad sajtó, amely igazat írhat anélkül, hogy ezért halálra ítélnék. •Az általános választói jognál is fonto­sabb a sajtószabadság. Az események meg­mutatták. Az informálatlan választó, hiába titkos a szavazás, hisz és bízik, mert minden sarokból, minden ablakból bizalmat és opti­mizmust sugároztak beléje a politikai Zeileis- varázspálcahordók. A sok optimizmus után itt a pofon: most talán megtanuljuk, mit kell tennünk, hol kell segítséget keresnünk. Az optimizmusból elég volt. Most már egy kevés igazságra is szükségünk lenne­Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a Független Budapestnek őszi munkaprogrammjáról A polgármester a tisztviselői státusrendezést és az üzemi problémák megoldását tartja legközelebbi legfőbb feladatának - Készül a fővárosi üzemek fekete listája — Megszüntetik a Műszerüzemet? — A Fuvar­telep a jövőben csak köztisztasági szolgálatokat teljesíthet, az Anyag­szertár pedig többé nem konkurrálhat magáncégekkel Sipőcz Jenő polgármester szabadságon van, amelynek legnagyobb részét Lillafüreden tölti. A főváros polgármestere az elmúlt héten — a közgazdasági életben bekövetkezett változások miatt — néhány napra megszakította nyári sza­badságát és beható tanácskozást folytatott Bor­vendég Ferenc alpoigáruíöslerr'el, valamim La- motte Károly pénzügyi tanácsnokkal a kormány pénzügyi rendeletéinek fővárosi vonatkozásairól. | A Független Budapest munkatársának módja nyílt ebből az alkalomból Sipőcz Jenő ‘ polgár- mesterre] beszélni. Aziránt érdeklődtünk, hogy a nyár folyamán várható-e lényegesebb esemény a városházi adminisztrációban, érdeklődtünk J továbbá aziránt is hogy a polgőrmester véle­ménye szerint miként fog alakulni az őszi vá­rosházi kampány. a következőket mondotta a Független Budapest m unkatársának; — A nyár folyamán különösebb esemény előreláthatóan nem következik be. Az ügyosz­tályok a folyamatos iigy§k elintézésén kívül előkészítőmunkálatokat végeznek. Ezek az elő­készítőmunkálatok azoknak a terveknek a ki­dolgozását célozzák, amelyek az ősz folyamán az autonómia különböző szerveit fogják fog­lalkoztatni. Ami az őszi városházi kampányt illeti, ebben a tekintetben két olyan kérdés i szerepel programomban, amely közérdeklődésre \ számíthat. Az egyik kérdés a státusrendezés, a másik az üzemi problémák megoldása. A főváros törvényhatósági bizottsága két bi­zottságot küldött ki, — egyet az üzemekhez, egyet pedig ,a közigazgatáshoz. — A státusrendezési bizottság meg fogja állapítani, hogy a személyzeti létszám akkora-e, i amennyi a tényleges közigazgatási teendők ellátására feltétlenül szükséges, vagy pedig mód van bizonyos csökkentésre. Ezzel a. kérdés­sel érdemben nem akarok foglalkozni addig, amíg a státus-rendezési bizottság előterjesztése el nem készül. A bizottság munkája természetesen nemcsak magára a közigazgatásra, ha­nem az üzemi igazgatásra is kiterjed. — A közgyűlés által kiküldött üzemi bizott­ság érdemleges munkája az ősz folyamán kez­dődik. Az üzemi kérdés teljes egészében reví­zió alá kerül. Meg fogjuk állapítani úgy a nagyüzemeknek, mint a kisüzemeknek működési körét. E bizott­ság munkálatainak a során megvizsgáljuk azokat a panaszokat is, amelyek legújabban merültek fel egyes üzemekkel kapcsolatosan. Fekete listán a Fuvartelep, a Műszerüzem és az Anyagszertár Sipőcz Jenő polgármesternek ez a nyilat­kozata. amelyet őszi munkaprogramjáról tett, azt jelenti, hogy len a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén rendkívül éles támadások hangzottak el. A bi­zottság egyik tagja ugyanis a polgármester a fővárosi tisztviselők státusrendezését és az üzemi problémák megoldását tekinti legközelebbi és leg­főbb feladatának. Ezekután felmerül a kérdés: milyen ered- I ménnyel végződhet az üzemek', üzletvitelének | felülvizsgálására kiküldött külön bizottságnak a munkája? A Független Budapest munkatársa teljesen beavatott körökből rendkívül érdekes információkat kapott az üzemeknél várható változásokat illetően. Megtudtuk például, hogy főként üzemek összevonásáról cs egyes üzemek működési körének korlátozásá­ról lehet szó, vau azonban néhány üzem, amelyeket halálra fognak ítélni. A fekete listára helgezctt üze­mek között szerepel a Műszerüzem, cömely od­áz t a vádat emelte a Műszerüzem ellen, hogy 25 százalékkal drágítja meg a fővárosi intézmények beszerzéseit. Feltűnt, hogy borvendég Ferenc alpolgármes- ter ennek az üzemnek a védelmére egyetlen szót sem talált. Szó van a Fuvartelepnek a tel­jes megszüntetéséről is. A Fuvartelepet a köz­gyűlés évekkel ezelőtt beolvasztotta a Köz- tisztasági Hivatalba. Azóta a Fuvartelep a sze­métfuvarozást látja el és általában a Köz- tisztasági Hivatallal kapcsolatos' teendőket végzi, de más fővárosi intézmények fuvarozási igényeit is kielégíti. A tendencia moist oda­írd nyúl, hogy a Fuvartelep ezt, a megállapított maximális keretet ne lépje túl. A jövőben min­den m ás természet ű fuvarozási munkálatot a fővárosi intézmények nyilvános versenytár­gyalás útján magánvállalatokkal fognak elvé­geztetni. Sipőcz Jenő polgármester

Next

/
Thumbnails
Contents