Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-29 / 17. szám
2 Független Budapest Budapest, 1931 április 29. a keserűvíz- és sósfürdő-terület kiépíté sére kell kiírni a legközelebbi pálya zatot. Előzőleg hangsúlyoztam, hogy a kitűzött cél a modern Karlsbad megteremtése és ebben az elgondolásban éppen a keserűvizeknek van döntő jelentőségük. Rendezik a kórházi főorvosok fizetését A Független Budapest munkatársának a tervek megtekintése után alkalma voll Bud János kereskedelmi miniszterrel beszélgetést folytatnia a hatósági üzemek kérdéséről is. Várospolitikai körökben ugyanis nagy feltűnést keltett a Független Budapest legutóbbi számában közölt az a híradásunk, amely arról számolt be, hogy Scitovszky Béla belügyminiszter elejtette az üzemi törvény tervét és így egyelőre változatlan marad a helyzet a fővárosi üzemek frontján. A belügyminiszter többízben hangsúlyozta a főváros vezetői előtt azt az álláspontját, hogy a fővárosi üzemeket le kell építeni. A belügyminiszter követeli mindazoknak az üzemeknek a megszüntetését, amelyek nem. tömeg szükségleti cikkeket termelnek. Ezen az alapon halálra, kellene ítélni minden fővárosi üzemet az Elektromos Művek, Gázművek és a Vízművek kivételével, legfeljebb még az Élelmiszerüzemmel lehetne kivételt tenni. Foglalkoztatta az üzemi kérdés a legutóbbi napokban a képviselőházat is, ahol az iparfejlesztési törvényjavaslatot tárgyalták. A Független Budapest munkatársa szükségesnek tartotta, hogy az üzemi törvény elejtésével kapcsolatosan kérdést intézzen Búd János kereskedelmi miniszterhez és megérdeklődje, hogy a kormány a közeljövőben érvényesíti-e az üzemek megszüntetésére vonatkozó álláspontját. Búd János KeresKedelmi miniszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának:- Az iparfejlesztési törvény, amelyet a képviselőház az elmúlt héten megszavazott, felhatalmazást ad a kereskedelmi miniszternek arra, lvogy az üzemeket revízió alá vegye. Meg kell állapítani, hogy vannak olyan üzemek, amelyeket megszüntetni éppen közérdekből nem szabad, viszont nem kétséges, hogy egész sereg olyan hatósági üzem működik, amelyeknek további fenntartása helytelen és elhibázott dolog volna. Mihelyt az iparfejlesztési törvény a felsőházban is keresztülmegy. megkezdeni a revizionális munkát. Legkésőbb egy éven belül jelentést terjesztek a képviselőház elé a közüzemek revíziójáról. Természetesen nemcsak állami üzemekről, hanem fővárosi üzemekről is beszélek, amidőn álláspontomat ebben az értelemben leszögezem.- A közüzemek ügye egyébként az ipar- fejlesztési törvényjavaslat tárgyalása, során érdekes vita tárgya volt. Egyesek a legélesebb álláspontot foglalták el a közüzemekkel szemben, mások viszont védték ezeket az üzemeket. Különbséget kell tenni közüzem és hatósági üzem között. Azok a közüzemek, amelyek a magángazdaság- i nak konkur rondáit támasztanak, a háború hatása alatt fejlődtek ki. Annyi bizonyos, hogy ebben a kérdésben egyszer rendet kell teremteni. Vagy lehetővé kell tenni a szabadversenyt, vagy pedig le kell vonni az egész vonalon a konzekvenciákat. Nem könnyű kérdések ezek. Külföldön is sok gondot okoz az üzemi problémák megoldása. Amikor a magángazdaság nehéz és válságos napokat él, amikor tehát a magángazdaságok megsegítésére kell sietnünk, nem szabad olyan közüzemeket fenntartanunk, amelyek egyrészt drágábban dolgoznak, mint a magánüzemek, másrészt pedig felesleges konkurrenciát csinálnak. Búd János kereskedelmi miniszternek ez a nyilatkozata részletesen megvilágítja az üzemi kérdést. A kereskedelmi miniszter nyilatkozata azt jelenti, hogy a kormány egy éven belül feltétlenül érvényesíti az üzemek megszüntetésére vonatkozó felfogását. Előbb revízió alá veszik az összes üzemeket és a revízió eredményéhez képest egy esztendőn belül megszüntetnek minden olyan közüzemet, amelyek a magángazdaságnak konkurrenciát csinálnak. Dr. Rátkai Károly. Bizalmas polgármesteri rendelet a sajtó nyilvánossága ellen A polgármester rendeleté a sajtó kiformálását a maga és az alpolgármesterek részére tartja fenn Közismert dolog, hogy a nyilvánosságot mindig akkor igyekeznek kizárni bizonyos ügyek megismerése elől, amikor valami nincs rendjén, vagy amikor valamit takargatni keik A városházán sokszor adódott ilyen alkalom és különösen most, amikor a politika. kezd m ind jobban el Irata I ni a - sód ni és a. városházi ügyek intézését mindenütt politikai szempontok szerint kezdik irányítani, rossznéven veszik, hogy a nyilvánosságot képviselő sajtó éber figyelemmel kíséri az eseményeket. Soha annyi városi vonatko- Sípöcz Jenő zású megtörtént eseményt nem cáfoltak és magyarázlak, mint amennyit mostanában adnak ki a város vezetői. Ennek tulajdonítható, hogy a városházán ismét azzal a helytelen módszerrel igyekeznek a nyilvánosságot a való tények helyes megismerésétől elzárni, hogy polgármesteri rendelettel akadályozzák meg a nyilvánosság informálását. Az ilyen rend el etek azonban legtöbbször az ellenkező eredményre vezetnek. Mindez! abból az alkalomból mondottak el, bogy Sipőcz Jenő polgármester a múlt héten 1Ő1931. szám a lati bizalmas rendeletét adott ki az összes tisztviselők részére, amelyet végig köröztek a lii va I a lókban és a rendeletben foglalatuk tudomásulvételéi mindem alkalmazott aláírásával voll köteles elismerni. A polgár- mesteri rendelet így szól: Az utóbbi időben többízben tapasztaltam, hogy a napilapokban gyakran jelennek meg hivatalos ügyekről olyan közlemények, amelyek megállapíthatóan nem arra illetékes tisztviselők felvilágosításain alapulnak és az is előfordult, hogy tudósítások jelentek meg olyan ügyekről is, amelyek még csak 'előkészítés alatt állanak és így azoknak a nagyközönséggel idő előtt való közlése, esetleg az ügy hátrányára lehet. — Szükségét látom azért annak, hogy a székesfővárosi alkalmazottak figyelmét nyomatékosan felhívjam az e tárgyban legutóbb kiadott 1929. évi 42. biz. számú reiideletemben foglaltakra. de különösen arra, hogy a hírlapok részére hivatalos ügyekről tudósítást kívülem csak az alpolgármesterek adhatnak. Kivételesem a polgármesteri ügyosztályok, kerületi elöljáróságok és más nagyobb hivatalok, intézetek és üzemek vezetői is tájékoztatjatják hivatalos ügyekről a sajtót, de csak vagy az általam, vagy helyetteseim által adott előzetes engedély alapján. —- Nyomatékosan felhívom a hivatalok vezetőit arra, hogy ezeknek a rendelkezéseknek a legszigorúbban tegyenek eleget, illetőleg azoknak a vezetésükre bízott személyzettel szemben is szerezzenek érvényt, mert azok ellen, akik rendelkezésem ellen vétenek, minden esetben a legszigorúbb meg!őrlő iniézkrdésekct fogom alkalmazni. A közvélemény bízik abban, hogy a gyakorlatban ennek' n rendeletnek a végrehajtását nenmlogják olyan szigorúan ellenőrizni és hogy az illetékes tényező!, előbb-vtóbb be fogják látni, hogy a nyilvánosság kizárása csak latrára v<tn a közérdeknek, mint ahogy tapasztalható ez a tanácsban és a külöböző bizollságokbam is, almi, mióta nincs jelen a sajtó, a tespedés hitt ó rra. A közegészségügyi ügyosztály elismeri a főorvosok kéréseinek jogosságát A fővárosi közkórházak főorvosai nemrégen részletes memorandumot küldöttek a polgármesternek, feltárták tarthatatlan helyzetüket és előadták kívánságaikat. Ezek a kívánságok abban csúcsosodtak ki, hogy a kórházi főorvosokat a kinevezés alkalmával egy fizetési osztállyal magasabb osztályba sorozzák, ahonnan egészen a IV. fizetési osztály első fokozatáig léphetnek elő. Kimutatták a főorvosok azt is, hogy hosszas tudományos előképzettség és hosszú kórházi szolgálat után fizetésük a mai rendszer mellett annyi, mint a kórházi gondnok illetménye és természetes, hogy ezt a körülményt súlyos méltánytalanságnak és tudományos felkészültségük el nem ismerésének minősítették. További kívánságuk az volt, hogy a teoretikus szakmák főorvosai, akik foglalkozásuk természeténél fogva, állandóan hatvá- nyozottabb veszélynek kénytelenek kitenni egészségüket, a nyugdíjba is beszámítható 30 százalékos fertőző pótlékban részesülnek. Az adminisztratív elfog- laltságú főorvos-titkárok részére ugyancsak személyi pótlékot kértek. Végül az volt még a kívánságuk, hogy a szolgálati korhatárt a jelenlegi évről 70 évre toljá,k ki. A főváros közegészségügyi ügyosztálya alaposan megtárgyalta ezt a kérdést és most terjedelmes előterjesztésben fordul az illetékes bizottságok elé a főorvosok kívánságainak teljesítése érdekében. A közegészségügyi ügyosztály előterjesztése minden tekintetben megállapítja a kórházi főorvosok igényeinek jogosságát. Hivatkozik arra, hogy a. békeidőben a főorvosok fizetése sokkal több volt és még a vidéki kórházi orvosok is aránylag jobb fizetésben részesülnek. Jogosnak tartja az ügyosztály a fertőző pótlék iránti igényt is. Kimutatja az ügyosztály, bogy a kórházi főorvosok már csak előrehaladott életkorban érik el ezt .az állást és mire nyugdíjba mennek, alig néhány évi szolgálati időt számíthatnak be a nyugdíjba. Az ügyosztály szerint a kórházi főorvosok illetményrendezése mintegy 149.000 P többkülönbséggel járna évente. Az ügyosztály a következő javaslatot terjeszti elő; A kórházi központi igazgatót a IV. fizetési osztály I. fokozatába kell sorolni és őt háromévenkint háromízben ismétlődő évi 1200 pengős személyi pótlók illeti meg’, mely a nyugdíjba is beszámítható. Az •igazgató-főorvosok a IV. fizetési osztály III. fokozatába neveztetnének ki, ahonnan az osztály I. fokozatáig lépnének elő. A rendes főorvosok a VI. fizetési osztály III. fokozatába lennének kinevezendők és onnan az V. fizeté’si osztály I. fokozatába léphetnének elő. A Szent László kórház orvosain kívül a prosekturák és laboratóriumok orvosi személyzete is 30 százalékos fertőző pótlékot kapna, amely a nyugdíjba beszámítandó. Ugyanennyi pótlékot kapnának a kórházi orvos-titkárok is, ami szintén a nyugdíjba számítható bele. Javasolja továbbá, hogy a 65 életévet elért, de a teljes nyugdíjhoz nem elegendő szolgálattal bíró orvosok legfeljebb 70-ik életévük betöltéséig minden külön engedély nélkül visszamaradhatnak a szolgálatban. Ezzel egyidejűleg rendezni kívánja a főváros a kórházi orvosi személyzet megelőző szolgálati idejének beszámítási időt. A közegészségügyi ügyosztály most azt javasolja, hogy a végleges orvosi állásra történt kinevezést közvetlenül megelőzően bármely fővárosi egészségügyi intézetben eltöltött szolgálati időt az orvosoknál a főváros a nyugdíj- szerű ellátás alapjául számítsák be, annak kikötésével, hogy a nyugdíjjárulékot az érdekelt, orvosok pótlólag részletekben befizetik. n Búd János Kereskedelmi miniszter - az üzemekről
