Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-01 / 13. szám
Független Budapest Budapest, 1931 április 1. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul V.,Bálvány’ii*23. V!S.t Oohán^-u. 15 Lmnotte tanácsnok őszinte képet ad a főváros pénzügyi helyzetéről A főváros háztartásában zavaró momentumok nem következtek be A bevételeknél különösebb visszaesés nincsen — A főváros prolongálja függ ők ölesön ei t — Külföldi beruházó nagykölcsön felvételéről csak akkor lehet szó, ha a nemzetközi pénzpiac helyzete lényegesen megjavul Sebő Béla fővárosi főszámrvevő készíti a főváros 1930. évi zárószámadásait. Híre .jár, hogy ezek a zárószámadások deficittel fognak zárulni, sőt olyan hangokat is hallunk, hogy a súlyos deficitet csak a fenntartott Intelek felhasználásával lehet a zárószám adásban enyhíteni. Mindezekből a hírekből kedvezőtlen következtetéseket lehetne levonni a főváros pénzügyi helyzetének alakulására vonatkozóan. Nem kétséges azonban, hogy Budapest székes- főváros, amelynek 660 millió pengőt kitevő aktív vagyona van, amelynek évi költségvetése — a gazdasági viszonyok súlyossága ellenére — mindig stabil, nemcsak teljes mértékben hitelképes. hanem elég erős is arra. hogy megbirkózzék az általános közgazdasági és pénzügyi válság nehézségeivel. Ebben a hitünkben és meggyőződésünkben megerősít bennünket az a nyilatkozat, amelyet Lamotte Károly dr. tanácsnok, Budapest székesfőváros pénzügyminisztere tett a Fügyetlen Budapest munkatársa előtt. A húsvéti ünnepek alkalmából ugyanis felkerestük hivatalában Lamotte tanácsnokot és megkértük arra, hogy ismertesse a főváros pénzügyi helyzetét, egyben adjon programot a jövőre. Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: Az összes fajta szíjkapcsok azonnal és legolcsóbban raktárról szállíthatók. Klug Nándor okleveles gépészmérnök műszaki irodája Budapest, Vili., Aggteleki ucca 11. sz. Telefon: József 359—32 — Az általános közgazdasági válság természetesen kedvezőtlen hatást gyakorol a bevételek alakulására. Örömmel kell azonban megállapítanom, hogy az év első két hónapjában a főváros bevételeinél különösebb visszaesés, amely aggodalomra adhatna okot, nem következett be. LM* A A főváros költségvetésébe ezeket a tételeket nagy elővigyázatossággal és gondossággal állítottuk b°. amikor az előirányzatot készítettük. Meglepetés nem érheti a főváros pénztárát a jövőben sem, mint ahogy háztartá- Lamotte Karoly sunkban zavaró momentumok eddig sem jelentkeztek. Legfeljebb annyiban okoz gondot a közgazdasági élet leromlása, hogy az ipart és a vállalkozásokat nem tudjuk annyira hatékonyan támogatni, mint ahogy eddig tettük. A főváros mindig támogatást nyújtott az iparnak különböző megrendelései és beruházásai révén. Ezeket a i'cnd- kívüli beruházásokat most többé-kevésbbé megszorítottuk, mert költségvetési keretek hozott fedezetet nyújtani nem tudunk. Különben sem lehet azt követelni, hogy évtizedekre szóló beruházások terheit a mai nemzedékre hárítsuk. Ezért merült fel már tavaly nagyobb külföldi beruházó kölcsön felvételének a terve. Ennek a nagykölcsönnek a felvételére szükség volna nem csak azért, hogy beruházási terveket valósíthassunk meg és ezzel támogatást nyújtsunk az iparnak, hanem azért is, hogy rendezhessük függőkölcsöneinket. Két olyan függőkölcsönünk van, amelyeket a közeljövőben rendeznünk kell. Az egyik ez év végén. a másik a jövő év júniusában jár le. Eredetileg úgy terveztük, hogy ezeket a függő- kölcsönöket a felveendő nagy beruházó kölcsönből fizetjük vissza. A nemzetközi pénzpiac helyzete azonban nem javult meg annyira, hogy a függőkölcsön felvétele iránt konkrét tárgyalásokat indíthatnánk meg. Most némi javulás mutatkozik, de ez a javulás nem mutat olyan mértéket, hogy kedvező és elfogadható feltételek elérésére számíthatnánk. Rövidlejáratú hitelek nagyobb mennyiségben és kedvezőbb feltételek mellett állanak rendelkezésre. A függőkölcsön ők rendezésének az útját tehát itt kell keresnünk. Előreláthatóan ahhoz a megoldáshoz folyamodunk, hogy a két függőkölesönt prolongáljuk, ismét egy-két esztendőre, vagyis arra az időre, ami alatt — a nemzetközi pénzpiaci helyzet javulása után — külföldi nagy beruházó kölcsönünket plaszirozhatjuk. — Természetesen előbb is szó lehet a külföldi kölcsön felvételéről. Megjegyzéseim csak arra az esetre vonatkoznak, ha a közeli jövőben a nemzetközi pénzpiacon nem következnék he. A javulás jelei mutatkoznak. így például kedvező jelnek lehet tekinteni, hogy a külföldi tőke különböző fővárosi koncepciók megvalósítása iránt érdeklődést tanúsít. Közpénzből nehéz nagy óbb arán]ni beruházáso kát végrehajtani, a mi feladatunk inkább arra irányul, hogy megvalósítható terveket készítsünk és a magántőke érdeklődését felkeltsük. Beszélt Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok a főváros pénzügyi helyzetének további várható alakulásáról is : — Őszinte képet adtam pénzügyi helyzetünkről, — mondotta Lamotte tanácsnok — és uayanilyen őszinteséggel beszélhetek a jövőről is. Bevételeinket nem fokozhatjuk, mert a közönség vállára újabb terheket nem rakhatunk. Szigorú takarékosságot kell érvényesítenünk minden vonatkozásban, reálisan kell előirányoznunk a bevételeket, cl kell vetnünk minden fantasztikus tervet, kizárólag produktív beruházásokat szabad végrehajtanunk! Ezen az úton nem érhet bennünket meglepetés. Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok őszinte képet fest ezekben a sorokban Budapest székes- főváros pénzügyi helyzetéről. Lamo1te tanács nők mindig a realitások embere volt. Ez a reális gondolkozás jellemzi nyilatkozatát, amely arról tesz bizonyságot, hogy a főváros pénzügyeinek az irányítása higgadt, megfontolt kezekben van. FÉMTISZTfTÓ GYÁRTJA: GÖTZL LIPÓT „SID0L“ Vegyitermékek Gyára Rt, Budapest, VII., Cserei ucca 14. Tel.: Zugló 66-86 és 68-27 A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL VII. AZ ÚJSÁGÍRÓ KERTVÁROSA. Ne tessék azt gondolni, hogy egy újságíró olyan gazdag ember, hogy egész várost, mégpedig kertvárost tud magának szerezni. Ez ugyan bizonyára ritka érdekessége dolog lenne (hiszen nem kell mingyárt olyan nagy vagyonú újságíróra gondolni, mint aminő a mi jóakaratéi barátunk, Rothermere lord), de amit el- i mondunk, ennél még érdekesebb és száz ember közül kilencvenkilenc most hallja életében először: egy angol újságíró kertvárosokat alapít. Harminchárom évvel ezelőtt, 1898-ban Ebene zer Howard londoni újságíró, aki a west- minsteri parlamenti tárgyalásokról írt riportokat, nagyon kevés társadalmi és pénzügyi összeköttetésekkel rendelkezett, Tomorrow (Holnap) című könyvet adott ki, amely két évvel később Garden Cities of Tomorrow (A holnap kertvarosai) címmel új kiadásban jelent meg és ebben a kertvárosok alapítása mellett tört lándzsát. Addig-addig kardoskodott a maga eszméje érdekében, míg végre 1903-ban sikerült megalapítania az első kertvárostársaságot és északon, Londontól messze egy, csupán négyszáz lakóval benépesített területet szerzett meg, amely ma tizenhárom négyzetkilométer kiterjedésű. Itt épült Letchworth város, amelynek ma 15.000 lakosa van. A megvásárolt területből, mint később Welwyn város alapításánál is, kihasítottak háromezer holdnyi „mezőgazdasági övét“ (rural belt), úgyhogy a városnak — amelynek részben e rural brit termékeiből kell magát élelmeznie —, már kezdettől fogva nem szabad fejlődésében bizonyos korlátokat átlépnie. Tervszerű a város belső fejlődése is, amit gondosan ellenőriznek. Howard második városalapítása, amelyben már felhasználták az első kísérletnél szerzett tapasztalatokat, Welwyn. Ennek számára a 1 régi hatalmas St. Albans apátságtól kissé északra a világháború, alatt kiirtott erdőterületet választották ki. Ezenkívül még összevásárolták a környékbeli, alig lakott területeket és 1920-ban megalakították a joint stock Company Welwyn Garden City Limited et, amely társaság 1921-ben saját községtanácsot és 1927-ben városi jogosítványt kapott. A társaság kötelezte magát, hogy a részvények után két százaléknál több osztalékot nem fizet (Letchworth- ban legfeljebb öt százalék); adóslevelet hat és hatodfél százalékkal kamatoztat; azonkívül az államtól 25 év alatt visszafizetendő körülbelül 250.000 font kölcsönt kapott Welwyn. Az esetleges felesleget — amire az adóslevél kamatlába nem sok reményt nyújt —miként LetchWorthban, itt is a lakosság, tehát a város javára kell fordítani. A városi tanács a részvénytársaság igazgatóságába három civic director-t küld ki, akiknek a részvényeseket képviselő igazgatókkal egyenlő jogaik vannak. A város területén levő minden föld — mint egy két négyzetkilométer — a részvénytársaságé, amely azt érdeklődőknek építésre 999 évre átengedi, de hogy az építkezés egységessége megóvassék, csak bizonyos építészeknek és építőcégeknek ad erre engedőimet. A terület két részre, ipari, és lakott területre oszlik, és c kettő közt üzletekkel, színházzal, mozival és hasonló jókkal szolgáló Középpont létesül, de ez eddig, látszat szerint, csak nagyon tapoga- I tódzva és habozva fejlődik, valószínűleg azért, mert a lakosok különböző politikai és vallási felfogása akadályozza a „civic centers“ megteremtését. Welwynben különösen feltűnő az iparterületnek sak lassú fejlődése; eleddig nem sikerült Welwyn kereső lakosainak többsége | részére a munkájukat is kitelepíteni a vidékre. Jól fejlődik, de nem gyors tempóban a lakott terület. Mivel Londonba és Londonból a mindennapi vasúti utazás bérletben csaknem 2 pengő 20 fillérbe kerül és mindenik út tovább tart félóránál, a település Welwynben nagyon meggondolandó olyan embernek, akinek nem magában Welwynben van a munkája. Welwyn uccái nagyon kedvesek. A házak kertecskéi és a gyalogjáró közt még útszegélyek vannak öreg tölgyekkel, szép pázsittal és kis virágágyakkal. Az uccanév nem a ház falára vagy a kerítésre van felerősítve, hanem embermagasságban az uccakereszteződéseken elhelyezett külön, hosszú fatáblára van felírva. Az elv Welwynben ez; Azon a pénzenamit házbérül kellene fizetned, vásárolj magadnak otthont! Rendszerint a vételár tizenkét százalékát kell kifizetni és a hátralékot, amit a város jelzáloggal biztosít magának, „huszonöt év alatt kell törleszteni. Mindent egybevetve, a kifogásolni- és^ meg- gondolnivalót összehasonlítva az eredménnyel és a tényekkel, nagyszerű tett az újságíró kertvárosa és Bemard Shaw aligha túlozott, amikor azt írta, hogy a könyvéért Howard nemességet, Letchworth kertváros alapításáért grófságot és Welwyn kertváros alapításáért hercegséget érdemelt volna. Meg vagyunk győződve, hogy a mi sokat emlegetett Albcrtfalva-Kcrtvárosunk is. nem- | csak sokkal jobban, de jól sikerült volna, ha újságírókra bízták volna a megteremtését. — jó. — Vili. LOKÁLPATRIOTIZMUS. Egészen kifogástalanul hamarjában nem tudnám jó magyar szóval pótolni ezt a kifeje zést: lokálpatriotizmus, de ezúttal bizonyára felesleges is, hiszen ismeri és megérti mindenki azt a büszkeséget, amellyel a maga városáról. [é 3.IVI.T. K. védjegyű I | __palackteiben az eröf
