Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-24 / 51-52. szám
20 Független Budapest Budapest, 1930 december 24. Mit mutat be a főváros a berlini városépítési kongresszusán Wossala főtanácsos részletesen ismerteti a főváros által Kiállítandó anyagot Lapunk mai számának más helyén Kankas Rezső tanácsnok a középítési ügyosztály kh tűnő vezetője a nagyérdekessegu cikkben közli a jövő évi berlini nemzetközi városépítési és lakásügyi kiállítással kapcsolatban a főváros nagyszabású terveit. Budapest - amint azt Karkas tanácsnok cikke is kiemeli — méltóan akar részt venni ezen a nemzetközi szempontból nagyfontosságú kiállításon és, hogy a gazdag anyaghalmaz a kitűzött terminusra együtt legyen, már most. folyamatba tették az előkészületeket. A főváros a szakkörök bevonásával értekezletet tartott, amelyen vázlatosan összeállították azt a programot, amely a berlini, kiállításon Budapestet, a magyar főváros világvárosias fejlődését fogja reprezentálni. Wossala Sándor műszaki főtanácsos. aki ezen az értekezleten részt vett, KaAkas Rezső tanácsnok adatainak kiegészítéseképpen a következőket mondotta a kongresszus előkészületeiről: — A jövő év májusától októberig rendezik Berlinben a nemzetközi városépítési és lakásügyi kiállítást, amelyre Budapest is meghívást kapott. A fővároson kívül a Közmunkák Tanácsa és a Magyar Mérnök - és Epítészegylet is részt vesz ezen a kiállításon. A főváros kiállítása a városépítés és lakásügy aktuális kérdéseinek szemléltető bemutatásból és tudományos tárgyalásából fog állani. — Az előzőleg tartott értekezleten már konkrét javaslatok hangzottak el a kiállítás egységes összeállítására nézve. Ennek alapján felszólítottuk az egyes ügyosztályokat, üzemeket és intézményeket, hogy a szükséges anyagot bocsássák rendelkezésünkre, illetve készítsék elő. — Az eddigi tervek szerint a kiállításon a következő érdekes adatokat fogjuk felsorakoztatni: 1. Budapest története néhány történelmi számadatban. Ennek keretében felsoroljuk a kelta telepedést, a római katonavárost, Óbudát és kolostorait, a tatárjárást, a pesti Vár alapítását, Buda koronázóvárossá fejlődésének idejét, Mátyás király udvarát, Buda török kézre kerülését, majd felszabadítását és újraépítését, Pest építészeti fellendülését, a Lánchíd lé- tesülését, a trianoni béke következményét a fővárosra. 2. Budapest fejlődése az utolsó 150 évben. Kivilágított transzparensen mutatjuk be a város fejlődésének egyes fázisait, a lakosság számának feltüntetésével. 3. Budapest a Kelet kapuja. Csillag- szerű rajzon feltüntetjük, hogy az egyes európai nagyvárosokból gyorsvonaton hány óra alatt érhető el Budapest. Feltüntetjük az autóutakat, a Budapesten áthaladó repülővonalakat, Európa folyóhálózatát, kidomborítva azt, hogy a Duna—Majna csatorna révén közvetlen összeköttetés létesült a budapesti kikötőhöz. Az utolsó évek kongresszusainak felvonulásánál Budapestet, mint kongresszusvárost mutatjuk be. 4. Budapest forgalmi viszonyai és forgalmi eszközei nagy anyaggal fognak szerepelni. Uccai felvételeket állítunk ki a nagy forgalmú uccák közlekedéséről. Bemutatjuk az autótaxik képét, a villamosrendszert, az új kocsik fényképét, ugyanígy az új autóbuszokat, az új garázst, a Beszkárt palotáját, a Hév. hálózatát, feltüntetjük a tanuló-, munkás-, weekend- jegyeket. Idecsatlakoznak majd a környékbeli községekről készült képek is. 5. Budapest közmüvét, csatornahálózata, a nagyüzemek teljesítménye és berendezése. 6. Budapest lakásviszonyai, az egyes kerületek laksürűsége, a lakások száma és Waldmann Sándor • egészségügyi-; kórházi-, víz-, gőz-, légszesz-ezerelvé" nyék, műszaki cikkek és fémáruk kereskedése. — Fürdőszoba-, mosdó-, klosett-berendezések nagy választékban. Budapest, VI, Vilmos császár út 61. Tel.: Aut. 102-74 Magyar Szellőző Művek és Gépgyár Rt, Budapest, VII., Cobor ucca 7—11 Sürgönyeim: Blackman Telefon: Zug 6 72—14 Ventilátorok, exhaustorok, fúvók minden teljesítményre és célra. Szellőző-, fütő , hütő-, szárító-, nedvesítő-, porszívó- stb. berendezések nagysága. A lakbérviszonyok, a városi házak és telepek, a Wekerle-telep. 7. Budapest, mint fürdőváros. Bemutatásra kerülnek a fürdőintézmények képei, azok teljesítménye és gyógyhatása, a Margitsziget rendezése és a fürdőváros kialakulásával kapcsolatos jövőbeli tervek. 8. Budapest zöld területei s azok fejlesztési lehetősége. Bemutatjuk a kertes- házakkal beépített területet és repülőfelvételeket a budai erdő- és hegyvidékről. 9. Budapest kis'ugárzás'i köre, a 30 kilométer körzetből bejáró munkások és -tanulók és 70 kilométer körzetből ideszállított élelmiszerek feltüntetéséről. — Ez nagyjában a kiállítási, anyag vázlatos felsorolása. A kiállítás megszervezése ügyében legközelebb újra értekezlet lesz, melyen a végleges anyagot fogjuk újra megállapítani. Csökkent a főváros bevétele csökkenteni kell a kiadásokat Az új fővárosi törvény mefjakadályozza az iskolaépítkezések befejezését Az c<jy évnél réfjebbi hitelek ntjye A új fővárosi törvény sok káros intézkedései között is kiemelkedik az az érthetetlen rendelkezés, amely az egy évnél régebbi hitelek megszűnését mondja ki. Eddig az volt az eljárás, hogy az el nem költött hiteleket egyik érvről a másikra átvitték és megtörtént, hogy a költségvetés 10—20% -át is megközelítette az ilyen későbbi időre átvitt, el nem költött fedezeti összeg. Az új fővárosi törvény szerint ez .nem fordulhat elő többé. A megszavazott hiteleket legfeljebb a következő évre lehet még fenntartani, ellenben az egy évnél régebbi fedezetek felhasználásának joga megszűnik. A fővárost igen súlyosan érinti az új törvénynek ez a rendelkezése, miután ezidőszerint körülbelül 10 millió pengőt kitevő olyan hitelek állanak fenn, melyeknek felhasználása, különböző okok miatt nem történhetett meg és melyeket így el kellene ejteni. Jelentős el nem költött összegek állanak fenn az 1929. évről az iskolaépítkezések, a közélelmezési intézmények építése, a kórházak tatarozása és más ilyen építkezési előirányzatok fejezeteiben. Az összegek nagyrészt már folyamatban lévő építkezéseknél maradtak fenn, miután sok építkezést és tatarozást, amelyre az 1929-es költségvetésben volt fedezet biztosítva, ez év végéig nem tudtak befejezni. Főként az iskolaépítkezéseknél állt be. ez a helyzet, mert köztudomású, hogy az 1929. évi Iskolaépítési Programm végrehajtását csak ez év nyarán kezdhették el. A késedelmet elsősorban az a körülmény idézte elő, hogy a'kormány csak nagy késéssel hagyta jóvá a közgyűlési ha-tá- rnzn.tnh.rit. únuhnrn/ <1 fnvrí.rnst'vi.nh mndiríhnn sem volt az építkezéseket korábban megkezdeni. Mindenesetre súlyos következményekkel járna, ha ezeket a hitelösszegeket a főváros csakugyan nem vehetné igénybe, mert ez esetben fedezet hiányában számos folyamatban lévő építkezés megakadna és mindaddig nem lenne folytatható, amíg az idei költségvetés keretében új fedezetet póthitel formájában nem tudnának kimutatni. A főváros vezetősége most elhatározta, hogy feliratot intéz a belügyminiszterhez és kéri, hogy engedélyezzen kíméleti időt a hitelátvitelek ügyében, tegye lehetővé, hogy átmenetileg, amíg a főváros az új rendszerbe beleéli magát, a már megszavazott hitelek felhasználhatók legyenek. Mindamellett a főváros maga is elejt majd egynéhány régebbi fedezetet, amelynek igénybevételére égető szükség nincsen. Ezt hír szerint azért határozták el, mert az idei gazdasági év a fővárosra, nézve nem a legjobb eredménnyel végződött. A bevételek nem érték zatot el az előirányés a zárszámadásiból a deficitet csak úgy küszöbölhetik ki, ha a kiadások terén megtakarításra tesznek szert. Miután más módon megtakarítások elérése nem lehetséges, a főváros különböző régebbi hitelfedezeteinek felhasználásáról mond le és ezen a réven igyekszik ellensúlyozni a bevételek elmaradását és elkerülni a zárszámadás deficitjét. I Berlinben jártam írta: PÁLOS ÖDÖN, szeretetotthoni igazgató A „Független Budapest“ olvasói Berlinről már gyakran olvastak érdekes tudósításokat, hiszen a szerkesztőség egyik tagja állandóan ebből a világvárosból küldi be értékes tárcáit. A hivatásos újságíróval versenyre kelni nem tudok, mindamellett mégis Berlin városáról, illetőleg annak egyik új intézetéről írok cikket, mert, mint régi pesti kispolgári család sarjának, imponál nekem az a céltudatosság, mellyel a német nagyvárosok kispolgársága, bármely városi ügy intézésénél, a kispolgár- sáp érdekeit képviseli, védi és viszi előbbre. Úgy történt, hogy az 1880-ban alapított német szegényügyi egyesület, melynek néhány év óta. „Deutscher Verein für öffentliche und private Fürsorge“ a neve, meghívott, az egyesület félszázados fennállásának emlékére Bérlőiben tartandó ünnepi tárgyalására. Deutscher Fürsorgetag néven ismeretesek Németországban ezek az évről-évre megismétlődő kongresz- szusok, melyeken a legkiválóbb német szociálpolitikusok előadása és a szakemberek alapos vitája után hoznak oly határozatokat, melyeket a német szociálpolitikai törvényalkotásnál mindig figyelembe szoktak venni. Az 50 éves jubileummal kapcsolatos berlini tárgyalások két napig tartottak és ezeken a tárgyalásokon a, következő előadók szerepellek: dr. Luppe, nürnbergi polgármester, akit Budapesten is jól ismernek, dr. Muthcsius, berlini tanácsnok, dr. Polligkeit, frankfurti egyetemi tanár, az egyesület elnöke, dr. Bäumer Gertrud miniszteri tanácsos. Az előadásokat több mint 900 résztvevő hallgatta nagy figyelemmel és ezek közül kb. 200 sörra megtekintette Berlin különféle szociális intézményéit. / Ezek közt voltam jómagam is. Láttunk írj kórházakat, nagy éjjeli urnahelyt, 4300 hajléktalan részére, több szeretetotthont, három intézetet anyák és csecsemők gondozására, és végül „a betegek városát“. T. i. „Krankenstadi Buch“ elnevezéssel Berki n városának Buch nevű birtokán 5 intézetet építettek és ezekben az intézetekben több mint toot) belege/ ápolnak. Engem az egymásra halmozott, külön intézetek épúgy elriasztottak, amint rossz hatást gyakorolt reám Lainz, ahol 4800 öregember van összezsúfolva, egy intézetben, a Wiener Versorgungsheimban. Sokkal egészségesebb a középnémetországi nagyvárosok rendszere, ahol a város északi és déli, esetleg keleti és nyugati részében helyeznek el egy-egy intézetet, legfeljebb 1500—1600 ápolttal. A „betegek városából“ visszatérve, Berlin északi részében megtekintettem Berlin legújabb intézetét, melynek elég hosszú elnevezése a. következő: „Altersheim der Stadt Beilin in der Schönholzer Heide“. Berlin-Nord. Niederschönhausen. Podbielskistrasse 29—34. 1930 július 1-ón nyílt meg ez az, intézet, melynek 20 pavillonjából eddig 6 kész és 4 pavilion most kerül tető alá. A kész pavillónokban eddig 150 öreg házaspár kapott lakást. Minden lakás szobából és konyhából áll. A szobában csempe-burkolattal körülvett porcellán- mosdó, melegvíz és hidegvíz, a. konyhában gáz- melegítő és villamosmelegítő stb. Tágas folyosók, mindenütt csempeburkolat, világos mellékhelyiségek, ezekben szintén csempeburkolat... Az intézetbe bekerült öreg- kispolgárok kivétel nélkül azt hangoztatják, hogy soha életükben oly szépen és oly jól nem laktak, mint ebben az intézetben. Megelégedésük érthető is. mert a. házirend alig különbözik bármely berlini bérház házirendjétől, mert szobájukban saját bútoruk áll, mert a lakásért fizetett bér ebben az (Vegek Otthonában oly csekély, hogy a tönkrement kereskedők vagyonuk romjaiból és az öreg nyugdíjasok elégtelen összegű nyugdíjukból ebben az intézetben egész szépen megélnek. Budapesten megtalálunk minden intézményt, mely Berlinben megtalálható, csak az Öregek Otthona, hiányzik még a Duna partján elterülő nagyvárosban. Már pedig Budapest kispolgársága is elvárhatja azt, hogy öregsó gében a., város hatósága, segítse ahhoz hozzá, hogy 1 clictőlcg saját lakásában és megszokott bútorai közt élhesse napjait.
