Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-29 / 17. szám
HUSZONHATODIK évfolyam J C 1931 április 29 17. szám ; FüggeJen Budapesl Várospoiitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egés2 évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér Főszerkesztő: B, VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LiPPAY GYULA Dr. Ett Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vil., Szövetség ucca 22 Telefon : József 345-82 Postatakarékpénztár'! csekkszámla: 45476 Tr.gMkw a városházán Amikor Ripka főpolgármester székfoglaló beszédében programot adott, az egész közvélemény egyhangú lelkesedéssel állt melléje. Szép volt, nemes volt a munkaterv és előkelő a hely, ahonnan kiindult: bizakodással, megújuló örömmel nézett a főváros népe a szebb jövő felé.— . Azóta hónapok teltek el és egyetlen lépéssel sem jutott előbbre a program megvalósítása. Kicsinyes személyi és jelentéktelen bérleti ügyek foglalkoztatták a törvényhatósági tanácsot, döntő jelentőségű kérdések csak tanácskozásokon és ankéteken szerepeltek. Pozitívum még mindig semmi, csak délibábok, megfoghatatlan ígéretek, a távol ködében lebegő szivárványhidak. Aztán jött a hús vét, a hírhedt lillafüredi conclavé, amelyen a pártdiktatúra felosztotta a városházát és kötelező erővel kisajátította a maga céljaira Budapestet: nem a népért, nem azért, hogy Budapesten segítsen, hanem hogy learassa a választási ,,győzelem” gyümölcseit. Learatta és ezzel most már rendben van a városházán minden. Lesz központi nyilvántartó, a Kozma—Wolff diktatúra biztosította a maga korlátlan uralmát, a többi már nem fontos. Az új fővárosi törvény Kozmáék és Wolff ék kohójában főtt meg, azért lett — mint a keserű humor mondja — kissé „koz- más”. Ripka főpolgármester és Sipőcz Jenő polgármester, amikor áldásukat adták a törvénytervezetre, nem sejtették, hogy olyan szellemeket idéznek fel, amelyek erősebbek lesznek náluk. Nem sejtették ezt. akkor sem, amikor újból elfoglalták széküket és az önérzet nyugalmával jelentették be, hogy most már elhárult minden akadály a komoly munka, az igazi alkotás elől. Az azóta eltelt idő megérlelte a tragikumot mindkettejük számára. Mert tragikus a főpolgármester és a polgármester helyzete. Tele jó szándékkal, elkötelezett programmal állanak a város élén és közben kisiklott alóluk a — városháza. A pártdiktatúra magához ragadta a cselekvést és ők most feltétlenül érzik, hogy nem az történik, amit akarnak, de tehetetlenek a diktatúrával szemben. A közvélemény előtt övék minden felelősség, övék a hang, de a cselekvő kéz az Ézsaué. Ebben a dilemmában felőrlődik minden jó szándék, minden nemes akarás. Sipőcz polgármester elkedvetlenedve, hitét vesztve látja, mint siklik ki kezéből a vezetés, és érzi, hogy a palackból kiemelkedett gonosz szellem föléje nőtt az ő igaz szándékának. Mondják, hogy a lemondás gondolatával foglalkozik, le akarja vonni a tragikus helyzet következményeit. Érzi, hogy választania kell, a tragikum teljessége bekövetkezett: döntenie kell afelett, alárendje-e mac/át a diktatúra mohó akaratának, vagy maradjon-e továbbra is a maga gerinces jó szándékai mellett. Minthogy, pedig az egyik kizárja a másikat, vajúdó, tépelődő tragikus hős a polgár- mester, aki most már elérkezett az ötödik felvonás megtisztító megoldásához. Ripka főpolgármester még hadakozik. Még nem akarja beismerni azt, hogy számára is megérett a helyzet. Leplezni akar, önmaga elől is eltitkolni azt, amit letagadni már nem lehet. A lillafüredi ügyben tett nyilatkozata és minden gesztiója azt mutatja, hogy még nem érzi, hogy ő a gyengébbik fél. ő még hisz a „happy end” lehetőségében, hogy úrrá tud még lenni és diadalra juttatni azt a sok nemes szándékot, amelyről székfoglalójában tett vallomást. Még nem hiszi el, hogy ő az elsodort főpolgármester, akinek szava pusztába kiáltott szó, melyre nem reagál a budapesti városháza, mert ott mások szava az úr. érdeklődésünkre részletesen ismertetett a fürdőváros kiépítésére vonatkozó álláspontját és a Független Budapest munkatársának a következőket mondotta: — Kezdettől fogva erősen propagáltam a fürdőváros-gondolatot. Mindig azt hangsúlyoztam, hogy a koncepciót részekre osztva kell megvalósítani, ez azonban nem jelenti azt, hogy az első ilyen megvalósításra kerülő tervből fontos momentumok kimaradjanak. Most is például az a véleményem, hogy a Rácz-fürdőt semmi esetre sem szabad kihagyni a megvalósításra kerülő első tervből, mert a Rácz-fiirdő bekapcsolása nélkül a kitűzött célt nem szolgálhatjuk. Nekünk arra kell törekednünk, hogy a külföld figyelmét magunkra irányítsuk. Ez pedig csak úgy történhetik meg, ha a fürdőváros-koncepciót úgy valósítjuk meg, hogy itt egy modern Karlsbadot létesítünk. Azzal, hogy ivócsarnokot és a Dunaparton fedett sétányt építünk és egy uszodát modernizálunk, nem érünk célt, nekünk a gyógyfürdőt kell kiemelnünk. Nem kétséges ugyanis, hogy a vonzóerő elsősorban a gyógytényező. A Független Budapest munkatársa érdeklődött a pénzügyi megoldás előkészítése iránt is. Búd János kereskedelmi miniszter a következőket felelte: — A pénzügyi megoldás problémája kétségkívül sidyos gondokat okoz. A mai viszonyok között nem lehet másként elképzelni ennek a koncepciónak megvalósítását, mint külföldi tőke igénybevételével. Éppen ezért hangsúlyozom a külföldi érdeklődés felkeltésének a szükségességét, amikor a A polgármester már látja. A főpolgármester még nem. De fut az idő, égjük nap követi a másikat és minden egyes nap jobban és jobban kifejleszti a tragikumot, amely dübörgő lépésekkel közeledik a végkifej lés felé. Sajnáljuk Sipőczöt, és nagyon sajnáljuk Ripkát, akik most két malomkő, egyrészt a becsület, a jóság és közéleti tisztességé közt, másrészt pedig a kapzsi mohóság és a pártérdeké közt őrlődnek fel lassan, lassan, de annál biztosabban. gyógytényezők kihangsúlyozására hívom fel az érdekelt és illetékes tényezőknek a figyelmét. Ha a külföldi tőke azt látja, hogy itt komoly gyógytényezők állnak rendelkezésre és e gyógytényezők megjelelő keretet kapnak, akkor az elhelyezkedni szándékozó külföldi tőke kedvet kap konkrét érdeklődésre. Búd János kereskedelmi miniszter ezután megtekintette a kiállított terveket. Forster Gyula államtitkár mutatta be a miniszternek az egyes pályaműveket. Elsőnek Pogány Móric elsődíjnyertes pályaművét ismertette. Búd János kereskedelmi miniszter kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy ennek a pályaműnek az elgondolása rendkívül tetszetős, hibája azonban, hogy a közlekedési megoldás elfogadhatatlan. E megoldás szerint ugyanis a villamosok a Gell ért téren delta-alakú vágányon közlekednének, a Dunaparton pedig alagútba torkolnának, mert a felső területet a sétány foglalná el. A kereskedelmi miniszter megkérdezte, hogy nem lehetne-e a villamosközlekedést az alsó Duna- partra vezetni, mert az alagút-megoldás rendkívüli mértékben megdrágítaná ennek a tervnek a kivitelét. Búd János kereskedelmi miniszter végül a Rudas-fürdő fontosságára hívta fel a figyelmet és azt mondotta, hogy a Rudas-fürdőnek kell a központnak lennie, az 1565-ből származó török kupolát pedig feltétlenül meg kell hagyni. A Független Budapest munkatársa itt köz- bevetően megkérdezte a kereskedelmi minisztert, hogy a fürdőváros-koncepciónak melyik újabb részletére fognak ezután pályázatot kiírni. Búd János kereskedelmi miniszter válasza így hangzott: — Nézetem szerint most Búd János kereskedelmi miniszter nyilathoziK a Független Budapestnek a fürdőváros-koncepció pénzügyi megoldásáról és az üzemek dolgáról Búd János kereskedelmi miniszter és Ripka Ferenc főpolgármester szombaton délelőtt a Vigadó kiállítási termében megtekintették a fürdőváros-koncepció első részének megvalósítására kiírt pályázatnak az eredményét. Hatalmas táblákra vannak felfüggesztve a díjazott tervek, amelyek rendkívüli mértékben érdekelték úgy a kereskedelmi minisztert, mint Ripka Ferenc főpolgármestert. A kiállított tervek megtekintésénél Búd János kereskedelmi miniszteren, Ripka Ferenc főpolgármesteren kívül jelen volt Zilahy Dezső, az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, Miklós Elemér, az Idegenforgalmi Tanács titkára, Forster Gyula kereskedelmi államtitkár és a Független Budapest munkatársa. Emlékeztettük Búd János kereskedelmi minisztert egyik régebbi nyilatkozatára, amelyben a fürdőváros-koncepció megvalósításáról szólva, azt a véleményét fejezte ki, hogy ezt a koncepciót csak részleteiben lehet megvalósítani. Búd kereskedelmi miniszternek ez a felfogása érvényesült, amikor a fürdővároskoncepció megvalósítására részletekben írják ki a pályásatokat. Búd János Kereskedelmi miniszter Legmodernebb gyógyi ntézet sebészi és bel- betegekrészére Dr. PAJOR SANATORIUM SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY M - _____ Idegbetegek, üdii- Budaipest9 VS!lv |ö|< gyógyhelye, Vas M€ca 17. SZ. vízgyógy intézet, nap-és légfiirdök.
