Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1931-04-29 / 17. szám

HUSZONHATODIK évfolyam J C 1931 április 29 17. szám ; FüggeJen Budapesl Várospoiitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egés2 évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér Főszerkesztő: B, VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LiPPAY GYULA Dr. Ett Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vil., Szövetség ucca 22 Telefon : József 345-82 Postatakarékpénztár'! csekkszámla: 45476 Tr.gMkw a városházán Amikor Ripka főpolgármester székfog­laló beszédében programot adott, az egész közvélemény egyhangú lelkesedéssel állt melléje. Szép volt, nemes volt a munkaterv és előkelő a hely, ahonnan kiindult: bizako­dással, megújuló örömmel nézett a főváros népe a szebb jövő felé.— . Azóta hónapok teltek el és egyetlen lé­péssel sem jutott előbbre a program meg­valósítása. Kicsinyes személyi és jelenték­telen bérleti ügyek foglalkoztatták a tör­vényhatósági tanácsot, döntő jelentőségű kérdések csak tanácskozásokon és ankéteken szerepeltek. Pozitívum még mindig semmi, csak délibábok, megfoghatatlan ígéretek, a távol ködében lebegő szivárványhidak. Aztán jött a hús vét, a hírhedt lillafüredi conclavé, amelyen a pártdiktatúra felosztotta a város­házát és kötelező erővel kisajátította a maga céljaira Budapestet: nem a népért, nem azért, hogy Budapesten segítsen, hanem hogy learassa a választási ,,győzelem” gyümöl­cseit. Learatta és ezzel most már rendben van a városházán minden. Lesz központi nyilvántartó, a Kozma—Wolff diktatúra biz­tosította a maga korlátlan uralmát, a többi már nem fontos. Az új fővárosi törvény Kozmáék és Wolff ék kohójában főtt meg, azért lett — mint a keserű humor mondja — kissé „koz- más”. Ripka főpolgármester és Sipőcz Jenő polgármester, amikor áldásukat adták a tör­vénytervezetre, nem sejtették, hogy olyan szellemeket idéznek fel, amelyek erősebbek lesznek náluk. Nem sejtették ezt. akkor sem, amikor újból elfoglalták széküket és az önér­zet nyugalmával jelentették be, hogy most már elhárult minden akadály a komoly munka, az igazi alkotás elől. Az azóta eltelt idő megérlelte a tragi­kumot mindkettejük számára. Mert tragikus a főpolgármester és a polgármester helyzete. Tele jó szándékkal, elkötelezett programmal állanak a város élén és közben kisiklott aló­luk a — városháza. A pártdiktatúra magá­hoz ragadta a cselekvést és ők most feltét­lenül érzik, hogy nem az történik, amit akar­nak, de tehetetlenek a diktatúrával szemben. A közvélemény előtt övék minden felelősség, övék a hang, de a cselekvő kéz az Ézsaué. Ebben a dilemmában felőrlődik minden jó szándék, minden nemes akarás. Sipőcz polgármester elkedvetlenedve, hitét vesztve látja, mint siklik ki kezéből a vezetés, és érzi, hogy a palackból kiemelkedett gonosz szel­lem föléje nőtt az ő igaz szándékának. Mond­ják, hogy a lemondás gondolatával foglal­kozik, le akarja vonni a tragikus helyzet következményeit. Érzi, hogy választania kell, a tragikum teljessége bekövetkezett: dön­tenie kell afelett, alárendje-e mac/át a dikta­túra mohó akaratának, vagy maradjon-e to­vábbra is a maga gerinces jó szándékai mel­lett. Minthogy, pedig az egyik kizárja a mási­kat, vajúdó, tépelődő tragikus hős a polgár- mester, aki most már elérkezett az ötödik felvonás megtisztító megoldásához. Ripka főpolgármester még hadakozik. Még nem akarja beismerni azt, hogy szá­mára is megérett a helyzet. Leplezni akar, önmaga elől is eltitkolni azt, amit letagadni már nem lehet. A lillafüredi ügyben tett nyilatkozata és minden gesztiója azt mutatja, hogy még nem érzi, hogy ő a gyengébbik fél. ő még hisz a „happy end” lehetőségében, hogy úrrá tud még lenni és diadalra juttatni azt a sok nemes szándékot, amelyről szék­foglalójában tett vallomást. Még nem hiszi el, hogy ő az elsodort főpolgármester, akinek szava pusztába kiáltott szó, melyre nem reagál a budapesti városháza, mert ott má­sok szava az úr. érdeklődésünkre részletesen ismertetett a fürdő­város kiépítésére vonatkozó álláspontját és a Független Budapest munkatársának a követke­zőket mondotta: — Kezdettől fogva erősen propagáltam a fürdőváros-gondolatot. Mindig azt hangsúlyoz­tam, hogy a koncepciót részekre osztva kell megvalósítani, ez azonban nem jelenti azt, hogy az első ilyen megvalósításra kerülő terv­ből fontos momentumok kimaradjanak. Most is például az a véleményem, hogy a Rácz-fürdőt semmi esetre sem szabad kihagyni a megvaló­sításra kerülő első tervből, mert a Rácz-fiirdő bekapcsolása nélkül a kitűzött célt nem szol­gálhatjuk. Nekünk arra kell törekednünk, hogy a külföld figyelmét magunkra irányítsuk. Ez pedig csak úgy történhetik meg, ha a fürdőváros-koncepciót úgy valósítjuk meg, hogy itt egy modern Karlsbadot létesítünk. Azzal, hogy ivócsarnokot és a Dunaparton fe­dett sétányt építünk és egy uszodát moderni­zálunk, nem érünk célt, nekünk a gyógyfürdőt kell kiemelnünk. Nem kétséges ugyanis, hogy a vonzóerő elsősorban a gyógytényező. A Független Budapest munkatársa érdeklő­dött a pénzügyi megoldás előkészítése iránt is. Búd János kereskedelmi miniszter a követke­zőket felelte: — A pénzügyi megoldás problémája kétség­kívül sidyos gondokat okoz. A mai viszonyok között nem lehet más­ként elképzelni ennek a koncepciónak megvalósítását, mint külföldi tőke igénybevételével. Éppen ezért hangsúlyozom a külföldi érdeklő­dés felkeltésének a szükségességét, amikor a A polgármester már látja. A főpolgár­mester még nem. De fut az idő, égjük nap követi a másikat és minden egyes nap job­ban és jobban kifejleszti a tragikumot, amely dübörgő lépésekkel közeledik a vég­kifej lés felé. Sajnáljuk Sipőczöt, és nagyon sajnáljuk Ripkát, akik most két malomkő, egyrészt a becsület, a jóság és közéleti tisz­tességé közt, másrészt pedig a kapzsi mohó­ság és a pártérdeké közt őrlődnek fel lassan, lassan, de annál biztosabban. gyógytényezők kihangsúlyozására hívom fel az érdekelt és illetékes tényezőknek a figyel­mét. Ha a külföldi tőke azt látja, hogy itt ko­moly gyógytényezők állnak rendelkezésre és e gyógytényezők megjelelő keretet kapnak, ak­kor az elhelyezkedni szándékozó külföldi tőke kedvet kap konkrét érdeklődésre. Búd János kereskedelmi miniszter ezután megtekintette a kiállított terveket. Forster Gyula államtitkár mutatta be a miniszternek az egyes pályaműveket. Elsőnek Pogány Móric elsődíjnyertes pályaművét ismertette. Búd Já­nos kereskedelmi miniszter kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy ennek a pályaműnek az elgondolása rendkívül tetszetős, hibája azonban, hogy a közlekedési megoldás elfogad­hatatlan. E megoldás szerint ugyanis a villamosok a Gell ért téren delta-alakú vágányon közlekedné­nek, a Dunaparton pedig alagútba torkolnának, mert a felső területet a sétány foglalná el. A kereskedelmi miniszter megkérdezte, hogy nem lehetne-e a villamosközlekedést az alsó Duna- partra vezetni, mert az alagút-megoldás rendkívüli mérték­ben megdrágítaná ennek a tervnek a kivitelét. Búd János kereskedelmi miniszter végül a Ru­das-fürdő fontosságára hívta fel a figyelmet és azt mondotta, hogy a Rudas-fürdőnek kell a központnak lennie, az 1565-ből származó török kupolát pedig feltétlenül meg kell hagyni. A Független Budapest munkatársa itt köz- bevetően megkérdezte a kereskedelmi minisz­tert, hogy a fürdőváros-koncepciónak melyik újabb részletére fognak ezután pályázatot kiírni. Búd János kereskedelmi miniszter vá­lasza így hangzott: — Nézetem szerint most Búd János kereskedelmi miniszter nyilathoziK a Független Budapestnek a fürdőváros-koncepció pénzügyi megoldásáról és az üzemek dolgáról Búd János kereskedelmi miniszter és Ripka Ferenc főpolgármester szombaton délelőtt a Vigadó kiállítási termében megtekintették a fürdőváros-koncepció első részének megvalósí­tására kiírt pályázatnak az eredményét. Hatal­mas táblákra vannak felfüggesztve a díjazott tervek, amelyek rendkívüli mértékben érdekel­ték úgy a kereskedelmi minisztert, mint Ripka Ferenc főpolgármestert. A kiállított tervek megtekintésénél Búd János kereskedelmi mi­niszteren, Ripka Ferenc főpolgármesteren kívül jelen volt Zilahy Dezső, az Idegenforgalmi Hi­vatal igazgatója, Miklós Elemér, az Idegenfor­galmi Tanács titkára, Forster Gyula kereske­delmi államtitkár és a Független Budapest munkatársa. Emlékeztettük Búd János kereske­delmi minisztert egyik régebbi nyilatkozatára, amelyben a fürdőváros-koncepció megvalósítá­sáról szólva, azt a véleményét fejezte ki, hogy ezt a koncepciót csak részleteiben lehet meg­valósítani. Búd kereskedelmi miniszternek ez a felfogása érvényesült, amikor a fürdőváros­koncepció megvalósítására részletekben írják ki a pályásatokat. Búd János Kereskedelmi miniszter Legmodernebb gyógyi ntézet sebészi és bel- betegekrészére Dr. PAJOR SANATORIUM SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY M - _____ Idegbetegek, üdii- Budaipest9 VS!lv |ö|< gyógyhelye, Vas M€ca 17. SZ. vízgyógy intézet, nap-és légfiirdök.

Next

/
Thumbnails
Contents