Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-13 / 19. szám
Független Budapest Budapest, 1931 május 13. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. , hagyar-u. 6. VII., Kírály-u. 20 V. ,Bálvisrcy-u.23. VS3., Oohány-u, 15 Ami azután külföldi kölcsön felvételének a 'problémáját illeti, erre vonatkozóan kijelenthetem, hogy a pénzpiac helyzete nem alkalmas ilyen természetű hitelműveletnek a lebonyolítására. De különben is az államnak ebben a tekintetben elsőbbségi joga van, amit respektálnunk kell, — Ezeket mondhatom a közmunkaproblé- niáról általában. Ami már most az Erzsébet- sugárút megépítését illeti, ebben az irányban az első lépést megtettük azzal, hogy a KárolyA kormány eddig másfélmilliót törlesztett IS millió pengős kórház tartozásából Minden elsején pontosan megérhezih a főváros pénztárába a népjóléti minisztérium 300 ezer pengős ntalvánua — A befolyó pénzt nem lehet tartaléholni, mert vissza heil juttatni a pénzfárhészleíbe, ahonnan esztendőn óta hiányzih A kormány és a főváros között hónapokkal ezelőtt megállapodás jött létre a kórházprobléma ideiglenes rendezése ügyében.. A főváros 24 millió pengőt követelt az államkincstártól különböző címeken. Ez az összeg két részre oszlik. Körülbelül 15 millió pengőt tesz ki az az összeg, amellyel a kormány betegápolási díjak hátraléka elmén tartozik, közel tízmilliót tesz ki azután a betegápolási díj alacsonyabb megállapításából származó differencia. A kormány és a főváros ideiglenesen abban állapodtak meg, bogy az államkincstár elismeri a tartozásnak az első részét és ehhez képest a népjóléti minisztérium kötelezte magát 15 millió pengőnek a megfizetésére. A tartozás megfizetésének a módját úgy állapították meg, hogy az államkincstár minden hónapban 300.000 penőt utal át a főváros pénztárába — mindaddig, amíg a 15 millió pengős tartozás ki nem egyenlítődik. A Független Budapest munkatársa érdeklődött illetékes helyen aziránt, bogy mi a sorsa a befizetésre kerülő összegeknek. A következő információkat kaptuk: — Január elseje óta minden hónap elsején pontosan megérkezik a főváros pénztárába a népjóléti minisztériumtól a 300 ezer pengő. Eddig öt 300 ezer pengős utalvány érkezett, vagyis a kormány másfélmillió pengőt törlesztett 15 millió pengős tartozásából. A törlesztés továbbra is az eddigi módon történik. A népjóléti, minisztérium minden elsején pontosan meg fogja küldeni a 300 ezer pengős részleteket. Megkérdeztük, hogy ezt az összeget tartalékolni fogja-e a főváros az líj Rókus kórház megépítésének a céljaira. A következő választ kaptuk: — Arról szó sem lehet, hogy ezeket a Í00 ezer pengős tételeket bármilyen célra is tartalékolhassa a főváros. A kórliáz-tartozág rendezetlensége súlyos zavarokat okozott. A fővárosnak fizetnie kellett a betegápolási költségeket a pénztárkészletből, ahonnan természetesen ez a pénz hiányzott. A zárszámadásokban állandóan mint hiány jelentkezik az állam kórháztartozása, most tehát, amikor a főváros végre hozzájut a pénzéhez, nem tartalékolhatja a befolyó részleteket, hanem vissza kell juttatnia oda, ahonnan ez a pénz esztendők óta hiányzik. A 300 ezer pengős részletek tehát hónapról-hó- napra bekerülnek a főváros pénztárába és a főváros háztartási költségeinek a fedezésére szolgálnak. rA*^A^'^A*A*A*^^#A*A* A^A^i* A* A*A* .-^A*IA^A<A<A<A<A<l^A<A^A<A?,A<éV A* .VA^A^A* A főváros 1932 január 1-től havi 170 ezer pengőt fizet a hidépitési alapra Június elsején lép életbe a fölemelt átruházási illeték — Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok nyilatkozata a hídépítési hozzájárulásról — A hidakat a hídépítési alap építteti Az ipartestületi törvény és a főváros A Közgazdasági ügyosztály elhészült a törvénytervezetre vonathozó módosító javasiatohhai Az ipartestületi törvény reformja rövidesen a parlament elé kerül, miután az illetékes szervek, testületek nagy része már megtette észrevételeit és közölte kívánságait a kereskedelmi miniszterrel. A fővárost szintén behatóan foglalkoztatta a törvényreform ügye, a közgazdasági ügyosztály alaposan áttanulmányozta a kérdést és az érdekeltek meghallgatásával elkészítette a törvénytervezetre vonatkozó módosítási javaslatait, A főváros általában kielégítőnek tartja az új törvénytervezetet és kevés kívánságot terjeszt elő. Így többek között szükségesnek tartja, hogy az új törvény tegye kötelezővé a gyárosok részére is az ipar- testületi tagságot, ami az ipartestületek háztartása szempontjából is jelentős reform lenne és a tanoncnevelésre is előnyös kihatása volna. Az ipartestületi tagsági díjra vonatkozóan nem az egyes vállalatok jövedelmezőséük NÁDOR LAJOS tervező iparművész BUDAPEST, VII., Wesselényi ucca 41. sz. Telefon: József 344—68 gét kívánja a főváros alapul venni, hanem a kereseti adó mértékét, mert ez nem adna okot felesleges vitákra. Kimondani kéri a főváros, hogy az a tag, aki egyévi tagsági díjjal hátralékban van, elveszti tanácskozási és szavazati jogát. Ezt a rendelkezést az ipartestületek mai zilált háztartásának rendbehozatala érdekében kellene felvenni. Az ipartestületi széknek rendőri büntetőbírói hatáskörrel való felruházását a főváros nem tartja célszerűnek, mert ma, amikor a törvénykezés egyszerűsítésé minden vonalon, még a felebbviteli fórumokon is, az egyesbírói intézmény kiépítését célozza, nem indokolt alsóbb fokon egy új társas-bíróság létesítése. Van a törvénytervezetnek egy szakasza, amely úgy intézkedik, hogyha a közgyűlésen a tagok nem jelennek meg határozat- képes számban, az újabb közgyűlés összehívása mellőzhető és egy órai várakozási idő után a megjelent tagok letárgyalhatják a napirendet és határozatot hozhatnak. Ezt a rendelkezést a főváros nagyon aggályosnak tartja, mert alkalmat adhat olyan puccsszerű választásokra, amelyek az ipartestület békéjét veszélyeztetik. Epen ezért e rendelkezés módosítását kéri. Az Országos Kézműves Testület helyett a főváros sokkal alkalmasabbnak tartja az Ipar- testületek Országos Központja elnevezését, már az iparosság kedélyének teljes megnyugtatása szemportjából is. A központi szerv elnevezésének megállapításánál máris a legellentétesebb pártokra bomlott az iparosság. A testület fen- tartási költségei tekintetében a fővárosnak az a kívánsága, hogy az egyes ipartestületek hozzájárulásának összegét a taglétszámnak megfelelően határozzák meg. A főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése elfogadta a hídépítés pénzügyi megoldására vonatkozó polgármesteri előterjesztést. Ez a határozat a főváros és a kormány között a hídépítési költségek viselésére nézve kötött megállapodás szankcionálását jelenti. Ezek után nincs akadálya annak, hogy az illetékes tényezők kiírják a versenytárgyalást a hídépítési munkálatokra, Az építési munkálatok legnagyobb része két kategóriára oszlik. Az első kategóriába tartoznak a földmunkálatok,i a másodikba a vasszerkezet elkészítése. A földmunkálatoknál körülbelül 1500—2000 földmunkás, úgynevezett kubikos kaphat munkát, a vasszerkezetet előreláthatóan két gyár: a Diósgyőri f fisgyár és a Máv. Gépgyár fogja készíteni. , Tekintettel arra a körülményre, hogy a főváros a hídépítési költségekhez való hozzájárulási később befolyó jövedelmekből adja, felmerül a kérdés: a legközelebbi, most meginduló munkálatok 'pénzügyi fedezetét hogyan teremig; elő. Beszeltünk ebben az ügyben Lamotte Karoly dr. pénzügyi tanácsnokkal, akit megkérdeztünk a. hídépítés egész pénzügyi lebonyolításáról, valamint az ingatlan átruházási illetek felemelésének különböző vonatkozásairól. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok Lamotte Károly a következőket mondotta a Független Biódapest m unkatársán ak: — A hidakat nem a főváros építteti, hanem az állam, helyesebben a hídépítési alap, amelybe a főváros évenként 2 millió, az állam pedig 1 millió pengőt fizet. A főváros évi kétmillió pengős hozzájárulása az ingatlanvagyon átruházási illetékből adódik és pedig abból az ötnegyed százalékból, amennyivel ezt az illetéket felemeljük. Minden ingatlanátruházás után 5 százalékot kap az állam, két és háromnegyed százalékot pedig a fővárosi Másfél százalékot eddig is szedtünk. Az emelést most léptetjük életbe és pedig június elsejétől kezdve. Május 31üg 6 és fél százalékot kell leadni ingatlanátruházási illeték címén, június elsejétől kezdve pedig már 7 és háromnegyed százalékot. Június 1-től kezdve tartalékoljuk ezt az ötnegyedszázalékos jövedelmi többletet. Január elsejétől tartozunk hozzájárulást adni a hídépítéshez, az év végéig tehát már rendelkezésünkre fog áldani bizonyos tartalék, A hozzájárulás gyakorlatilag úgy történik, hogy 1932 január elsejétől kezdve minden hónap elsején 170. ezer pengőt utalunk át az á 11 amk i ncstárnak. — Ezzel azután eleget teszünk minden kötelezettségünknek, az építkezés lebonyolítása már nem tartozik hatáskörünkbe, köriít 15. számú házat elcseréltük tabáni telkekkel. Ez az akadály elhárult, de ezzel még nem történt meg minden. Az időt még mindig nem látom elérkezettnek. Várom ugyanis azt a törvényt, amelyet a kormány az Erzsébet-sugárútra vonatkozóan beígért és amellyel a,z összes kérdéseket rendezni lehet. A körvasút felemelésének az ügye sem aktuális hiszen itt még egészen kezdetleges stádiumban vannak azok a tárgyalások, amelyek a pénzügyi fedezet problémáját lesznek hivatva megoldani.
