Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-27 / 21. szám
Független Budapest Budapest, 1931. május 27. Tíz. idegenforgalom válsága Húsz százalékkal kisebb az idegenforgalom, mint a mull évben M vidék és az elcsatolt területek lakossága nem jön Budapestre Zilahy Dezső nyilatkozik az idegenforgalom válságáról Nagy áldozatokat hoz a főváros az idegen- forgalom fejlesztéséért és nemcsak külföldön, hianem a belföldön is nagy propagandát fejt ki, hogy minél tölbb látogatót _ csábítson Buda- pestre. A külföldi propagandának nem is marad el az eredménye, mert a távoli országokból egyre nagyobb számmal keresik fel Magyarországot és Budapestet az idegenek, annál szomorúbb azonban, hogy Budapest belföldi idegenforgalma nemcsak hogy nem fejlődik, de nem cárt nagy arányban visszafejlődik. A most megjelent statisztikai adatok bizonyítják azt a szomorú tényt, hogy a csonka ország területéről és az utódállamok tőlünk elszakított részeiről rohamosan megcsappant a Budapestre érkező utasok száma. A főváros idegenforgalma az idei év első negyedében 43.074 személy volt, míg tavaly ugyanennyi idő alatt 53.364 idegen kereste fel a fővárost. A visszaesés kerek 24) százalék, ami hatalmas arányúnak mondható, különösen, ha tekintetbe vesszük az idegenforgalom fejlesztésére irányuló nagy erőkifejtést. A 10.009 főnyi csökkenésből pontosan 8000 esik a vidéki látogatók elmaradására, 2000 pedig az utódállamok lakosságából maradt el. Különösen nagyarányú a visszaesés az Erdélyből és a Csehszlovákiából idegravitáló idegenforgalomnál. A külföldi országokból ellenben sok helyen emelkedést tapasztalhatunk. Olaszországból, Hollandiából, Belgiumból, Svédországból, Finn- és Norvégországból, Oroszországból, Törökországból, japánból, Spanyolországból, Svájcból idén több idegen érkezett, mint a múlt év első negyedében, visszaesés tapasztalható ellenben Amerika, Ausztria, Anglia, Franciaország látogatói részéről. Érdekesnek tartottuk megkérdezni Zilahy Dezsőt, a fővárosi Idegenforgalmi Hivatal igazgatóját, mivel magyarázza az idegenjárás feltűnő csökkenését. ZILAHY DEZSŐ a Független Budapest munkatársának ezt a magyarázatot adta: — Az idegenforgalom csökkenése világjelenség, amit csak a gazdasági válsággal hozhatunk összefüggésbe. A legnagyobb idegenforgalommal dicsekedő ország, Olaszország például teljesen elvesztette az utóbbi időben nemcsak belföldi, hanem külföldi idegenforgalmát is. (?) Más országokban is hasonló a helyzet, és így igazán nem lehet csodálkozni azon, ha ezek az állapotok kiterjednek a mi megnyomorított országunkra is. Nálunk még kedvező aránylag a helyzet, mert bennünket a külföld most kezd megismerni, és aki egyszer itt járt, jó hírünket hazaviszi és tudatos propagálója lesz a mi ügvünknek. KÖNIG JHNOS O/CL. GÉPÉSZMÉRNÖK Műszaki iroda, grafikai szaküzlet Bud apest, IX., Remete ucea 25 Saját gyártelep. Telefon : József 455 — 58 Az igazi külföldi idegenforgalom nem csökkent Budapesten, sőt a hivatalos és nem hivatalos propaganda révén csak további örvendetes javulás várható. Belföldi ide fjen járásunk és az utódállamok magyarságának hazalátogatása sajnálatos módon nagyon megcsappant, amit a leghathatósabb propagandával sem lehet ellensúlyozni. Sokkid mélyebben rejlő okai vannak ennek a körülménynek, semhogy propagandával a helyzetet jobbra, lehetne fordítani. A csonka ország vidéken élő lakossága épúgy, mint az utódállamok magyarsága roskadozik a gazdasági válság terhei alatt és a mindennapi kenyérgondok akadályozzák abban őket, hogy felkeressék az anyaország fővárosát. A magyar vidék élet- halálküzdelmet folytat a létért, sok helyen egyenesen abban keresték a bajok kút forrását, hogy a vidéki lakosság a különböző utazási kedvezmények és propaganda-akciók felhasználásával sokai utazik Budapestre, és itt szerzi be szükségleteit, mialatt saját városának kereskedelme és ipara végérájául éli. A vidék tiltakozására meg is szorították az utazási kedvezményeket és ez a körülmény is hozzájárul belföldi ide- ' génforgalmunk visszafej 1 ődóséhez.- Reméljük azonban, hogy ezek a szomorú állapotok nem sokáig tartanak, és egyrészt a most véget ért szúpsikerü Nemzetközi Vásár, másrészt nyári idegenforgalmunk — mert nálunk ez az igazi szezon — megjavítja a rosszul indult statisztikát és panaszra nem lesz okunk. Itt említjük meg, hogy az idei Szent István- heti ünnepségeket megint nagy pompával fogja megünnepelni a főváros. Az előkészületek folyamatban vannak és már a nagyszabású programon is dolgoznak. A MÁV természetesen ez alkalommal is, úgy mint az előző években, félárú utazást fog biztosítani úgy a belföldi, mint a külföldi látogatóknak. A főváros különösen az utódállamok, valamint a külföldiek körében szándékozik nagy propagandát szervezni a Szent István-heti ünnepségek számára, hogy különösen ezekből az országokból érkezzék nagytömegű látogató. Eddig úgy volt, hogy a külföldről érkezők előzetes vízumot tartoztak váltani, most azonban a főváros feliratban arra kéri a külügyminisztériumot, engedje meg, hogy bármely külföldi országból érkező látogató a Szent István-heti ünnepek alkalmával itt Magyarországon utólag szerezhesse meo kedvezményes áron a vízumot. Ebből a célból az egyéb alkalmakkor, vásárok, kiállítások alkalmából kibocsátott utazási igazolványokat akarják a Szent István-heti külföldi látogatók részére is kiosztani. Ez az igazolvány maximálisan egy pengőbe kerülne és a külföldi utazási, irodáknál lenne megvásárolható. Az utazási igazolvány birtokában szerezhetnék meg a külföldiek utólag és olcsó áron a magyar vízumot. Az igazolvány eladási árának nagy része a külföldi utazási irodáké maradna és a főváros reméli, hogy ezzel ezek az irodák már a saját anyagi érdekükben is nagyobb propagandát fejtenének ki a Szent István-heti budapesti utazás érdekében. Európa íegszeMMegmodernebb subalpin klimatikus gyógyhelye Budapesten vau, a Svábhegyi Szanatórium Eővárosuuh hiiszhesége ———Mwa—bmm ——M BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS Szent Béliért Szállója a gyógyfürdővel közvetlen kapcsolatban. ELSŐRAMay CSßLÄDfi SZáLLŐi A száltó vendégei a gyógyíényezők használatánál 25>/o engedményben részesülnek. — Díjtalan autóközlekedés a szálló és az Apponyi-tér között. Jövő heten meglartjáh a vasárpemtár xet évi közgyűlését Vafna íanácsnoh a Vásárpénztár összeomlásánál* ohairól Mért hell fenntartani a Vásárpénzfárf A Vásárpénztár válságának likvidálására is megtörtént a döntő lépés. A Független Budapest hónapokkal ezelőtt megírta már, hogy két rít vezet az intézet szanálásához: vagy a főváros magára vállalja a bekövetkezett többmilliós deficit kifizetését, vagy leírják ezt az óriási tételt a Vásár pénztár alaptőkéjéből és a legszűkebb körre szorítják az intézet működését. A törvényhatósági tanács határozata az előbbi megoldást találta célravezeőbbVajna Kde nek és a községi háztartásra hárította az intézet deficitjéből fedezetlenül maradt 3.6 millió pengő átvállalását azzal, hogy majd később jelöli ki ennek az óriási összegnek a fedezetét. Meglehetősen súlyos érvágás a fővároson, mely különben is erősen nyög a pénzügyi nehézségelv terhe alatt, de fontos közérdekek, elsősorban a főváros pénzügyi presztízse tették szükségessé, hogy ez a kérdés így, amint történt, most már késedelem nélkül elintézhessék. A főváros polgárságának több milliója esett tehát áldozatul annak a könnyelmű gazdálkodásnak, mely a Vásárpénztár régi rezsim,jét jellemzi és amelynek előreláthatóan még súlyos következményei lesznek azokra nézve, akik nem hűségesen sáfárkodtak a polgárság vagyonával. Vajmi Ede tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője, aki hosszú időn át fáradozott a Vásárpénztár ügyeinek kibogozásán, a következőkben ismertette előttünk azokat az okokat, melyek az intézet sokmilliós veszteségét, katasztrofális válságát előidézték és az alábbiakban vázolta azokat a szempontokat, melyek a fővárost arra késztették, hogy a deficit átvállalásával oldja meg a bonyodalmakat.- Ami a Vásár pénztár nagyarányú veszteségeinek keletkezési okát illeti, azok az elmúlt években követett optimista, hitelpolitika, de még inkább a hiteleik folyósításánál elkövetett hibák, valamint a fedezetek követelése körül tanusítotl enyed-ékenység volt a k. Nagyban hozzájárni 11 még a hitelezési veszteségekhez az utóbbi években jelzálogul szolgáló ingatlanok, állatok, mezőgazdasági terményei; és gazdasági felszerelések értékében beállott nagymérvű értékcsökkenés is. — A hizlalás! hiteleknél szenvedett veszteségek oka pedig még azon felül az a jogbizonytalanság is, amely a kézi- zálogjogok szerzése és épségben tartása, terén, különösen az utóbbi években kialakult. — A Vásárpénztár üzleti veszteségének másik főoka a bérgazdaságainál jelentkező üzleti hiányok. így az adonyi bérlet leltárában le kellett írni a felszerelések és berendezések, valamint az állatok és termények túlértékelt árait. A tor- nyoslöbi bérgazdaságnál pedig a főveszteség abból származott, hogy a bérletet a tulajdonosnak vissza kellett adni, amikor is a feleslegessé vált felszerelési tárgyakat olcsó áron kellett értékesíteni. — Kétségtelen, hogy a Vásárpénztár üzletvitelében felmerült veszteségek nemcsak személyi ténykedések következményei, hanem azok az egész közgazdasági élet terén immár évek óta folyamatban levő általános gazdasági romlás és értékpusztulás jelenségei is. A Vásárpénztár korábbi vezetőségének esetleges hibáit és tévedéseit a folyamatban levő beható vizsgálat lesz hivatva megállapítani, az azonban már most is nyilvánvaló, hogy az intézet korábbi vezetősége nem ismerte fel eléggé korán a hanyatlás lejtőjén lefelé haladó gazdasági élet pusztuló irányát és mérvét és így nem mentette ki idejében a Vásárpénztár kinnlevőségeit azoktól az összeomló gazdasági alanyoktól, akik a főváros' húsellátásának, élelmezési iparának és kereskedelmének szolgálatában álltak és akiket a Vásárpénztár ennek ellenében évek óta pénzügyileg támogatott. — Kétségtelen továbbá, hogy az intézet további működésére a főváros fontos közélelmezési és közgazdasági érdekei szempontjából a jövőben még fokozottabb szükség lesz, A főváros tehát nem térhetett ki azok elől a súlyos áldozatok elől, melyekkel a Vásár- pénztár helyzetét, rendezhette. Nem térhetett ki ez elől az általános közérdekekre való tekintetből. de térhetett ki többezer élelmiszeriparosának és kereskedőjének egzisztenciális érdekei szempontjából sémi. Az intézet a jövő héten maradt kétévi közi megtartja ,.v ülését elés ezzel korszaka, vetkezne! Jezarul amely a Vásár pénzt ár után bizonyára sötétemlé jobb idők 1 egészségügy i berendezések és bádogosmunkák KÖZPONTI FŰTÉSEK ROTH VILMOS Budapest, VIII, Mihsa ucca 11. Tel; J. 459 80
