Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-12-17 / 50. szám

Budapest, 1930 december 17 Független Budapest 3 A LÁGYMÁNYOS—KELENFÖLDÖN 1. Wolff-párt. 2. Friedrich-párt. 3. Frontharcosok Pártja. 4. Nemzeti Demokrata Párt. 5. Egységes Községi Polgári Párt. (i. Nemzeti Szabadelvű Párt. 7. Szociáldemokrata Párt. A HEGYVIDÉKEN 1. Friedrich-párt. 2. Egységes Köségi Polgári Párt. 3. Nemzeti Demokrata Párt. 4. Wolff-párt. 5. Frontharcosok Pártja. 6. Nemzeti Szabadelvű Párt. 7. Szociáldemokrata Párt. AZ ANGYALFÖLDÖN 1. Szociáldemokrata Párt. 2. Nemzeti Demokrata Párt. 3. Gazdasági Párt (Orphanides—Kollinann). 4. Egységes Községi Polgári Párt. 5. Wolff-párt. A ZUGLÓBAN 1. Egységes Községi Párt. 2. Szociáldemokrata Párt. 3. Keresztény Községi Párt. Mit mond Scitovszky belügyminiszter? Alkalmunk volt a történtekről kikérni Scitovszky Béla belügyminiszternek a véle­ményét. Scitovszky Béla belügym'niszter a következőket mondotta a Független Buda­pest munkatársának: — Én a választások menetébe nem szólha­tok bele. Nem gyakoroltam és nem is gyakorol­hatok semmiféle befolyást sem az ajánlások összegyűjtésére, sem azok felülvizsgálására. Nem kétséges, hogy az ajánló aláírások összegyűjtésénél szabálytalanságok történtek. Valószínűnek látszik az a feltevés, hogy a szel­v.énygyüjtők igen sokszor csak szelvényeket adtak át a pártoknak és az aláírásokat a pár­tok megbízottai eszközölték az ajánló-íveken. Csak így történhetett meg, hogy a szelvénye­ken lévő aláírások nem egyeztek az ajánló­íveken lévő aláírásokkal. Ez látszat, amely bizonyífásra szorul. A rendelet határozottan előírja, hogy a szelvényen lévő aláírásnak az ajánló­íven lévő aláírással egyeznie kell, ha tehát ezen a téren visszaélések történtek, akkor helye van bűnvádi eljárás megindításá­nak. Nem kétséges viszont az sem, hogy az ajánlások visszautasításának az indokolása sok esetben nem történt szabályszerűen. Ennek az elbírálása azonban nem tartozik az én hatáskörömbe. Ennek a megállapítására és a sérelmek orvoslására csak a, közigazgatási bí­róság hivatott. M letörést kisértet meghiúsult Hétfőn, az éjszakai órákban aztán megjött a hír: a választási elnökök mégis elfogadták az ellenzék pótlásait és a beadott listák futhat­nak a választáson. Mindamellett megállapíthatjuk, hogy az akadályverseny megrendezői nagyrészt elérték céljukat. A polgári ellenzéki pártok nem tud­nak minden kerületben a starthoz eljutni. A polgári ellenzék vérző fejjel ért az akadályverseny célpontjához: az igazi starthoz. Azokban a kerületekben, amelyekben polgári ellenzéki lista nem fut, ezek a szavazatok előre­láthatóan a Szociáldemokrata Pártot fogják erősíteni. A Szociáldemokrata Párt hálás lehet Kozma Jenőnek és Wolff Kárólynak, a két jobboldali párt vezéreinek. Polgár, teljesüsd kötelességedet! A Független Budapest számára írta: RASSAY KÁROLY Vasárnap reggel 8 órától kezdve^ az urnák elé lép a fővárosi választópolgár. Néhány nap választ tehát csak el bennünket a fővárosi vá­lasztásoktól, vagyis attól az időponttól, amikor Budapest polgársága szabad lelkiismerete sze­rint, titkosan, minden hatalmi befolyástól men­ten fog ítéletet mondani a rendszer felett. Egész akadályversenyt kellett megfutni, hogy a választópolgár az urnák elé juthasson. Ezeket az akadályokat a kormányzat nyilvánvalóan azért állította az ellenzéki pártok útjába, mert maga is tudja, hogy abban az ítéletben, amelyet a fővárosi polgárság fölötte mondani fog, fel­mentést nem kaphat. Az ajánlási rendszer áldásait közvetlen közelből figyelhette meg a polgárság. Brutáli­san őszinte eszköz volt ez az ellenzéki pártok elgáncsolására. A hatalom, miután látta, hogy ajánló íveinken a választó polgárok tízezrei sorakoztak föl mögöttümik, több kerületben el­vette tőlünk az indulás lehetőségét. Azokban a kerületekben, ahol megadatott nekünk a küz­delemben való részvétel lehetősége, most foko­zott kötelesség vár a választópolgárokra. A Dolgozó Polgárok Pártja, amely elnökének fí. Virágh Gézának önzetlen kezdeményezésére és javaslatára kimondotta, hogy a fővárosi vá­lasztásokon a vezetésem alatt álló Nemzeti Szabadelvű Pártot fogja támogatni, elsősor­ban önmagán érezhette az ajánlási rendszer béklyóit. Éppen azért, mert a Dolgozó Polgá­rok Pártjának minden egyes tagja önmagán keresztül érezhette: mit jelent az indulás jogá­nak a megszerzése, nem kétlem, hogy e párt tagjai most, amikor a döntő ütközet megvívá­sára kerül a sor, ugyanazzal a lelkesedéssel, agilitással és áldozatkészséggel fogják teljesí­teni kötelességüket, mint amilyen spontán és őszinte lelkesedés nyilatkozott meg pártom­hoz való csatlakozásukban. Nem kétséges, hogy a történtek után a polgárságnak teljes oda­adással kell felsorakozni a küzdelem frontján. ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ NfJINTEZETE IV KERlII EI. SEMMEI WEIS-UTCÄ 2. SZÄFI Egyetlen egy polgár el nem maradhat ebből a harcból. Egyetlen fővárosi polgár sem kaphat felmentést a szavazás kötelezettségének telje­sítése alól. Minden embernek a fedélzeten kell lennie. A polgári tábor nem nélkülözheti egyetlen választónak a szavazatát sem. Aki vasárnap és hétfőn közömbös lesz, olyan fele­lősséget vállal magúra, mint az a katona, aki a döntő küzdelem pillanatában, kiáll a sorból. A polgári frontnak, a polgári érdekeknek áru­lója az, aki vasárnap és hétfőn nem fogja tel­jesíteni kötelességét. A lezajlott választási küzdelemben sokszor hangsúlyoztam, hogy vissza kell szerezni a polgárság önrendelkezési jogát. Most alkalma nyílik a polgárságnak arra, hogy véleményét kifejezésre juttassa. A polgárságnak nemcsak joga a véleménynyilvánítás, hanem köteles­sége is. Ez a kötelesség’ most fokozott mérték­ben követeli meg tőle, hogy vonuljon fel a sza­vazóhelyiségben és szavazatát dobja bele a serpenyőbe. Senki se helyezkedjék arra az ál­láspontra, hogy ő elmaradhat, egy szavazat úgysem sokat számít. A legutóbbi választáson közel hetvenezer választópolgár tartózkodott a választástól. Óriási szám ez, nyilván minden egyes úgy gondolkozott e hetvenezer közül,i hogy „egy szavazat úgysem számít“. Érezze mindenki, hogy őreá, éppen őreá van szükség és esetleg éppen az ő nemtörődömségéin, vagy kényelmességén múlik a győzelem, Minden szavazatra szükségünk van és én nem kétlem, hogy a polgárság átérzi azt a súlyos felelős­séget, amely ennél az aktusnál válíain nyug­szik. Amikor a Dolgozó Polgárok Pártjának a tagjaitól a Független Budapest útján azt ké­rem, hogy kivétel nélkül jelenjenek meg pár­tunk támogatására az urnáknál, annak a meg­győződésemnek adok kifejezést, hogy az az ítélet, amelyet a polgárság a kormányzati rendszer fölött mondani fog, csak mélységesen lesújtó lehet. ^ Ez a választás nemcsak a kor­mányzatnak és^ az ellenzéknek, de a polgári kö­telességteljesítésnek is hatalmas próbája lesz. Budapest polgárságának be kell bizonyítania, hogy átérzi kötelességét, nem engedi jogát és hitet tesz a polgári szabadelvűség mellett. Polgár, teljesítsd kötelességedet! Férfi-, női, autó-, motor-, sport-, gyermek- 1#.»« ~~ r r gr l%155 ÜfUia Fővárosi tisztvise- tfft W bőrruházati üzlete löknek engedmény. M BUDAPEST, IV., Külön mértikonMlv. éS S ZÖPmé S k Cl Ö Út O k \ Választás 1950 decemberében Az ucca havas, nedves, ködös. És belül az emberekben is valami fázós, kellemetlen érzés. Vasárnap este és hétfőn úgy jártak-keltek az emberek a pesti uccákon, kávéházakban, mintha pofonverték volna■ őket. Egyes kávéházakban vérvörös arcú, magukból kikelt emberek ver- desték az asztalt és harsogták: — Világbotrány lesz belőle!... Ezek a naiv emberek el is hitték, hogy a kerületi választási bizottság elnökének határo­zatából világbotrány lesz, hogy a nagyvilág fi­gyelnie az ajánlási ívek sorsát lesi, azt nézi, hogy Nagy Gyula a Vízivárosban, vagy Joanno- vich Pál a Várban hány pótlást kíván az ellen­zéktől. Nem tudták elképzelni, hogy így is tör­ténhetik a dolog, nem volt annyi politikai ér­zékük, hogy ezt előre meg szimatolják. Pedig nyilvánvaló volt, hogy a startnál dől el a vá­lasztás sorsa, hog_y ott kell valamit csinálni, mert ha szabadjára engedik a polgárságot, ak­kor nagyon lesújtó lesz az eredmény kormány­pártra, Wolffékra egyaránt. Azt szokták mon­dani, hogy a pesti ember fölényes, cinikus, raf- finált: vasárnap este látszott csak meg igazán, mennyire nem az, milyen naiv. Madarász József — sokan emlékeznek még erre a 'névre, világért nem ejtett volna, ki ide­gen szót. A politikát elnevezte „országlászati észlészet“-nek. Hogy mért épen így, az rejtély. Hát ha most így országlászati észlészet szem­pontjából nézzük a dolgot, sok furcsaságot kell észlésznünk ennél a dolognál. Szerencse, hogy van egy kifejezésünk arra. ami itt történik, mert a listaajánlások körüli dolgokat „politi­kánált“ nevezni nem lehet. Maradjunk annál, hogy ez országlászati észlészet. Ez bizony nagy tudomány, sok a csinja-binja, sok a fortélya, rejtélye. Ilyen rejtély egyebek közt a Fronthar­cosok keresztrejtvénye. Jl frontharcosok szinte a nyilvánosság kizárásával és semmibe­vevése mellett dolgoztak, csak épen plakátjaik voltak hangosak, neveik, jelöltjeik furcsáik, is­meretlenek, nem vette őket senki sem komo­lyan. Mikor aztáin be kellett adni a bolettákat, kiderült, hogy kilenc kerületben tudnak star­tolni. Ekkor megtudtuk, hogy a frontharcosok egyszerű mellékhajtásai a kormánypártnak, ők a szélső jobboldaliak és csak épen Dési Gézáék és a zsidó választók miatt indulnak külön lis­tákon. Amikor tehát kilenc helyen tudnak start­hoz állni, ennek megvan a magyarázata, — így mondta a folyosói fáma — a kormánypárt átengedte nekik a szükséges ajánlási szelvé­nyeket, hisz a kormány adhat, van neki, amennyi kell, A magyarázat elfogadható volt. Sőt: csakis ez volt az elfogadható magyarázat, másképen nem is lehetett megérteni a dolgot. És amikor már belenyugodtunk abba, hogu_ ez így van és nem másképen, jön a meglepetés: a választási elnökök egy csomó kerületben csak pótlásokkal engedik a starthoz a fajvédőket. Mi történt közben? Mi ebben az országlá­szati észlészetf Nem, tudjuk. De valami történt. Valami, ami nem logikus, sőt egyenesen illo­gikus, de azért van választás Pesten, hogy az legyen a természetes, ami ellenkezik a logika örök törvényeivel. Van, aki tagadja, van, aki bevallja Payr Hugó például tagadja. Van egy rop­pant harcias nyilatkozata egy hétfői lapban, amelyben rendkívül élesen és fölényes bizton­sággal beszél a lista-visszautasításokról, Me­rész ember Payr Hugó, mert például nem riad vissza az ilyen kijelentésektől: — Meglepő, hogy az ellenzéki pártok a ki­sebb kerületekben mennyire nem tudtak ma­guknak biztosítani ezer ajánlást. Ez a körül­mény megint egyszer beigazolja azt a régi mondást, hogy ötven lármázó hangosabb, mint ezer hallgató, ami azt jelenti, hogy az ellenzék lármája korántsem fejezi ki a közvélemény fel­fogását. Payr Hugó tehát tagadja, hogy van ellen­zék. Nincs. íme, az eredmény bizonyítja. Ötven lármázó ember van. Igaza van. De viszont az ellenzéknek is igaza van, amikor lármái zik. Egyebet úgy sem csinálhat... Krausz Ferenc bronzöntő Budapest, VI, Babéw u. 80 Tele főn : nixtomata 932—26. szám. STEINER ZSIGNOND ÉS TÁRSA magy. kir. szab. egyenruha, sapka- és csfikógyflr. Katonai felszerelési cikkek nagykereskedése. Le­vente, cserkész-, sport és tüzoltófelszerelések BUDAPEST, HAJÓS-UTCA 15. SZÁM. Alapíttatott 1900-ban. Teleién: Automata 205—46

Next

/
Thumbnails
Contents