Független Budapest, 1931 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-01 / 13. szám
HUSZONHATODIK évfolyam 1931 április 1 13. szám Fuggcllcn Budapest Várospolitikai és közerazriasácn lan Vá irospolitikai és közgazdasági 1 ap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VI1., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 45478 Sípot/ Jenő polgármester nullathoilh a FOggeflei Sudapestnek a husvét utáni városházi iciodatohrOl. a fisztúiífás üefefczéséről, a lifv megváltásáról és a Külföldi Kölcsön felvételéről A legelső teendő a fővárosi vállala'oh mérlegeinek a megvizsgálása — Husvét után kinevezik a fogalmazókat — A HÉV megváltása nem aktuális — A főváros egyelőre nem vehet fel külföldi kölcsönt A polgármester husvét utáni munhaprogrumia Feltámadás előtt Elmentek a harangok Rómába, itt a feltámadás, a tavaszi megújhodás ünnepe. Akik vallástörténelemmel foglalkoznak, kimutathatják, hogy megvolt a hús vét már a kereszténység és a zsidóság előtt is, de a mai Európa kultúráját ez a hét — egy vallás teremtette meg és a tavaszi ünnep új jelentőséget kapott az egyiptomi szabadulás, majd a krisztusi feltámadás szimbólumával. A reménység ünnepe a húsvét, amint a reménység hónapja az április, amelyet a francia forradalmi naptár Germinal-nak, a csírázás havának keresztelt el. Csírázik, zsendül körülöttünk az Élet, nyújtózkodik a föld a hosszú tél után, visszajönnek a harangok Rómából és zengnek-zúgnak, hirdetve: Feltámadunk. Budapest várja a feltámadást. A hosszú, zivataros tél, a romboló tűz és víz elsodort mindent, ami volt és újjá kell építeni az elpusztult hajlékot. Rengeteg erő és érték veszett el, közel két évtizedig tartott a tél: most itt a tavasz, érezzük a feltámadó élet lehelletét, szerszámot akar ragadni minden kéz, hogy elindulhasson az újjáépítés, a feltámadás nagy munkája. Ez a húsvét határmesgyén találja Budapestet. Befejeződött a tisztújítás, új, erős egyéniségek kerültek a város vezetésének élére, ami már magábanvéve is mintegy j szimbolizálja azt az akaratot, hogy új munkába kezd Budapest. Ezt a munkát várja, lesi szívszorongva egymillió ember, ebben keresi az erőt, a jövendőt, ettől várja a nagy feltámadást Nem várunk azonban csodát. Vagy ha igen, úgy ez a csoda csak szubjektív, mint minden csoda: bennünk van. Bennünk, akik tudunk hinni és akarni, a mi hitünk és akarásunk lesz annak a csodának forrása, amellyel nekilendül kezünk, hogy alkosson. Alkotni, alkotni!... Teremteni, új alapítóként dolgozni, hogy megteremtsük azt a várost, amely álmainkban él, hogy utódaink úgy emlegessenek bennünket, mint a hajdani Róma polgára: „ab űrbe condite-...“ a város alapító,sától kezdve. Budapest új megalapítója a mai nemzedék lesz, amelynek meg kell valósítania azt a Budapestet, amely most még csak ígéret. Súlyos felhők takarják el az eget, sötét a láthatár. Ezek azok az idők, melyekben messiások születnek. A várakozás ott ül a lelkeken, feszíti az idegeket, remegteti az agyrostokat: mindenki vár, mindenki tudja, hogy közeledik a vég, vagy a feltámadás. A rettentő világfeszültségben azonban van egy kis pont, ahol ujjongva néznek a nagy Tavasz elébe, ahol nem félnek, csak remélnek és ez a kis pont mi vagyunk, mi, akiket már nem érhet nagyobb csapás, mint amilyent elszenvedtünk, mi, akik végigmentünk a dantei inferno minden szenvedésén. Új jelszót teszünk fel a horizontra. A „lasciate ogni speranza" helyébe újat, diadalmasat: Vegyétek elő reménységetek lobogóját! Friss, üdítő zöld reményekkel üdvözöljük a feltámadás ünnepét, várjuk a messiást és el fog jönni, mert — hisszük és akarjuk. Ha van csoda, akkor ez a mi hitünk és akarásunk fogja azt megcselekedni . . . A tisztújítás nagyobbik része lezajlott. A. törvényhatósági bizottság és a tanács megválasztotta az illetékessége alá tartozó városházi fö tisztviselőket, most már csak azoknak az állásoknak a betöltése van még hátra, amelyek kinevezés alá esnek. Ez előreláthatóan a husvét utáni első héten megtörténik és így még április elején teljésen befejeződik a iiszcűjíiás, amely majdnem négy hónapon keresztül tartotta izgalomban a városházát éppúgy, mint a főváros közönségét. Most, hogy a tisztújítás befejeződik, a végre megkezdődhetik a normális munka, amely nemcsak a folyó ügyek elintézésére szorítkozik, hanem kitérjecl jövőt építő, koncepciózus tervek készítésére is. Annak a beszélgetésnek a során, amelyet Sipőcz Jenő polgármesterrel a húsvéti ünnepek alkalmából folytattunk, mindenekelőtt azt a kérdést vetettük fel, hogy a polgármester véleménye szerint mik lesznek a húsvéti ünnepek után a legaktuálisabb városházi teendők. Sipőcz Jenő polgármester hivatali szobájában fogadta a Független Budapest munkatársát és az első kérdésre a következőket felelte: — A húsvéti ünnepek után sok fontos tennivalója lesz a főváros törvényhatósági tanácsának. A legaktuálisabb teendők között szerepel a fővárosi részvénytársaságok és üzemek, vagyis általában a fővárosi vállalatok mérlegeinek a megvizsgálása. Ha ez megtörténik, akkor sor kerül a közgyűlések megtartására. Ugyancsak a húsvéti ünnepek utáni legközelebbi teendők között kell megemlítenem azoknak a tisztviselői állásoknak a betöltését, amelyek kinevezés alá esnek. Úgy gondolom, hogy ezek a kinevezések közvetlenül husvét után megtörténnek és ezzel befejeződik a tisztújítás. Szerepel a legközelebbi munkaprogramban az üzemi illetmények sokat emlegetett problémájának a megoldása is, vagyis A beszélgetés további során aziránt érdeklődtünk, hogy a fővárosi kölcsön felvétele aktuálissá vált-e, tekintve, hogy a fővárosi pártok még tavaly kifejezésre juttatták azt a véleményüket, amely szerint produktív beruházási célokra sürgősen nagyobb külföldi kölcsönt kellene felvenni. Sipőcz polgármester a külföldi kölcsön felvételéről ezeket mondotta: — Köztudomásií, hogy a kormány a fővárosi kölcsön felvételét másodrendű kérdésnek minősíti, amennyiben azt a felfogást vallja, hogy az állami kölcsön a fővárosi kölcsönt megelőzi,. Ez természetes kívánság is, amit honorálnunk keli. De az állami kölcsön felvétele is problematikus a nemzetközi pénzpiaci helyzet kedvezőtlensége miatt. A kormány — tudomásom szerint — várakozó álláspontra helyezkedik mindaddig, amíg a pénzpiac helyzete meg nem javul. Addig tehát, amíg kedvezőbb feltételeket nem sikerül biztosítani, nem lehet szó külföldi kölcsön felvételéről sem állami, sem fővárosi vonatkozásban. — A HÉV megváltása napirendre kerül-e husvét után? — volt a következő kérdésünk. A válasz így hangzott: — Ez a kérdés nem aktuális. Szóba került még az a nagyarányú akció, aminek a megindítását az idegenforgalom fejlesztése érdekében minden oldalon egyaránt sürgetik. Sipőcz Jenő polgármester véleménye ebben a kérdésben a következő volt: — Szerintem az idegenforgalom fejlesztése és a fürdőváros gondolat megvalósítása szorosan összefüggő kérdések. A legközelebbi teendő a Tabán-probléma megoldása volna. Olyan nagyszabású és nagy tőkét igénylő kérdés ez, hogy saját ^ erőnkből nem tudunk hozzákezdeni az építkezéshez. A magán- vállalkozásokra hárul itt nagy feladat, mert nem kétséges, hogy a Tabán újjáépítése, valamint a fürdőváros jelleget kidomborító intézmények létesítése csak kölcsön útján történhetnék meg. Esetleg arról is lehet szó, hogy külföldi tőke kapcsolódjék bele ezeknek a problémáknak a megoldásába. Annyi bizonyos, hogy a cselekedetek terére kell lépnünk. Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozata nagy figyelmet érdemel nemcsak abból a szempontból, hogy ez a nyilatkozat a főváros legelső polgárának a véleményét juttatja kifejezésre, hanem abból a szempontból is, hogy a nyilatkozat a városháza új korszakának a legközelebbi programját tartalmazza, az üzemi illetményrendezés. SSí Dr. PAJOR SANATORIUM Uac *iT _ CT. v i 7 sebészi és bel- betegekrészére SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK UJ OSZTÁLY Idegbetegek, üdü- gyógyhelye, Vas ucca 17. SZ. viz gyógy intézet. nap-és légfürdök. Sipőcz Jenő árosházán
