Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-12 / 6. szám

2 Budapest, 1930 február 12. Független Budapest Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. , Nagyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V. ,Bálvány-u.23. VII., Dohány-u. 15 Esztergályos János élesen bírálta a javas­latot. A szociáldemokratapárt a legnagyobb eréllyel tiltakozik a javaslat ellen és követeli, hogy a belügyminiszter azt vonja vissza. GÁL JENŐ azt fejtegette, hogy nálunk ál-önkormányzat és ál-alkotmány van. Kimutatta, hogy a javaslat valamennyi rendelkezése reakciós, a főváros dolgozó népe, munkássága és polgársága ellen irányul és csak a kormányhatalom érdekeit szolgálja. Beszéde során ismét részletesen fog­lalkozott a BESzKRT megváltásával és a KOVA megalakulásával és ezzel kapcsolatban különféle vádakat hangoztatott a vállalatok ve­zetőségei ellen. Ezeket a vádakat a Fügyetlen Budapest részletesen ismertette akkor, amikor Gál Jenő ezekről a közgyűlésen nyilatkozott és ugyanakkor közöltük a megvádolt társaságok által előadott tényállást is, amelyben rácáfol­tak Gál Jenő vádjaira. Bárdos Ferenc szerint a javaslatnak „A bűnös főváros megbüntetéséről szóló törvény­javaslat“ címet kellett volna adni, mert ez job­ban megfelel a reakciós büntető jellegű ren­delkezéseknek. A javaslatot Amiósággal a mos­tani két kormánypártra szabták. Erősen kriti­zálta a kerületi beosztást is, amely munkás- ellenes célt szolgál. A javaslatot nem fo­gadja el. VAS-U. 16. BOSCH SZOLGÁLAT Telefon : József 393—73. fii az oka az elektromos üzemzavaroknak? Eau szahértö-Dizoítságí jelentés A belügyminiszter az Elektromos Müvek áramszolgáltatásában gyakran ismétlődő üzem­zavarok okainak felderítése céljából vizsgála­tot rendelt el és annak foganatosításával Ripka Ferenc főpolgármestert bízta meg. A főpolgár­mester Igei kérésére dr. Hcór Tem pis Mór és Verebéig László műegyetemi tanárok, továbbá Madarász Viktor Máv. főfelügyelő és Papanek Ernő min. tanácsos a vizsgálatok eredményét tartalmazó jelentésüket szombaton terjesztet­ték a belügyminiszter elé. Az igen terjedelmes jelentés szerint az üzemzavarok legtöbbje arra a közös okra vozet- liető vissza, hogy a székesfőváros akkor, ami­dőn a két engedélyes vállalat műveit 1914-ben, illetve 1918-ban megváltotta, nagyszámú olyan szerelvényt gvp.d. berendezési tárgyat is vett át, amely egyrészt az elektrotechnika első fej­lődési idejéből származik, másrészt koránál fogva már elavnlt és annakidején megfelelt ugyan a kis gépi koszién léttel dolgozó, kis ener­giamennyiségeket szétosztó régi művekben, de ma az üzembiztonság szempontjából már nem helytálló. Részletesen foglalkozik a jelentés az Elektromos Művek beruházási politikájával és kifogásolja, hogy eddig több évre, legalább is egy évtizedre előrenéző átfogó beruházási prog­ramot nem dolgoztak ki. Megállapítja, hogy a tran szfor mát tor álló má­soknak felszerelése, hozzáférhetőség?, és mű­szaki állapota nem felel meg a jogosan támaszt­ható követelményeknek. A légvezetéki hálózat nem felel meg az érvényben lévő biztonsági szabályoknak, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. Az üzemzavarok megszüntetésére szolgáló ügy(>letes és készenléti szervezet sem megfelelő. Mindezek alapján a bizottság meg­állapította, hogy kellő tőkebefektetéssel nem­csak az energiatermelés és szétosztás gazdasá­gosságát lehetne nagymértékben javílani, ha­nem az eddig előfordult üzemzavarokhoz ha­sonló üzemzavarok túlnyomó részén?k elejét is lehetne venni. Ez a jelentés még igen jelentős tárgyalásoknak lesz az alapja és kíváncsian várjuk, mit szól hozzá a világítási ügyosztály és az Elektromos Müvek érdekelt vezetősége? SCHÖNTHE8L RICHARD OKLEVELES ÉPÍTÉSE ÉS ÉPÍTŐMESTER Budapest, I., viaiánpi-úf 10. szám. __________ Telefon: Lágymányos 19-36 PI NKAY KÁROLY építő-vállalkozó Budapest, IV. kerület, Királyi Pál-utca 20. szám. Telefon : Automata 864-61. Horbitaer Nándor építész és építőmester Budapest, Vlil. kér., Öitiai-űt 66 b. szám. Telefon : József 310 90. Megindult a suttogás az új RóKus tervpályázata Körül „Eszmei tervpályázat“ és „szűKebbKörű pályázat* a láthatár mögött — Titkos jelöltek szerepelnek a suttogásokban, akiknek előre oda akarják adni az építést A zsűritagok névsora kizárja a tervpályázatról szóló suttogások komolyságát Az új Rókus-kórház tervpályázata körül különös dolgokról suttognak. A magyar épí­tészi kar feszült érdeklődéssel várja a nyilvá­nos tervpályázat közzétételét, mert hiszen nem mindennapi alkalom kínálkozik az építészi tehetségek megnyilatkozására. De nem megve- tenidők azok a pályadíjak sem, amelyeket a fő­város a legjobb műveié jutalmazására kitűzött. 120.000 pengőt képvisel a három pályadíj ősz- szege, azonkívül — egyenként 5000 pengővel — több sikeres pályamunka várhatja, hogy a fő­város megvásárlásra érdemesnek minősíti. Mindez a nagy érdeklődést érthetővé teszi. Azonban éppen a feladat nem mindennapos volta okozza, hogy a kulisszák mögött puha­tolózások folynak oly irányban, hogy a főváros mellőzze a nyilvános tervpályázat kiírását. Ennek az ideának a propagálói azt javasolják, hogy csak eszmei pályázatot hirdessenek, amely csupán a kórházi éjniletek mikénti el­helyezésére és az épületek homlokzati kikép­zésére szorítkoznék, magát a részletes terve­zést azonban szukebbkörü pályázat során végez­tessék el. Ebbe a szükebbkörü pályázatba csak í—5 neves építészt vonnának be, akiket felkér­nének az elfogadott „eszmei terv“ alapján a részletek kidolgozására, Természetesen ezek közül kapná valamelyik a nagy pályadíjat és a kivitelre való megbízást is. Arról is suttognak a városháza folyosóin, hogy titokban már ki is van szemelve az új Rókus-kórház építését végrehajtó építész. Illetékes helyen a Független Budapest munkatársát ez ügyben így informálták: — Tény, hogy bizonyos körökben fel­merült az az idea, hogy nyilvános terv­pályázat helyett csak eszmei pályázatot hir­dessünk az új Rókus terveire, míg' a részle­tek kidolgozására szűkebb, meghívásos pá­lyázatot tartsunk, E terv ellen sok ellen- vélemény hangzott el, de döntés még nem történt. A közeli napokban ül össze a most megalakult tervpályázati zsűri és ott kerül ez a kérdés megvitatásra. Az új Rókus-kórház tervpályázatának bí­rálóbizottsága, melyben tudvalévőén a külső szakértők nagy száma vesz részt, most alakult meg véglegesen. E szerint a zsűri elnöke Sipőcz Jenő polgáinnester, tagjai pedig: Buzáth Já­nos alpolgármester. Solthi Lajos, Csánnán Ferenc, Németiig Béla tanácsnokok, a köz­építési bizottság részéről: Korb Flóris, Zigler Géza és Petrovácz Gyula, a kórházépítő bizott­ság részéről: CsiUéry András, Wellisch Andor, Horovitz Gábor, Rosenák Miksa, Kiár Zoltán, azonkívül a népjóléti, a kereskedelemügyi mi­nisztérium, valamint a közegészségügyi tanács, a képzőművészeti tanács, az orvosszövetség' és a mérnöki kamara delegátusai, továbbá Csor­dás Elemér tiszti főorvos, Gerlóczy Zsigmond központi kórházigazgató, Borszéky Károly, a Rókus-kórliáz igazgató-főorvosa. A bíráló- bizottság jegyzője, Salamon Géza tanácsjegyző, a küzeg'észségügyi ügyosztály helyettes veze­tője, műszaki előadója, Szinte László műszaki tanácsos. Az autonómia dönt a piaristaház sorsáról, amelynek lebontása ellen nem emelt kifogást a belügyminiszter Édes Endre tanácsnok harca az épület fentartásáért — TervezgetéseK lebontás esetére A költségvetés jóváhagyásával kapcsolat­ban eldőlt a dunaparti piarista, ház sorsa is. Tudvalévő, hoigy a költségvetést elfogadó hatá­rozatban szerepel sincsenek tisztában, hogy milyen célra hasz­nálnák fel az esetleg lebontásra kerülő piarista ház értékes telkét. A legújabb megoldás sze­rint a piarista épület lebontása. A belügyminiszter leiratában semmi észre­vételt sem tett e határozat végrehajtása ellen, noha egy nagyértékű városi objektum megszün­tetéséről van szó. Ilyenformán tehát már semmi akadálya sem lenne a határozat végre­hajtásának és Lamotte Károly pénzügyi ta­nácsnok miár át is tette az ügy aktáit a város­gazdasági ügyosztályba azzal, hogy intézked­jék a lebontás foganatosítása iránt. Csakhogy ép a városgazdasági ügyosztály harcol a piarista-ház lebontásának keresztül­vitele ellen. Édes Endre tanácsnok ugyanis nem helyesli az épület lerombolását, mert egész sereg városi intézmény és hivatal van hajlék, nélkül, illetve drága bérreI ■megfizetett: magánépületekben és ezeknek elhelyezése volna a legsürgősebb fel­adat. Amíg tehát a sok összezsúfolt, otthon- nélküli hivatalt nem tudják megfelelő fedélhez juttatni, Édes tanácsnok szerint, nem volna helyénvaló eg.v aránylag még használható épü­letet lebontani. Amennyiben az illetékes fóru­mok ehhez mégis ragaszkodnának, úgy nem lesz elodázható a városháza kibővítése és ez irányban a városgazdasági ügyosztály vezetője már előterjesztést is tett a polgár­mesternek. Fries ülésünk szerint az egész kérdéskoinplexum ismét az autonómia elé kerül, ahol még egyszer megvitatják a helyzetet és akkor foglalnak állást a lebontás végrehajtása, vagy feli iiggesztóse ügyében. Ettől a határo­zattól I iigg, sor kerül-e a közeljövőben a város- naza emeletráépítésére, vagy sem. Ez ugyanis kétmillió pengő kiadást igényel. Városházi körökben különben még azzal városrendezési célokra vennék igénybe a több mint 2 millió pengőt érő telket és a területet, parkíroznák, úgyhogy az Erzsé- bet-híd korzó felőli hídfője is levegőhöz jutna. A tervek szerint a belvárosi plébániatemplomot ez esetben kiemelnék a mostani gödörből és a térség közepére tolnák át, nftáltal megfelelőb­ben érvényesülne. Van olyan elgondolás is, hogy a templomot lebontanák, de ez a terv aligha kerülhet kivitelre, mert a műemléknek nyilvánított régi templom lerombolásához az illetékes körök nehezen adnák beleegyezésüket. Kétség-leien, hogyha a piarista ház lebon­tása után az így nyert területet szabadon hagynák, ez városrendezési szempontból nagy nyereséget jelentene. Az anyagiasabb gondol- kozásúak azonban kitartanak a régi tervek megvalósítása mellett és azt követelik, hogy a piarista ház nagyértékű telkét szállodával vagy más jövedelmező épülettel építsék be. A telek ilyen célra való felhasználására már vannak is érdeklődők és nagy pénzcsoportok nyilvánítot­ták hajlandóságukat a lelek beépítésére, ha a főváros a telket ingyen használatukra bocsátja. Természetesen ennek ellenében viszont a telken emelendő épület került volna bizonyos idő muivla a főváros birtokába. Egyelőre azonban még nem gondolnak a felhasználás módjára nézve, erre csak akkor kerül sor, ha a piarista házat tényleg lebontják.

Next

/
Thumbnails
Contents