Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-07-22 / 29. szám

Független Budapest Budapest, 1931. július 22 2 Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. , Magyar-u. 6. VII., Kírály-u. 20 V. ,Bálvány-u.23. VII., Dohány-u. 15 Változások várhatók az Anyagszertár mű­ködési körében is. Az Anyagszertár többé nem konkurrál- hat nyilvános versenytárgyalásokon más budapesti cégekkel, hanem kizárólag arra fog szorítkozni, hopp a fővárosi közigazgatási intézmények és tanin­tézetek igényléseit teljesítse. Az Anyagszertár többé nem vehet részt versenytárgyalásokon. aroií azt jelenti, hogy nem lehet többé kon- kurrense magánvállalkozóknak. Véperedmény­ben itt nem fop más történni, mint az Anyag­szertárnak a répi keretek közé való vissza­szorítása. Hogy a többi fővárosi üzemeknél milyen változások várhatók, arról mép nincsen döntés. Borvendép Ferenc alpolgármester vizsgálatai­nak és a kiküldött üzemi bizottság munkála­tainak az eredményétől függ, hopp az üzemek összevonása és egyes üzemek üzleti körének megszorítása milyen méretű lesz. állami feladat - a főváros költségén A rendőrségi, idegeneket ellenőrző hivatalt a fővárosnak kell berendeznie 18,000 pengőt ad hozzá a főváros Az állam minden alkalmat megragad, hogy anyagi támogatást biztosítson magának a fővárostól. Nincs az az állami létesítmény, melynek megvalósításához a főváros anyagiak­kal hozzá ne járulna, de viszont a legritkább esetben fordul elő, hogy az állam részt vállal a fővárosra háruló terhekből. Most is kény­telen a főváros anyagilag hozzájárulni egy olyan állami szerv költségeihez, melynek mű­ködése egyáltalán nem tartozik a városra. Az idegeneket ellenőrző állami hivatalról van szó, amely néhány hét előtt kezdte meg működését a Fővám-palotában. Eddig az ide­genek ellenőrzését a. városházán végezték, mert itt tartották nyilván a letelepedési engedélye­ket. Ez a feladat most kikerült a főváros ha­tásköréből és az idegenek adminisztrálása és ellen­őrzése a rendőrség hatáskörébe tar­tozik. Ezt a változást a belügyminiszter arra használta fel, hogy átiratban feliszólította a fővárost, járuljon hozzá az új idegenellenőrző- hivatal berendezési költségeihez. Nehogy a főváros (ellenszegüljön, rámutatott a miniszter arra, hogy a letelepedési engedé­lyek illetékeiből a fővárosnak évente 300.000 pengő jövedelme van és legalább 100.000 pen­gőt. takarít meg dologi és személyi kiadások­ban azáltal, hogy nem kell az idegenellenőr­zéssel foglalkoznia. Méltányos tehát, — mondja a belügyminiszter — hogy ilyen nagy előnyök mellett a főváros valamiképpen hozzájáruljon az új hivatal létesítésének költségeihez. „Ellen­szolgáltatásként“ megengedik, hogy a hivatal helyiségeiben és folyosóin a főváros idegenfor­galmi hivatal propaganda-plakátokat fiiggesz- iszen ki. A főváros, — mint eddig is minden alka­lommal — most sémi tudta visszautasítani a belügyminiszter kívánságát és 18.000 pengőt állapított meg az állami hivatal berendezési költségeihez való hozzájárulásként. Ha ez így megy tovább, nemsokára már az állami alkalmazottak ellátását is a fővárossal fogják, megfizettetni. A főváros visszautasított egy 150 ezer pengős alapítványt Az elhúnyt adományozó törvénytelen gyermeKeK részére aKart alapítványi otthont teremteni — A hagyatéki terhek miatt a főváros nem veheti át az öröhséget A közelmúltban foglalkoztunk a főváros által kezelt alapítványok dolgával. Két cikkben mutattuk ki, mennyivel jobban jártak azok az alapítványok, melyeknél az alapítók ingat­lan-alapítványt létesítettek és hogy a készpénz­alapítványok elértéktelenedésük folytán egy­általán nem szolgálhatják az adományozók ne­mes elgondolását. Az utóbbi években, bizonyára a megválto­zott gazdasági viszonyok következményeként, megritkultak a jótékony alapítványok és ilyen körülmények között bizonyára feltűnést fog kelteni az a hír, hogy a főváros most visszautasított egy 150.000 pengős jótékonycélú ingatlan­alapítványt. Ezt az alapítványt nem régen vógrendeletileg hagyta a fővárosra egy elhúnyt úriasszony, akinek az volt a kikötése, hogy a hagyomá­nyozott ingatlant gyermekotthonná alakítsák át és a főváros gondoskodjék annak fentar- tásáról. A polgármester megbízásából Schuler Dezső tanácsnok foglalkozott az üggyel és a lefolytatott tárgyalások eredményeként java­solja most az alapítvány visszautasítását. Schuler Dezső tanácsnok. akihez ez ügyben kérdést intéztünk, a követ­kező információt adta a hagyaték visszauta­sításának körülményeiről. Néhány hónappal ezelőtt elhúnyt egy bu­dapesti uriasszony, aki közjegyzői okiratban loiglalt végrendeletében összes ingó és ingatlan vagyonát tör­vénytelen gyermekek eltartását célzó alapítványra hagyta SIDOb FÉMTISZTÍTÓ GYÁRTJA: GÖTZL LIPÓT „SIDOL" Vegyitermékek Gyára Rt. Budapest, VII., Cserei ucca 14. Tel.: Zugló 66-86 és 68-27 és annak kezelésére a fővárost kérte fel. A hagyaték csekélyebb értékű ingóságoktól elte­kintve iái Kisfuvaros ucca 4. számú 3 emeletes bérházból áll, melynek értéke a hivatalos becs­lés szerint alig 150.000 pengő. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy az ingatlant tekin­télyes bekebelezések terhelik, éspedig két ügy­véd 20.720, a kincstár 2450 pengőt kebelezi etett be az ingatlanra, mely összeghez több évre visszamenőleg még 12%-os kamat is járul. Ezen kívül^ 10.000 pengő temetési és sírboltépítési költség, évi 1000 pengő értékű életjáradék, 9000 pengő ügyvédi költség és 2000 pengő sza­natóriumi számla terheli a hagyatékot. Mind­ezeken felül több hitelező jelentkezett, akik mintegy 20.000 pengő követelést jelentettek be és így mintegy 90.000 pengős adósság ter­heli, kamatok beszámításával, a hagyatékot. — Megállapítottuk, hogy a hérház évi összjövedelme 17.200 pengő, amiből leszámítva az adót. és fenntartási költ­ségeket: körülbelül 7000 pengő maradna meg tisztán. Ebből a pénzből lehetetlen egy gyer­mekotthont fentartani és a főváros a mai viszonyok m,ellett sem arra nem gondolhat, hogy a hagyatékot terhelő 90—100.000 pengőt kifizesse, sem arra nincs í pénze, hogy a gyermekotthon fentartási költ­ségeit sajátjából fedezze. Ilyen körülmények között a főváros nem tehet mást, minthogy sajnálkozása kifejezése mellett az alapítvány kezelését visszautasította. Az ingatlant kíilön- I ben is árverés veszélye fenyegeti és ha az ala­pítványt elfogadnánk, a bekebelezett tartozá­sokat azonnal ki kellene fizetni. A tanácsnok úrnak ezt a felvilágosítását megértjük és kénytelen-kelletlen belenyug­szunk abba, hogy egy nemes lelkű alapít vá­ny O'ZÓ intencióit nemi valósíthatja meg a fő­város. Elégtétellel vesszük tudomásul, hogy tisztára anyagi természetű akadályai voltak az alapítvány elfogadásának és nem úgyneve­zett erkölcsi skrupulusok, amelyek nem is len­nének méltóak ez esetben a huszadik század Budapestjéhez. Tízmillió jármű egy év alatt a Kálvin téren A budapesti járműforgalom sűrűségének érdekes statisztikai adatai Budapest közlekedési rendőrsége újabban gyakran végez az uccákon járműszámlálást, hogy a főváros forgalmi adatai alapján tegye meg a _szíikséges rendészeti intézkedéseket. Már 1927-ben megkezdődtek ezek a járműszárn- lálások, de mindig más-más szempontokból, más-más alapokon, úgyhogy az öt év statisz­tikája nem ad alkalmat az adatok összehason­lítására. Most azután nyilvánosságra hozták a leg­újabb adatokat, amelyek érdekes számokat mutatnak be Budapest közlekedésiéről. Az elmúlt évben 27 forgalmas gócpon­ton végzett a rendőrség járműszám­lálást, úgyhogy az adatok kezdenek teljesek és meg­bízhatóak lenni. Miután a megállapítások sze­rint szeptemberben van a legnagyobb forga­lom, a járműszámlálást is szeptemberben vé­gezték. Az egyik szeptemberi napon reggel 7 órától este 9 óráig a Kossuth Lajos ucca és a Károly király út kereszteződésénél állapították meg a legnagyobb forgalmat, ahol 33.740 kü­lönböző jármű fordult meg. Utána következik a forgalmi statisztikában az Oktogon tér, amelynek forgalma 29.423 járműből állott. Mintegy 28.000 jármű haladt át ugyanezen idő­ben a Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződé­sénél, valamint a Kálvin tér—Baross ucca—Ül­lői út kereszteződésénél, A többi gócpontok forgalma 11.000—23.000 jármű között mozgott. Aránylag a Kálvin téren halad át a leg­több villamos, ahol az egész járműforgalom 18.8 százaléka esik a villamosokra. A gépkocsik legnagyobb száma az Oktogon téren haladt át, amennyiben a forgalom 5.8 százaléka jutott rájuk. Ugyanitt volt a legnagyobb forgalom motorkerékpárok­ban is, amelyeknek aránya 9.5 százalék. Lófo­gatú járművek legnagyobb számmal a margit­szigeti bejárónál fordultak meg, ahol az öisz- szes járművek 24.1 százalékát képviselték. A kerékpárok forgalma is az Oktogon téren kul­minált, ahol a biciklik az összes járművek 14.2 százalékát tették. Az 1930. évi járműszámlálás adatait egy évre átszámítva kiderül, hogy Budapesten a Kálvin térnek van a leg­nagyobb forgalma. Ezen a helyen reggel 7 és este 9 óra között egy év alatt mintegy 10 millió különböző jármű fordul meg. Legközelebb áll ehhez a számhoz a Kossuth Lajos ucca és Rákóczi út találkozá­sának forgalma, amely 7,077.715 járműből áll. A Rákóczi út és a Nagykörút sarkán 6,762.355, a Baross téren 5.3 millió, a pesti Margithídfőnel 5.5 millió, az Apponyi téren 5 millió, a Vilmos császár lit és Andrássy lit kereszteződésénél 6.4 millió, a Nagykörút és az Üllői út sarkán 4.4 millió, a Clark Ádám téren 4.4 millió jármű fordul meg a nappali órákban egy év alatt. A járművek nemét tekintve, legsűrűbb a villamos közlekedés a Baross tér és a Bethlen ucca találkozásánál, ahol a villamosok az ösz- szes járművek 22.2 százalékát teszik. Ugyanitt fordult meg aránylag- a legtöbb lófogatú jármű is, 18 százalék. Az automobil- és motorkerék- párforgalom a, múlt évben a Clark Adóm téren kulminált, amennyiben az összforgalom 85.0 százalékát tették az autók, 0 százalékát a mo­torkerékpárok. A lábbal hajtott kerékpárok közül a leg'több a Kálvin téren közlekedett, az összes járműforgalom 20 4 százaléka arányá­ban. EGYESÜLT GÉP és FÉMÁRUGYÁRAK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, VI., Lőportár-u. 9-11. Tel.: Aut. 275-13 (ludrlinánwQÍ • Szikvízgyári berendezések, szénsav­ul j dl Ilii cl Ily dl . fürdőkészülékek. Bor- és sörkimérő­készülékek, jégszekrények. Elektromotorok, mosodai beren­dezések ; mosó- és vasalógépek. Fémtömegcikkek. Folyékony szénsav. Petrol “ Műszaki és Olajkereskedés ezelőtt v. Gyurkovich és Társa Budapest, V., Nádor u. 6 Telefoni 802—29. szám. svéd számológép magyarország i eladási helye DHNEP Budapest,IV, Haris köz 6 Teleién : Aut. 893-85

Next

/
Thumbnails
Contents