Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-27 / 21. szám
Budapest, 1931. május 27. Független Budapest 3 Szót kérek! „Szót kérek!“ Panaszom van, megjegyzéseim vannak, mondanivalóim, amelyek mindenkit érdekelnek. Szót kérek, mert a nyilvánosság elé kell vinnem azokat a jelentéktelenségeket, amelyek jelentékenyek, mert közérdekről, mindnyájunkról van szó bennük. Új rovatot nyitunk azok részére, akik Szót kérnek. Nem új az ötlet, de szükség van rá, és ezért megvalósítjuk. Két kis levél érkezett hozzánk, amelyek olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek rendes rovataink keretében nem férnek el, de mégis helyet követelnek maguknak a nyilvánosság napja alatt. Megadjuk ezt nekik „Szót kérek“ gyűjtőcím alatt, ahol a közérdeket, a polgárság kisebb-nagyobb észrevételeit tesszük közzé. Akinek a főváros adminisztrációja, az üzemek ügyvezetése, vagy bármiféle egyéb' kérdésre vonatkozó közérdekű ötlete, vagy megjegyeznivalója van, azt itt előadhatja. A publicitást rendelkezésükre bocsátjuk és reméljük, hogy ezzel szolgálatot teszünk úgy a fővárosnak, mint a polgárságnak. A két levelet az alábbiakban közöljük: Breuer, Blasnek, Teasdale Amióta ci kommunisták pünkösdi királysága véget ért, azóta divatos nálunk a német, a tót, a cseh meg nénitudommiféle név. Ezt, azt hisszük, nem kell tüzetesen bizonyítani, hiszen az első nemzetgyűlésen németnevű emberek voltak a hangadók és a kormányon levők közt is akadtak szép számmal, akik fajmagyarságot színleltek német meg tót családi névvel. A névmagyarosítás, nyilván szintén ci „fajmagyarságot" védő okból, csaknem teljesen megszűnt es igazán csoda, hogy a velünk ellenséges népek és sajtójuk ezt a szembetűnő fonákságot nem hány tor gat tóik föl a mi hangoskodó magyarságunkkal szemben. A legutóbbi időben nagy a haladás és a javulás a nemzeti hadsereg körében részint a „vitézek1'-et kötelező magyar névválasztás révén, részint pedig ama törekvés következtében, amely biztosítani óhajtja, hogy a Ludovikát végző tiszti nemzedék már magyar névvel kerüljön ki ebből a nevezetes múlttal ékeskedő katonai nevelőintézetből. Hogy azonban ugyanez a magyar voltunkat külsőséggel is bizonyító átváltozás más téren, nemcsupán a katonák közt is jelentkeznék, azt a legnagyobb jóakarattal sem lehet elmondani. És nem lehet elmondani különösen ennek a magyar országnak magyar fővárosáról, Budapestről. Liber alpolgármestertől kezdve Lamotte tanácsnokon és Papanek számszéki igazgatón át egészen Schmaderer főjegyzőig meg a legújabb választásokon előrehaladni óhajtó Szvo- boda—Günther — Bärtl —Vogel— Keil— Schön— Karlovitz-társaságig száz és száz idegennevű ember szolgálja a fővárost. Derék emberek, jóravaló tisztviselők lehetnek, de valamelyik kritikus külföldi elme, ha m,ég kissé rosszakaratú is, furcsa következtetést vonhatna le ebből a legalább is különös jelenségből, amelynek egyik leginkább szembetűnő hajtása a budapesti tűzoltófőparancsnokok sorában rövid idő óta beállott változások. Breuer Szilárd tűzoltófőparancsnok, — Isten nyugosztalja — halála után Blasnek Hugó lett a budapesti tűzoltók legfőbb vezére. Ezt a kötelességét pontosan teljesítő, mindig jókedvű embert, akit baráti körök jó cimborának ismertek, a közelncipokban elszólított végzete erről a sár golyóbisról és az újságok megemlékezvén Breuer utódjának, Blasneknek elhunytóiról, jelentették, hogy most Teasdale tűzoltóparancsnok lett a tűzoltók főparancsnoka. Breuer, Blasnek, Teasdale: soha ily szemléltetően nem mutatta meg a véletlen, mily sajnálatos, hogy a névmagyarosítás egykor minden lehető módon pártfogolt ügye végképpen elgyöngült. És bizony egy szó ellenvetést sem tehetnénk, ha valami nagyn,émet lap ilyeneket írna: — Die Budapesten Feuerwehr ist sehr gut. Kein Wunder, denn die Kommandanten sind durchivegs Fremde: Breuer, Blasnek, Teasdale. (A budapesti tűzoltóság nagyon jó. Nem csoda, hiszen a parancsnokuk mind idegen: Breuer, Blasnek, Teasdale.) Rendezték a fizetést I Nagy elégtétellel olvastuk a lapokból, hogy végleg bealkonyult az úgynevezett mammut- fizetéseknek és e bejelentés után kíváncsian vártuk, mi lesz a sok mommutból? Hát, ahogyan csak „sast nemzenek a sasok", a mammut- ból sem lehetett egér és mindenek meglepetésére, de — eláruljuk — keserűségére is, azt a bölcs határozatot mondta ki a nagy fizetéseket leszállító szerv, hogy 50.000; azaz ötvenezer pengő fizetésnél nagyobb fizetésé senkinek nem lehet. Bocsánatot fairünk: ez nem mammutfizetés? Amikor ezrével járnak talpatlan, lyukas cipőben, lépett, nadrágban, alsóruha nélkül a munkához nem jutó emberek; amikor bankok és más vállalatok „leépítés“ címén 100—120 pengő havi fizetéssel nyugdíjaznak nagyon használható, jobb sorsra érdemes tisztviselőket; amikor sok ember megőszül, ha arra gondol, mit eszik holnap, mi lesz holnapután; amikor kereskedők, ügyvédek, orvosok a halálba menekülnek az élet szenvedése elől; amikor 100 ember közül 99 boldog lenne, ha havi 400—500 pengőt kaphatna: akkor nem mammut-fizetés négyezer (4000) pengő egy hónapra? ÍDe maradjunk csak a felénél, kétezernél: wm*mai viszonyok közt nem mammut fizet és? Mert a lapok ehhez a rendezéshez egy megjegyzést sem fűztek hozzá, azért még ne gondolja a főváros vezetősége, hogy ez a megoldás mindenkinek a kedvére van. Nem, sőt elhiheti, hogy a lakosság zöme, a társadalom többsége a fogóit csikorgatja és olvasva a hivatalosan megállapított három-négyezer pengős havifizetéseket, ökölbe szorítja a kezét. Hlotür, sifhsíríÉs. rendzavarási es eggeb büntetései« a tüneny- hatósági tanács ügyrendiében ElhésziiH az sgtgrend tervezete — RendüM! szigora intézkedésen, melyek az ellenzék működését úgyszólván lehetetlenné teszik Nemsokára egy éves a törvényhatósági tanács, de mindeddig formális szabályok nélkül tartotta üléseit: nem volt ügyrendje. Az az albizottság, amelyet az ügyrendet tartalmazó szabályrendelet kidolgozására küldtek ki, most elkészült munkájával és az ügyrend-tervezetet bemutatta a főpolgármesternek. A szabályrendelet hatalmas anyagot ölel fel, 98 paragrafusból áll és sok érdekes rendelkezést tartalmaz. Megállapítja az ügyrend-tervezet a rendkívüli ülések összehívásának körülményeit és okait. Rendkívüli ülést kell összehívni többek között, ha azt a polgármester vagy hat nem tisztviselő tanácstag kéri, június 15-től szeptember 15-ig azonban rendkívüli tanácsülés összehívását a tagok nem kérhetik. Intézkedik az ügyrend arról, hogy milyen ügyek tárgyalandók nyilvános és melyek zárt üléseken. A nyilvános üléseken a hallgatóság csak sajtó-igazolvánnyal, vagy a tanács jegyzője által kiadott belépőjeggyel jelenhet meg és tetszést, vagy nemtetszést nem nyilváníthat. Az elnök jogkörét több pontban ismerteti a 11-ik paragrafus. Az elnök szavazati jogát abban az ügyben, melynek tárgyalása során elnökölt, nem gyakorolhatja, ellenben döntési jogéival élhet. A tanácskozáshoz legalább 8 tag jelenléte szükséges. Az elmaradó tanácstagok a mulasztást az igazoló választmány előtt igazolhatják. Az a tag, aki egymásután következő három ülésről igazolatlanul távolmarad, törvényhatósági tanácstagságát elveszti. A tanácsülésen is életbelép a klotiir. Napirendelőtti felszólalás tartama 5 perc, személyes kérdésben és az ügyrendhez szintén csak 5 percig lehet felszólalni. Beszédet olvasni nem szabad a tanácsülésen. A tárgyhoz való rendes felszólalások 15 percnél hosszabbak nem lehetnek és ha a vita két órán túl terjed, a további hozzászólások idejét az elnök 10 percre korlátozhatja. Szabályrendeleteket általános^ vitával kezdenek tárgyalni és a részletes vitánál egy-egy felszólalás 5 percnél hosszabb nem lehet. A költségvetés tárgyalását, annak a tanácstagok részére való kézbesítésétől számított 5 nap eltelte előtt megkezdeni nem lehet. Az ülés napirendjén a költségvetés tárgyalásán kívül más nem szerepelhet. A vita legfeljebb 8 napon át, naponta legalább 4 óráig tarthat. A hozzászólások időtartama fejezetenként 15 perc, négy tanácstag felszólalása után a felszólalások időtartamát 5 perccel lehet, korlátozni. A tanácsüléseken önálló indítványokat is lehet előadni, de az elnök az ügyrendnek meg nem felelő, vagy sértő kifejezéseket tartalmazó indítványokat visszautasíthatja. At. önálló indítvány előterjesztésétől számított 3 hónapon belül azonos tárgyit indítványt nem lehet előterjeszteni. Hasonló intézkedések érvényesek az interpellációkra is. Interpellációk előadása 10 percnél tovább nem tarthat, a választ pedig a polgármester 4 héten belül köteles ^ megadni. Intézkedik az ügyrend a névszerinti szavazás eseteiről is. Ha a titkos szavazásnál a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az elnök nem dönthet, hanem a következő ülésen a szavazást meg kell ismételni és ha akkor is egyenlő a szavazatok szórnia, sorshúzás dönt. Hosszasan rendelkezik az ügyrend a széksértésről és a rendzavarásról. A törvényhatósági tanácsnak az a tagja, aki az állam vagy a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést, vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, vagy a tanácskozáson kívül álló személyeket sértő kifejezésekkel illet, vagy bármilyen módon sért és a sértést az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a tanácstag, aki a tanácskozást zavaró vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít és azt megintés, vagy rendreutasítás után is folytatja, széksértést követ el. A szék- sértés megállapítása után . az illetőtől megvonják a szót és a, tiszti főügyész tesz javaslatot a pénzbírság megállapítására. A széksértésért elitéit tanácstag mindaddig nem vehet részt az üléseken, amíg a bírságot ki nem fizette. Ha ez három ülésnél tovább tart, erről jelentést tesznek az igazolóválasztmánynak. Azt a tanácstagot, aki a tárgyalás rendjét ismételt rendreutasítás, vagy bírságolás után is zavarja, az elnök az ülésről kizárhatja, vagy rendőri karhatalommal eltávolíthatja. Ha nyilvános ülésen merül fel ennek szükségessége, úgy erre az időre a nyilvánosságot kirekesztik. Súlyos rendzavarás, vagy durva sérűés esetén az elnök a megtorlás elhatározását a törvényhatósági tanács elé terjesztheti. A széksértési és rendzavarási büntetések nem Cilijük útját annak, hogy az elkövetett cselekményt bűnvádi úton is megtorolják. Ha a törvényhatósági tanács valamely tanácstagot a törvényhatósági tanácsból kizárt, ennek elhatározásával egyidejűleg az ügyet az igazolóválasztmány elé utalja annak megvizsgálása végett, hogy az illető tanácstag magatartása következtében nem vált-e a törvényhatósági bizottsági tagságra méltatlanná. A' szabályrendelet-tervezetet rövidesen letárgyalják és az új ügyrend ennek nyomán azonnal életbelép. CYKLOP íl \ íft /ft ÍV F hözép-Európa legnagyobb és legmodernebb auto- VJ ft? i-> garagea 500 férőhellyel, zárható boxoK, Központi fűtés, úrvezető szolgálat, éjjel nappal benzin, olaj, műhely Kiszolgálás. Autószalon, bérautók. VII., Kertész ucca 24-28. poÄeieiönÄ