Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-24 / 51-52. szám
Független Budapest Budapest, 1930 december 24. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IVM Magyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V.,Bálvány-M.23. VII., Oohány-u. 15 NAGY ANTAL bútorgyára Budapest, Vili., Víg u. 22. Tel.: J. 438-64 Lakásberendezések művészi tervek után. Szociáldemokrata Párt: I. kerületben: Bánóczy László dr., Németh János. II. kerületben: Peidl Gyula. III. kerületben: Biicliler József, Brésztovszky Ede, özv. Knur Pálné. V. kerületben: Györki Imre dr., Bánóczy László dr. VI. kerületben: Buchinger Manó, Kiss Jenő dr., Halász Alfréd. VII. kerületben: Weltner Jakab, Deutsch Jenő, Lévai Sándor, Steinherz Simon. VIII. kerületben: Farkas István, Horovitz Gábor, Berkes Jenő dr. és Gonda Béla dr. IX. kerületben: Révész Mihály, Kertész Miklós, Pajor Rudolf. X. kerületben: Farkas István, Reisz Mór, Farkas Zoltán dr. XI. kerületben: Peyer Károly, Bechtler Péter. XII. kerületben: Kéthly Anna. XIII. kerületben: Peyer Károly, Szepesi Albert, Biró Dezső, Horváth Pál, Csapó Sámuel. XIV. kerületben: Propper Sándor, Pásztor Imre, Gyiirey Rudolf, Bárd Imre dr. Nemzeti Szabadelvű Párt: II. kerületben: (Rassay Károly) Pfeiffer Ignác. III. kerületben: (Rassay) Komjádi Béla V. kerületben: (Rassay, Sándor Pál) Mada- rasisy-Beok Gyula, Nagy Andor, Fischer Ödön. VI. kerületben: (Rassay) Pollacsek Elemér, Kleiner Artúr dk. VII. kerületben: (Rassay, Sándor Pál) Pfeiffer Ignác, Balkányi Kálmán, Elek Hugó. VIII. kerületben: (Rassay) Hajdú Marcell. IX kerületben: (Rassay) Diószeghy János. X. kerületben: (Rassay) Szegő Béla. XT. kerületben: Kabakovits József dr. XII. kerületben: (Rassay) Huszár Pál. Nemzeti Demokrata Párt: 11. kerületben: (Pakots József) Hann Arnold. ill. kerületben. Vörösváry Miklós. IV. kerületben: (Bródy Érnő, Pakots József) Láng Lajos, Franki Kornél, Schneider János, Simonyi Simon. V. kerületben: Gál Jenő. VI. kerületben: Bródy Ernő, Vázsonyi János, Hoffmann Mihály. VII. kerületben: Fábián Béla. Magyar Miklós. VIII. kerületben: (Fábián Béla) Vitéz Aladár. IX. kerületben: (Pakots József) Lázár Miklós. XII. kerületben: (Pakots József) Nagy Lajos dr. XIII. kerületben: (Bródy Ernő) Földvári Béla dr. Friedrich-párt: II. keiiiletben: (Friedrich István), Sármezey Endre. III. kerületben: (Friedrich István), Híit-tl Károly dr. V. kerületben: (Friedrich István), Peklo János. VI. kerületben: (Friedrich István), Tauffer Gábor dr. VII. kerületben: (Friedrich István), Weisz Konrad. Vili. kerületben: (Friedrich István), Bieber József. IX. kerületben: (Friedrich István), Decker Albert. X. kerületben: (Friedrich István), Takács István dr. XI. kerületben: (Friedrich István), Draskóczy M. László. XII. kerületben: (Friedrich István), Perczel Béla. Frontharcosok pártja: II. kerületben:. Arvátfalvi Nagy István dr. III. kerületben: Studinka Béla dr. VIII. kerületben: vitéz Perley Lajos. XI. kerületben: vitéz Marcziányi Imre. XII. kerületben: vitéz Ba-rczi-Barczen Gábor. SIDObF“4 „SIDOL“ Vegyi termékek Gyára Rt. Budapest, VII., Cserei ucca 14. Tel.: Zugló 66-86 és 68-27 Fizessünk elő a „Független Budapestére! Választás után A választás eredményét naay izgalommal várta Budapest népe. A tippelések, reménykedések és aggodalmak azonban nem nagyon váltak be. Általános volt az a hit, hogy a Szociáldemokrata Párt nagyon meg fog erősödni , és a polgári gondolat hívei bizonyos aggodalommal néztek a baloldali szélsőség előnyomulása elé. Az eredmény ebből a szempontból nézve nagy meglepetést keltett: a baloldali szélsőség kevesebb mandátumot kapott, mint gondolták. Evvel szemben nem megnyugtató Wolffék erős pozíciója sem. Ma a városháza legnagyobb pártja a Wolff-párt, de ezt a pártot nem lehet tiszta polgári pártnak tartani, mert hiszen a mögötte álló tömeg nagy része egyáltalán nem tartozik a konstruktív polgári elemhez, hanem felekezeti jelszavak és az általános nyomorúság által a szélsőségek felé húzó proletariátusból verődött össze, amelynél csak hangulat kérdése, hogy vörös, vagy fehér színben látja-e a világot. A szociálisták kevésbé erősek, mint féltek tőle, Wolffék maradtak változatlanul, Ripkáék sem veszítettek, de veszített a Demokrata Párt. Mégis: az ellenzék megerősödve került ki a választásból, az új közgyűlésen nagyobb az ellenzék arányszáma, mint a régiben volt. # Azok a korrektívumok, amelyekkel már jó- előre befolyásolni akarták a választás eredményét, beváltak. A Rassay-párt négy kerületben el sem tudott indulni, ami legalább is ugyanannyi mandátumot vett el a párttól. Ennélfogva például az I. kerületben két mandátumot kaptak a szociáldemokraták egy helyett, holott az ezer ajánlószelvényt is csak nehézséggel tudták az utolsó pillanatokban összehozni. A IV. kerület választási eredményének meglepő számai is a szelvény rendszer körüli manőverezésekből fakadnak. Kétségtelen, hogy ha elemeire bontjuk a belvárosi négy demokratamandátumot, a kémiai képlet több Rassay és szociáldemokrata szavazatot mutatna, mint amennyi demokratát. Ugyanez a helyzet a zuglói eredménynél is. Ha már most el gondolkozik az ember, miért kellett ennek így lennie, nem tud rá felelni. Miért kellett a szociódistákat a Várban két mandátumhoz juttatni, abban az exkluzív kerti- f leiben, ahol niég egy mandátumra se számíthattak: csak a felsőbb hatalmasságok tudják. Csupán azzal a régi igazsággal tudunk válaszolni a. kérdésre, amely mindig visszatérő, soha el nem évülő, amelyet már a klasszikus közmondás is megállapított: Parva sapientia regitur mundus. * Az új kerületi beosztást a maga szempontjóiból csinálta meg a kormány. A választás eredményében kétségtelenül az igazságtalan mandátumeloszlás győzött. A gutgesinnt első kerületből hármat csináltak: harmincezer megbízható választó harminc mandátumot jelent, míg az _ Erzsébetváros negyvenegy néhány ezer választója- összesen tizenkét mandátum felett rendelkezik. Ugyanez a helyzet a Expót-, Tévézés Józsefvárosban is . A kormánypárt mindamellett nem örülhet nagyon a győzelemnek. A saját ereje úgyszólván semmi, kénytelen teljesen a Wolff-párt kénye-kedvére szolgáltatni ki magát. Ez nem lehet valami kellemes dolog, különösen nem akkor, amikor arról van szó, hogy az országos politikában a, kívülről támogató párt megírnia a támogatást és önállósítani akarja magát. Mit fog kezdeni a Kozma-párt a maga huszonkét mondóit urnával, ha ez az eset a városi politikában is bekövetkezik? Ebből az a tanulság, hogy legjobb út az egyenes út. Ha a; kormány nem nyúl fegyver- báróit ja kedvéért az igaztalan kerületi beosztás fegyveréhez, most nem kellene kétségbeesetten kapaszkodnia Wolffékba, találhatna a baloldali polgári pártok erejében esetleg támogató báróitokat. A kormány azonban a szélső jobboldali uszítást szabadjóira engedte és egyetlen gondja a mérsékelt polgárság letörése volt: most itt a problematikus győzelem, rosz- szabb, sokkal rosszabb egy pyrrhusi győzelemnél. Ez csak elvérzést jelent, de a mostani választás eredménye alighanem a tökéletes megsemmisülést. * Meggyőződésünk, hogy a vasárnap—hétfői választási aktussal nincs még befejezve a törvényhatósági választás. A közigazgatóisi bíróság feltétlenül megsemmisíti a választást azokban a kerületekben, ahol a Rassay-párt petició- val támadja meg a választási elnökök törvénytelen eljárását. El kell készülnünk arra, hogy egy-két hónap múlva új választások lesznek és akkor lényegesen megváltozik a végleges számarány. Az ellenzék győzelme teljesebb, nagyobb lesz. Ha most már szigorú mérleget csinálunk, meg kell állapítanunk, hogy az erőviszonyok a legutolsó választások óta lényegesen az ellenzék javára tolódtak el. Ha nincs az új kerületi beosztás, ha ugyanazon az alapon választ Budapest, mint 1925-ben úgy a kormány ,és Wolffék veresége teljes lett volna. Még 1 teljesebb, mint így. Legalább szál (érv vesz reszt a fürdőváros eszmei tervpályázatán Január 15-én jár le a nagy pályázat, amely elé nagy érdeklődéssel Sehinf a főváros népe Január 15-én jár le az a naJjfsV'bású és nagy érdeklődéssel kísért tervpályázat'^ amelyet a főváros kezdeményezésére az Országos Idegenforgalmi Tárnics írt ki a Gellért tér, a Gellert- és Rudas-fürdők közötti Duna part, valamint a Rudasfürdő környezetének rendezésére és kialakítására. Budapest fürdőváros fejlődésének történetében nagyjelentőségű ez az esemény, mert a fürdőváros központjának kialakulása fog ezzel a tervpályázattal hatalmas lépéssel előrehaladni. Bár a pályázat titkos, annyi már most is köztudomású, hogy a pályázaton a magyar mérnöki és építészi kar legkiválóbb képviselői nagy számban vesznek részt. A pályázókat nemcsak a pályadíjak serkentik a minél szebb tervek készítésére, hanem az a tudat is, hogy a fürdőváros központjának kialakítása a pályadíjnyertes művész nevét világhírnévre emelheti. A január 15-én lejárt pályázatra legalább lOíi pályamunka beérkezését jelezték, úgyhogy a bírálóbizottságra hatalmas feladatot fog róni a munkák elbírálása. A 25 tagú zsüriben részt vesznek az idegenforgalmi érdekelt ségek, a Közmunkák Tanácsának, a minisztériumoknak és az építészeti érdekeltségek képviselői. A fővárost Rlpka Ferenc főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester, Édes Endre, Kar- kas Rezső, C sármán Ferenc, Lob may er Jenő tanácsnokok és Bánlaky Géza, a Gellért-fürdő igazgatója, továbbá a közgyűlés két tagja fogja képviselni. Előreláthatólag két hónapot vesz majd igénybe u zsűri munkája s a döntés után a pályaműveket a Magyar Mérnök- és Építész- Egyletben közszemlére teszik. A pályamunkák díjazására 6 díjat tűztek ki. Mármost a Közmunkák Tanácsa, a főváros és az idegenforgalmi érdekeltségek közös feladata lesz, hogy iái pályadíjnyertes tervek alapján az elgondolások mielőbbi .megvalósulását elősegítsék. Kétségtelen, hogy tetemes anyagi áldozatot követel majd ennek .a környéknek a rendezése, de az ahhoz fűződő nagy érdekek megkövetelik az áldozat meghozatalát, amely különben is iái idegenforgalom növelése révén esetleg hamarosan visszatérül. A főváros közönsége, amilyen nagy érdeklődéssel várja a Gellérthegy körüli elgondolások szép tervét, éppoly türelmetlenül várja ezeknek az eszméknek a megvalósítását is. I É O- M. T. K. védjegyű paíacktejbers az erő
