Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-22 / 16. szám
Budapest, 1931 április 22. Független Budapest 7 Az 1924. évi XVIII. t.-o. alapján szervezett Iparosok Országos Központi Szövetkezete Postatakarékpénztári számla: 10517 — Postatakarékpénztári csekkszámla: Kis.pari hirelakció : 44500. — Girószámla : MAGYAR NEMZETI BANK. — Táviratcím: IPKÖZPONT BUDAPEST, VII, KÁROLY HIRÁLY-ÚT3/c TELEFONSZAM: JÓZSEF 463-39 Geduldiger hugó bélyegzőgtjára, vésnöhi müiníézeíe Dudapest, VI., Vilmos császár út 17 KOVÁCS NÁNDOR építőmester Budapest, VII., Káldl ucca 61. Telefon: Z. 65—39 Haverland Antal M. kir. szab. emelőgép-, felvonó- és vasszerkezetek gyára. Budapest, Vili., Nap ucca 22. Tel.: J. 329-66, J. 439-53 Waldmann Sándor egészségügyi-, kórházi-, víz-, gőz-, légszesz-szerelvé- nyek, műszaki cikkek és fémáruk kereskedése. — Fürdőszoba-, mosdó-, klosett-berendezések nagy választékban. Budapest, VI, Vilmos császár út 61. Tel.: Aut. 102-74 KELLER PÁL épület-és díszműbádogos, légszesz,víz vezeték, csatornázás, központi fűtés és egészségügyi berendezési vállalat. — Garagirozás, olaj- és benzintöltőállomás Budapest, I., Svábhegy, Költő út 8. Telefon: Aut. 662-72 Beciva Beketow Cirkusz Varieté Tel. A. 183-35 VáTOSÜget Tel. A. 183-35 Pénteken, május hó 1-én este 8-kor Nagy premier-előadás világvárosi műsorral Hertzka és Kaszás ■■■■ hőszigetelő vállalat mami Budapest V., Tátra ucca 12/a. sz. — Telefon: 125—34 Üvegfonal, parafa és kovaföld szigetelések. Hőszigetelések alacsony nyomású, magas feszültségű, túlhevített gőzű csővezetékek, gőzkazánok és hőlégvezetékek számára. Különleges szigetelések: Jéggyárak és hűtőberendezések számára Jó, tartós, megbízható és gazdaságos üzemű AUTÓBUSZOK, TEHERAUTÓK és PÓTKOCSIK a MAGYAR Y'AGGON-ÉS GÉPGYÁR R.-T. GYŐRI AUTOMOBILGYÁRÁBAN készülnek. A legújabb típusú autók : RÁBA- KRUPP i-Zh s D Áll A A 'C1 1l/2-2 t teher■LXíaLUxx O, • Jl • bírásúak. Központi igazgatóság: V. kerület, Deák Ferenc-utca 18. sz, Telefon: Aut. 818 — 50. Raktár és javítóműhely : ! VII., Kerepesi-út 26. sz. Telefon: J. 453-84. SciiovszhQ Béla belügyminiszter elejtene az üzemi (örvény tervet Egyelőre nem Készül új törvény a fővárosi üzemehről — A Községi háztartáson rendezéséről szóló förvényfavaslamól KihagyíáK az üzemi szaKaszoKai Várospolitikai körökben élénk kommentárokkal kísérik azokat a híreket, melyek szerint Scitovszky Béla belügyminiszter elejtette az üzemi törvény tervét. Kezdetben arról volt szó, hogy a belügyminiszter a községi háztartások rendezéséről szóló törvényjavaslatba, veszi fel a fővárosi üzemekre vonatkozó rendelkezéseit. Ezek a rendelkezések megállapították volna a főváros által fenntartható üzemeknek a kereteit és egyben direktívákat nyújtottak volna az üzemek üzletviteli politikájára nézve. A kormány szigorú intézkedéseket tervezett, amennyiben törvényhozási úton akarta kötelezni a fővárost mindazoknak az üzemeknek a megszüntetésére, amelyek a legális kereskedelemnek fölösleges konkurrenciát csinálnak. Annál meglepőbb tehát, hogy a községi háztartások rendezéséről szóló törvény javaslatból kihagyták ezeket az üzemi szakaszokat. A kihagyás magyarázatául kezdetben azt hozták fel, hogy a belügyminiszter a fővárosi üzemek ügyében külön törvényjavaslatot fog készíteni. Ezt a fővárosi üzemi törvényt a belügyminiszter egyébként az új fővárosi törvény indokolásában is bejelenti. A választások közeledése és más fontosabb problémák törvényhozási rendezésének a sürgőssége^ — úgylátszik —- háttérbe szorította ezt a kérdést, amely ilyen körülmények között csak egy-két év múltán nyerhet törvényhozási rendezést. Az üzemi törvény elejtése azonban nem jelenti azt, hogy a fővárosnak ne kellene kifogásolt üzemeit fokozatosan és minél rövidebb idő alatt leépítenie. A kormánynak ezt a felfogását. jól ismerik a városházán. A belügyminiszter költségvetési leiratában is szóvá teszi az üzemi kérdést, sőt híre jár, hogy Scitovszky Béla belügyminiszter a fővárosi üzemek ügyében éppen a törvénytervezet elejtése következtében külön leiratot fog intézni a polgármesterhez. ílcgnuilt az új fővárosi könyvtár a Wcnckhcioi palotában A főváros legújabb Kultúrintézménye — Enyvváry igazgató ismerteti a Könyvtár történetét A főváros nagyértékű, fényes kultúrintézménnyel gazdagodott. Az egykori Wenckheim palotabeli új otthonában megkezdte működését a Fővárosi Könyvtár, amely régi, összezsúfolt, szerény helyiségeiben is magas tudományos i pozíciót tudott elérni. Most, hogy az intézmény díszes új otthonba költözködött és nívójához méltó keretekbe került, még több lehetősége lesz a fejlődés útján haladnia. Erre nézve garancia a Fővárosi Könyvtár kitűnő vezetősége is, mert Enyvvári Jenő igazgató szakavatott, magas, tudományos nívón álló irányítása mellett, a, Fővárosi Könyvtár, amely nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet biztosított, magának, még előbbrekerülhet a hasonló intézmények sorában. Abból az alkalomból, hogy a Fővárosi Könyvtár megnyílt a nagyközönség részére, Enyvváry Jenő dr. igazgató a következőkben ismertette a Független Budapest munkatársa előtt az intézet történetét:-— A városi könyvtár alapításának gondolata Budapesten Frank Ignác egyetemi tanártól származik, aki 1850-ben 14.000 kötetes könyvtárát azzal a célzattal hagyományozta Pest városának, hogy ez egy városi könyvtár alapja legyen. Ez az alapítvány azonban nem jutott el céljához, mert a szabadság- harc utáni politikailag és közgazdaságilag egyaránt nyomasztó évek nem kedveztek egy ily intézmény megalapításának. Amint azonban az alkotmányos korszak ismét beköszöntött, hamarosan felmerült a gondolat, bogy a Frank-féle hagyatékot rendeltetéséhez kell juttatni és gondoskodni kell egy jól felszerelt épületről, hogy más külföldi nagyvárosok mintájára Budapesten is helyet kapjon a művelődésnek ez a fontos eszköze. 1867. óta kisebb megszakításokkal állandóan szőnyegen volt a városi könyvtár megalapításának gondolata. 1895-től kezdve a költségvetés külön tételben gondoskodott a könyvtárról, amelynek eddig jórészben szakkönyvtár jellege volt és a statisztikai hivatal könyvtára mellett mint városigazgatási és szociálpolitikai szakkönyvtár működött. Kezdettől fogva gyűjtötte a könyvtár a Budapest történetére vonatkozó irodalmat is. — 1911-ben fíárczy István polgármester, Szabó Ervin könyvtárigazgató és a tanács javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a Tisza Kálmán téren 2 millió korona költséggel nagyarányú közművelődési intézetet létesít és éhben biztosít helyet a könyvtárnak is. A Tisza Kálmán, téri tervpályázat elkészült és belügyminiszteri jóváhagyást is nyert, de 1913-ban a középítési bizottság ellenezte a Tisza Kálmán tér beépítésének tervét. Míg a könyvtár elhelyezése körül a tárgyalások folytak, a könyvtár ideiglenes elhelyezésére a Gróf Károlyi uccai elemi iskola helyiségeit alakították át és a könyvtár e kezdettől fogva ideiglenesnek minősített helyiségeiben 1914 május 1-én nyílt meg a nagyközönség számára. A háború a könyvtári épület fölépítésének terveit ismét elodázta és a könyvtár kénytelen volt szűk helyiségeiben az összes technikai lehetőségeket felhasználni, hogy évről-évre nagy arányokban növekvő forgalmát lebonyolíthassa. — Wenckheim József gróf 1926. őszén a Reviczky ucca 1. szám alatti ingatlanát a rajta levő kétemeletes épülettel és összes tartozékaival a fővárosnak ajánlotta föl megvételre. A tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben az épület a könyvtár céljaira fölhasználható, a vételárat előnyösnek és a palota megszerzését kívánatosnak tartja. Ezért engem szólítottak föl, hogy a palotát szemléljem meg és tegyek jelentést a könyvtári célokra való alkalmasság tárgyában. Előterjesztésemben arra az álláspontra helyezkedtem, hogy az épület a könyvtár céljaira, alkalmas. — Véleményezésem alapján Liber Endre tanácsnok, a tanácsi IX. ügyosztály akkori vezetője, Sipőcz Jenő polgármester hozzájárulásával előterjesztést tett a Wenckheim-palota megvételére és a törvényhatósági bizottság közgyűlése 1927 március 2-án mondotta ki a Wenckheim- paiota megvásárlását és ezt a határozatot a belügyminiszter a kultusz- miniszter véleményének meghallgatása után hagyta jóvá. — A könyvtár átalakításának és berendezésének költségeit 683.878 pengőben állapították meg és a tanács úgy intézkedett, hogy ezek a költségek az 1929. és 1930. költségvetési évre megosztva, mint rendkívüli hitel szerepeljen a főváros költségvetésében. Ezt az intézkedést a közgyűlés magáévá tette és a belügyminiszter is jóváhagyta. 1929. elején kezdődtek meg a palota átalakításának munkálatai. A költözködés 1931 február 16-án indult meg, a kön3rvtár megnyitása pedig április 20-án történt. Versenytárgyalási Hirdetmény Utalással a Fővárosi Közlöny ,,Hivatalos hirdetések'- rovatának élén közölt általános ajánlati feltételekre, nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdetek aZ I. kér., Királyhágó ucca (Alkotás ucca és Böszörményi út közötti szakasz) kátrányod makadámmal való burkolási munkáira. A hivatkozott hirdetményben közölt módozatok szerint a leteendő bánatpénz összege az ajánlati összeg 2%a. Az ajánlat benyújtásához szükséges nyomtatványok a IV. kér., Központi városháza, II. em. 285. ajtószám alatt kaphatók 2 pengő lefizetése ellenében. A kellően felbélyegzett és borítékban, elhelyezett ajánlatokat 1931. évi május hó E-én (kedden) délelőtt fél 11 óráig, a II. m. 279. ajtószám alatt kell benyújtani. Az ajánlatok felbontása 1931. évi május Aó 5-én (kedden) délelőtt li órakor lesz a II. em. 285. sz. helyiségben, ahol a vállalkozók vagy megbízottaik jelen lehetnek. Budapest, 1931. évi április hó 13-án, rA székesfőváros polgármestere. Zwillingen építész Budapest, VII.,Csengery--u. 30 Telefon: József 453—69 Fekete és sienna Saphir a legújabb fénymásolat, teljesen rnllnnf | nn szagtalan, 2—3 perc alatt elkészül ■ Ciliid LlCU műszaki papírgyárában Budapest,V., Váci út 4. sz. Tel.: A ut. 228 48, 229-15
