Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-05 / 44. szám
HUSZONÖTÖDIK jubiláns évfolyam 1930 november 5 44. szám Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 60 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: L5PPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 46476 Tíz év után Sokszázezer példányban küldték szét a kis füzetecskét, amely elmondja, hogy mit alkotott a Wolff-párt tízéves városházi diktatúrája alatt. Elolvasva ezt a beszámolót, bizonyára sírva fakad mindenki a nemes meghatottságtól, ha véletlenül nem kísérte a legélesebb figyelemmel ezt a tízesztendős működést. Ha nem tudnók, hogy az „alkotások” egy része milyen rettenetes pénzébe került a főváros népének, és mennyivel olcsóbban, jobban lehetett volna mindezt megszerezni; ha nem tudnók, hogy az alkotások másik részéért nem a Wolff-pártot, hanem az ellenzéket kell megdicsérni; és ha nem tudnók, hogy az alkotások harmadik csoportja felesleges pénzpocsékolás volt, amelyet nem illik kiharangozni, hanem illenék ezzel szemben hallgatni róla és nem érdemként elkönyvelni, hanem suttogva vallani meg a gyóntatónak, aki úgyis ki fogja vetni a penitenciát ezekért az urnák előtt. De, ahogy így, szép hegedűszókíséret mellett, felvonul a városháza tízéves munkájának eredménye, mégis elgondolkozunk rajta. El, azon, hogy milyen dicséretet érdemel az a polgárság, ‘ameiy ezt a hosszú listát ezekben a súlyos időkben kiizzadta — Wolff ék uralma ellenére. Mert nagyon szép, hogy a Wolff-párt önmagának ajándékozza a főváros Pour le merite-rendjét, de ez a kereszt mégis csak a polgárságot illeti meg, azt az adózó, verejtékező tömeget, amely amúgyis hozzászokott már ahhoz, hogy minden keresztet az ő nyakába akasztanak. Kegyetlen és szörnyű volt ez a Trianon utáni tíz év, az út göröngyös és szakadékokkal teli, melyekbe minduntalan lezuhantunk: mégis itt vagyunk, élünk, sőt — mint azt most Wolf fék jóvoltából megtudjuk — fejlődtünk is, áldozatokat tudtunk hozni a jövőért is. Ez a polgárság más sorsot érdemel, mint amilyent ebben a decenniumban mért rá a sors. Nem kény urakat, akik ellenségként, levert és rabigába hajtott rabszolgákként kezelik, hanem hódoló barátokat, akik szerető gonddal őrködnek fölötte. Tíz évig hallotta a polgárság és munkásság nagy zöme, hogy a városháza urai egyszerű adózó tömeget látnak bennük, akiké minden kötelesség, de joguk semmihez sincs. Tíz évig rabszolga, misere plebs volt a polgárság, amellyel felépítették Wolffék gúláit, hogy hirdessék halhatatlanságukat, mellyel megajándékozták önmagukat. Az új tíz esztendőt most készítik elő. A fővárosi választások indítják el Budapest népének új jövendőjét, amelynek semmiben sem szabad hasonlítania a tízéves múlthoz. A szolgaságból fel kell szabadulni, a bilincseket le kell rázni és szabad emberként kell tündökölnie Budapestnek, amely méltatlanul szenved egy csoport terrorja alatt immár tizenegyedik esztendeje. A polgári pártoknak meg kell érteniük, hogy nem a saját érvényesülésükről van szó, hanem a polgárság érvényesüléséről. Arról, hogy Budapest ismét a világosság, szabad- sóig, felvilágosultsóig és modern haladás városa legyen, méltóan ahhoz a néphez, amely lakja és amely a magyar kultúrát, a mai diadalmas kultúrfölényt megteremtette, saját vérével táplálva ezt a gyermekét. Hiszen szinte el is feledtük már, hogy ez a város valamikor más veit, hogy ragyogott, mint mécses a sötétben, mcst csak a sötétség van j meg, amelyet egy méltatlan csoport igyekszik : éjszakává dermeszteni, de világosság nem I dereng sehonnan sem, mert nincs aki a fák- j lyát meggyujtaná. A sötétbe borult, dohos illatú városházára be kell engedni a napfényt és .friss levegőt. A polgári pártok vezetőinek meg kell érteniök, hogy van egy nagy, mindennél naI gyobb kötelességük: a tízéves reakció kiűzése j a városházéiról. Ezt követeli tőlük a polgár- ! säg elsősorban, a többi már csak részletkér- j dós és ezt a fő-főszempontot nem szabad eltéveszteni a küzdelem zűrzavarában, össze kell fogni minden erejét ennek a polgóirság- nak, nem szétzülleszteni apró, egymás ellen való, belső küzdelmekben, hanem meg kell találni az utat a közös ellenséggel szemben való együttműködésre. Itt a huszonnegyedik óra: a főváros népének szabad jövőjét meg I kell menteni! Erősen dúl a választási harc a pártok közt, de még erősebben — a pártokon belül Beniczky Ödön, Lázár Miklós és Kiár Zoltán a demokrata listán, Dési Géza a kormánypárti listán Na pr ól-napra erősödik a választási harc, amely rengeteg- energiát és munkát követel a pártoktól. De kimerülést egyik pártnál sem lehet tapasztalni, noha a vezető garnitúrák mindenütt erős strapáinak vannak kitéve a mindennapi, sőt naponta többszöri vacsorák, népgyűlések következtében. Azt mondják, hogy a pártok csupán nagyon szerény választóisi kassza felett rendelkeznek és csak nagy nehézségekkel tudják az elkerülhetetlen költségeket előteremteni. Ez meg is látszik az egész kortes- kampányon, mert a kisebb vártok lassan telje- I sen visszavonulnak a céltalan küzdelem elől, a nagy pártok pedig, bár nagy tömegben, de egyre kisebbedé alakban bocsátják közre plakátjaikat. A választási falragaszok száma különben egyre szaporodik és megjelentek már az illusztrált plakátok is. A szabadelvű párt ragasztotta ki az első ké pes plakátot, amelyen egy vasmar óik töri ketté a vörös és a fehér terrort szimbolizáló nyilakat és e veszedelmek ellen a szabadelvűek táborába invitálja a polgárságot. A szocialisták S. 0. S. plakátjai is nagy feltűnést keltitek, de még érdekesebb az a szocialista falragasz, melyen egy hatalmas termetű munkás seprűvel távolítja el a dugsegélyt, a fogyasztási adót, a. karteleket, a reakciót, a közszolgáltatások drágaságát. Ezek a plakátok igen rövid életűek, mert akármennyit ragasztanak is ki belőlük. 2—3 órán belül jön az ellenpárt embere és gyors kézzel leragasztja a honkurrens plakátokat. Sok falragasz ilyen módon nem is éri meg, hogy a polgárság tudomást vegyen róla és bizony az is előfordul, hogy közvetlenül a kiragasztás után már eltakarják a plakátokat egy másikkal, amely ép az ellenkező meggyőződést hirdeti. Most, hogy a közigazgatási bíróság döntött a választói névjegyzék ellen beadott panaszok dolgában, már csak napok kérdése a választás hivatalos kiírása. Minden körülmények között december közepéig megtartják a községi vóilasztást és ezért a főváros közjogi ügyosztálya már most gondoskodik választási helyiségek biztosításáról. Felmerült a kívánság, hogy a jelenleg 250-ben megállapított körzetek számát szaporítsák, miután a mostani beosztás mellett egyes körzetekben nagyon sok választó van. A körzetek számát úgy akarják szaporítani, hogy egy-egy körzetben maximálisan 1200 választó legyen, I akik azután két nap alatt kényelmesen leszavazhatnak. Most tárgyalnak a polgármesterrel erről a kérdésről. Mindenesetre attól függ az új körzetek felállítása, lehetséges-e megfelelő helyiségeket találni. Megrendelték a szavazó urnáikat is, amelyeket a gazdasági hivatal készített és hozott rendbe. Már egyik legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a választás közelségére való tekintettel a pártoknál megindultak a tárgyalások a jelölésekről. Bár a listák sok helyen elkészültek, véglegesnek azért nem mondhatók, mert számtalan sértődöttség- keletkezik ezek nyomán. A jelenlegi bizottsági tagok közül igen sokan maradtak le a jelölő listákról, mások pedig igen hátra kerültek. | Mindenütt próbálkoznak az egyéni sérelmek I reparálásával és így a jelöltek névsora még sok változáson fog óitesni. Amint közeledik a választás terminusa, úgy emelkedik a remélt mandátum értéke is. Egyes pártok a szóbeszéd szerint máris kaptak tekintélyes összegeket annak ellenében, hogy egyeseknek biztos helyet ígértek a jelölő listán, A nagy konkurrenciá- ban a pártvezérek úgy igyekeznek saját sikerüket biztosítani és pártjuk reményeit erősíteni, hogy több listán vállalnak vezetést. Már csak rövid néhány hét áll a választási agitáció rendelkezésére és kétségtelen, hogy a tempó ez idő alatt csak erősödni fog. Erősödni fog a pártok, de az egyes jelöltek részéről is, mert tulajdonképpen sokkal érdekesebb az, ami az egyes pártokon belül, a függönyök mögött történik, mint az, amit a nyilvánosság is lát. Mint érdekes momentumot, megemlítjük, hogy Klein István dr., a Georgia vezérigazgatója, akinek a demokratapárt előkelő helyet ajánlott fel jelölőlistáján, a jelöléstől visszalépett. Egész csomó új név is kering a ielöltek sorában. így Beniczky Ödöné, aki a Demokratapárt listáján és Dési Géza, aki az egységes községi párt listáján vezetőhelyen fog szerepelni. Mint nemkevésbé érdekes hírt portálják a városházán, hogy Lázár Miklós ismét visszalépett a demokratapártba és ugyanezt cselekedte Ivlár Zoltán dr., aki eddig a Kossuth- párt zászlaja alatt toborozta maga köré a választókat. Vértes Emil pedig, aki bizottsági tagságáról történt lemondásával egyidejűleg kilépett a demokratapártból, most levelet írt Rassay Ká- rolynak, amelyben bejelenti a Nemzeti Szabadelvűpártba való belépését. Legmodernebb gyógyintézet { sebészi és bel- betegekrészére PAJOR SANATORIUM Ilac iirra 1T_ CT vi 7 Idegbetegek, iidii- gyógylielye, SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY Vas ucca 17. SZ. víz gyógy intézet, nap-és légfiirdök.
