Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-26 / 8. szám

Budapest, 1930 február 26. Független Budapest 3 Forgassuk az idegent!.. írta: POSTA SÁNDOR Idegenforgalmi hivatalunk igen szimpa­tikus szemrehányást kapott a múlt héten, mondhatnám, hogy marcipánba rejtve derült ki, hogy csak olyasmire nincs pénze, ami pénzt ér. Még a tizédrészét sem tudták elküldeni an­nak a reklámnyomtatványnak, anvil az angol kért. Ha nem tudnánk, hogy minő hatalmas költ­ségvetéssel dolgozik a főváros házinyomdája, — igaz, hogy tele van igazgatókkal, főigazga­tókkal, főnökökkel és főfőnökökkel, ha nem tud­nánk, mennyi pénz ment el szentistvámnapi ökörsütésekre, szentivánéji álombalettekre, bugylibicskás szüreti mulatságra és kongresz- szusi eszem-iszomra, — akkor igazat adnánk annak, aki azt mondja: kevés a pénz. De így? Legfeljebb csak arról lehet szó, hogy a nyomtatvány többlet adminisztrációjá­hoz okvetlenül szükséges új igazgatói, iroda­főnöki, személyzetfelügyelői, borítékfelügyelői, bélyegragasztást ellenőzői állások kreálásához nincs meg pillanatnyilag a szükséges fedezet! Viszont útón-útfélen azt hirdetik a hivata­los megafónok, hogy az idegent Budapestre kell hívni, szívni, csábítani, csalogatni, mert ha a fővárosban forog az idegen, az pénzt jelent, sok pénzt, ami mind itt marad a fővárosban, — ha van sok kedves idegenünk, akkor itt mindjárt van munkaalkalom, azonnal van mesés terme­lés, rögtön van fogyasztás, — egyszóval ez kell a pesti polgárnak. Szó sincs róla, minden nagy városnak ko­moly pénzforgalmat jelenthet a jól irányított idegenforgalom. Keres rajta legelőször a vasút, tehát az állam! Vájjon mennyit és milyen arányban járul az állam azokhoz a kiadások­hoz, amelyek a külföld ügyeimét egy Magyar- országra, illetve Budapestre teendő kirándu­lásra fölhívják? Vagy talán olyan■ kényelmes, olyan kelle­mes és olyan olcsó a beutazó idegen részére a magyar vasút? Keresnek az idegenforgalommal a fővárosi szállodák. Szeretném tudni, mivel és mennyivel járul­nak az idegenhívogató költségekhez a fővárosi szállók. i aJs Azzal-e, hogy a nagy hotelek, amelyek a külföld nívóját megütik: oly drágák, hogy csak dúsgazdagok és kongresszustagok vehetik igénybe, vagy azzal, hogy az olcsóbbak semmi — a külföldön természetes — komfortot nem nyújta­nak, ellenben vakarózhat benn az idegen? Keresnek a pincérek borravalót, amitől pin­cér és idegen egyformán undorodik. Kereshetnek a bárok és bártáncosnők, igaz, hogy ezúton az idegen is kereshet. Kereshetne a BSzKRt, ha az idegen el tudna igazodni, kereshetne a tolmács, az idegen- vezető, ha lenne, kereshetne az iparos, a fővá­rosi kereskedő, ha az üzletét még nyitva tudná tartani. Végeredményben a fővárosi polgár fizet. Fi­zeti az idegen csalogatás adóját, hasznú pedig nincs belőle semmi. Mert az egyébként sok ambícióval nekilen­dült idegenforgalmi munka racionális admi­nisztráció híján csak költségeket jelent. Az idegenforgalmat üzletnek kell tekinteni, amely, természetesen, befektetéssel jár,. Minden üzlet bevezetésének alapja a reklám, fönntartásának alapja a jó áru, illetve jó ki­szolgálás. Külföldi sajtóközlemények, jól elhelyezett nyomtatványok tömege kell a figyelem fölkelté­séhez. Kényelmes utazás és kellemes ittartózkodás. A vízumrendszer eltörlendő, az okvetetlenkedő hatósági ellenőrzés a minimumra redukálandó. Olcsó és komfortos szálloda, és ami a fő, ha m\ár idekerült az idegen, akkor nem kell meg­büntetni azért, hogy itt van, s nem okvetlenül szükséges megkeresni rajta egyszerre tíz esz­tendő elmaradt forgalmát és hasznát. Ne gyötörjük agyon rátukmált program­mal, ellenben a szállodai asztalkáján legyen ott egy nyomtatvány a megtekintésre érdemes látnivalókkal és az odavezető közlekedési esz­közökkel. A város forgalmasabb helyén legye­nek világos és többnyelvű térképek. A többit bízzuk az idegenre, aki nem ostoba és nem először tartózkodik ismeretlen helyen. 5 PERC QLflTT TELEPES KÉSZÜLÉKET ÖTMAKlUfl HÚLQZRTIVÚ A PHILIPS fllODERniZQLÓ DOBOZ ^tái^cn^ádiokave^keeic^Siez (eitáóátb Mi csak a figyelmét hívjuk fel, de hagyjuk meg neki a fölfedezés gyönyörűségét. Az itthoni ökrök sütögetése és a bugylibics­kák nyitogatása nagyon mulatságos dolog, de mégsem tartom olyan propagandaeszköznek, mint a kellőszámú és jól elhelyezett komoly -nyomtatványt. Ezen takarékoskodni, ha az idegenforgal­mat komolyan vesszük, nem lehet és nem szabad! Miért vették le a közgyűlés napirendjéről az új állatkerti igazgató szerződésének ügyét Új szerződéstervezet készült, mert az üzemi vezetők szerződéseit mostanában szigorú szemmel nézik A Független Budapest legutóbbi számában megírtuk, hogy a főváros Nádler Iíenbertet az állatkert eddigi ideiglenes igazgatóját 10 éves szerződéssel erősíti meg állásában, miután fél­éves- működésével a legteljesebb mértékben meg van elégedve és tevékenységétől az elha­nyagolt intézmény felvirágoztatását várja. A. múlt szerdai közgyűlésen kelett volna a szerző­dést letárgyalni és a tárgysorozaton szerepelt is Nádler ügye, azonban váratlanul levették a kérdést a napirendről azzal az indokolással, hogy további előkészítést igényel. Ennek az in­tézkedésnek a hátterében érdekes ok húzódik meg. Köztudomású, hogy a sorozatos kipellengé- rezések miatt most folyik az üzemigazgatók fizetéseinek revíziója és hír szerint a léginbb szerződést ennek során felülvizsgálat alá fog­ják venni. Ebben a kiélezett hangulatban foko­zott figyelemmel kísérték, hogy a főváros mi­lyen szerződést akar juttatni az állatkert új igazgatójának. A tanács a legteljesebb nyilvá­nosság előtt akarta ezt a szerződést megkötni, nehogy utólag kifogásokkal és vádaskodások­kal léphessenek fel és ezért az egész szerződés­szöveget a közgyűlés elé terjesztette. Ebből a szerződéstervezetből kiderült, hogy Nádler Herbert havi 1000 pengő fixfizetést, havi 600 pengő működési pótlékot és évi Í000 pengő lakbért kapott volna, tehát évi illetményeinek összege 23.200 pengő lett volna. Eredetileg en­nél is magásabbb fizetést javasoltak részére. Bizonyos körökben azonban sokalták ezeket az illetményeket, úgy hogy a tanács szükségesnek látta az előterjesztést a közgyűlés elől visszavonni és a szer­ződéstervezet összegszerű rendelkezéseit revízió alá venni. Az ríj javaslat szerint az állatkerti igazgató fizetése olyan lesz, mint egy harmadosztályú tanácsnoké, még pedig 792 pengő, ennek meg­felelően lakbére is csökken, működési pótléka azonban havi 600 pengd helyett 700 pengő lesz. Nádler Herbert szerződése tehát ilyen vál­toztatásokkal kerül majd a legközelebbi köz­gyűlés elé jóváhagyás végett. A szerződés az új igazgató szempontjából különben igen ked­vező, mert felmondás nélkül automatikusan .5 évvel meghosszabbodik és 10 évi szolgálat után mán 50% nyugdíjat és 60%-os lakbért biztosít az igazgatónak.

Next

/
Thumbnails
Contents