Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-29 / 43. szám

Budapest, 1930 október 29. Független Budapest 3 A Háztulajdonosok Szövetsége olcsóknak találja a budapesti üzletbéreket Memorandumot intéztek a polgármesterhez, amelyben tiltakoznak a támadások ellen és a mai béreket megfelelőknek tartják Ismeretes, hogy Sipőcz Jenő polgármester közvetítette a Háztulajdonosok Szövetsége és az üzletbérlők, valamint a kávéháztulajdono­sok között azt az akciót, amely a bérek leszál­lítását célozza. Még- tavasszal kezdődött ez a mozgalom, de konkrét eredményre eddig* nem vezetett, aminek következtében a kávésipar­test illet panasszal élt a polgármesterhez. A Háztulajdonosok Szövetsége most levél­ben értesítette a polgármestert, hogy a jövő hét folyamán befejezi a bér egyeztetés érdeké­ben folyamatban levő tárgyalásokat és az eredményről jelentést tesz. Egyidejűleg az ügy­gyei kapcsolatosan a szövetség memorandu­mot intézett a polgármesterhez, valamint a népjóléti miniszterhez, melyben tiltakozik a bérlők támadásai ellen. A memorandumban a háztulajdonosok ilyeneket mondanak: — Egyes kereskedelmi és ipari érdekeltségek ez év tavaszán mozgalmat indítottak annak a hangoz­tatásával, hogy a háztulajdonosok a háborúelőtti üzletbéreket aránytalanul felemelték. Az érdekeltek szövetségünkhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy interveniáljunk a háztulajdonosoknál az aránytalanul magas bérek csökkentéséért. Mi azonnal kijelen­tettük, hogy erre készek vagyunk, de hangsúlyoztuk, hogy csak konkrét esetek megvizsgálására szorítkoz­hatunk és nem lehet szó általánosításról, miután a kereskedelem és ipar válságáról sem lehet általánosságban beszélni, (f) Rámutattunk arra, amíg 1912-ben a budapesti kereskedelmi és iparkamara tagjainak száma 63.168 volt, addig 1928-ban a tagok száma 119.419-re emelkedett. Hasonlóképpen az üzletnyitások száma 6758-ról 9953-ra szaporodott. Az utóbbi években 15 új kávéház is nyílt meg és természetes, hogy a versenynek ilyen nagy megnövekedése folytán a kereskedők és iparosok egy része nem bírja az iramot. — Ami a konkrét bérleszállítási kérelmeket illeti, minden egyes ügyben a tényállást a legalapo­sabban megvizsgáltuk s a kirívó esetekben az e cél­ból kiküldött bizottság igyekszik megegyezést létre­hozni a háztulajdonosok és bérlők között. A bizott­ság munkáját néhány nap múlva befejezi és az ered­ményről jelentést teszünk. — Bár nem akarunk a végleges eredmények elébe vágni, mégis kénytelenek vagyunk már most reflektálni a szövetségünk ellen intézett támadá­sokra és azokra a kijelentésekre, hogy az üzletbérek nagy mértékben meghaladják a háborúelőtti béreket. — Budapesten ma 40.000 üzlethelyiség van és bár a kereskedelmi és ipari érdekeltségek ismé­telten felhívták tagjaikat bérmérséklési kérelmeik előterjesztésére, mégis csak 160 kérelem érkezett be, vagyis négy ezrelék. Teljesen lényegtelen azon esetek száma, melyekben az üzletbérlők túlzott béremelésről panaszkodnak. Az a körülmény, hogy Budapesten 1046 üzlethelyiség és 600 műhely áll üresen, már önmagában biztosítja, hogy a bérmérséklések tekintetében nincs szükség intervencióra. A beterjesztett 160 kérelem közül csupán 90 eset, vagyis két ezrelék szolgálhatott ala­pul az egyeztetési eljárásra. Ezekben az esetekben a A fővárosi Vízművek a jövő 1931. évben to- ( väbbi nagyarányú fejlődésre számítanak, ami | elsősorban a most folyamatban levő beruházd- | soknak természetes folyománya. Az üzem bevétele 11,450.000 pengőben van előirányozva, ami közel 1.2 millió pengővel nagyobb összeg az ezidei elő­irányzatnál. Ebből az összegből a beruházók ölcsön kama­taira 1,335.850, a nyugdíjalap javadalmazására 180.000 pengőt fordítanak; az üzem több mint 1.5 millió pengő új kiadással számol. Az üzemi csökkentette új előirányzatában a munkabérekre szánt fedezetet, miután a re­konstrukciós munkák a jövő évben már keve­sebb munkást igényelnék. Az új nyugbér-sza- bályrendelet életbeléptetése is hozzájárul a lét­szám apasztásához. A szénszükségletnél nagyobbarányú meg­takarítás várható. Több mint 360.000 pengővel kevesebb értékű szénre lesz szükség. minthogy a telepek nagy része villanyerőre fog működni. Ennek következtében 225.000 pen­gővel növekszik az áramköltség. A csőhálózat fenntartására 130.000 pengőt költenek, 40.000-rel kevesebbet, mint ez évben. háztulajdonosok jelentékeny bérengedményeket tettek. — Mindenki csak köszönettel fogadhatja szövet­ségünk munkáját és a háztulajdonosok méltányos eljárását, mert a gazdasági élet egyetlen terén sem történt meg, hogy az árakat méltányosan mérsékel­jék. (?) Az általunk már elért bér engedmény eken túl a kereskedők és iparosok sem kívánnak bérenged­ményt. Egyes érdekképviseletek mozgalmának nin­csen gazdasági alapja, hanem azt megvilágítja a Kávésok Ipartestülete elnökének hozzánk intézett levele, melyben többek között azt mondja, hogy „az egész kampány folyamán nyílt és burkolt felhívá­sokat kaptam, hogy az ügyet politikai agitáció kere­tében igyekezzem érvényesíteni“. így szól a memorandum, amellyel szemben tény és valóság, hogy a budapesti lakbérek és üzletbéreelviselhetetlen magasak. Ha a ház­tulajdonosok most azzal érvelnek, hogy a ke­reskedők az iizletbérekkel meg vannak elé­gedve, mert hiszen 40.000 kereskedő közül mind­össze négy ezrelék kért bérleszállítást: úg*y ve­gyék tudomásul a boldog háztulajdonosok, hogy a szegény kereskedő azért nem hajlott a felhívásra, mert panaszától semmi eredményt nem vár, amint azt a háziuraknak a polgár- mesterhez intézett memorandum is kétséget kizáróan bizonyítja. Összesen 250.000 pengő szerepel a jövőévi költ­ségvetésben vezetékátépítés és karbantartási munkáikra. A jövő évben az ideihez, hasonló arányban folytatják a csőhálózat kiépítését. Ezen a cí­men újabb félmillió szerepel a költségvetésiben. Talajkutató munkákra 60.000 pengőt irányoz­tak elő, ez is új tétel. 20.000 pengőért könyve­lési gépeket vásárolnak, 50.000 pengőért pedig vízmérő-készülékeket szereznek be. A folyó be­vételekből eszközlendő beruházások összege te­hát 830.000 pengőt tesz ki. Az üzem költségvetése a jelenlegi víz­díjak alapján készült és úgy látszik, egyelőre nem is kerül sor az egység­árak emelésére, miután, mint látható, a beruházási tőke amor­tizációját a mai bevételek is fedezik. Igaz, hogy ilyen körülmények közt semmi sem jut beszol­gáltatandó feleslegként a községi alapnak. Fi­gyelmeit érdemel az a körülmény is, hogy a most elvégzett beruházások csak felét teszik ki a tényleg előirányzott programnak, úgyhogy az amortizációs terhek is ehhez képest kiseb­bek, mint lesznek a beruházások elvégzése utóin. A helyzet tehát az, hogy a vízdíjak fel­emelésének veszedelme csak egyelőre hárult el a főváros lakóinak feje fölül. Nem emeli a vízdíjat a Vízművek új költségvetése A vízdíjat csak akkor emelik, amikor az új beruházásokat elvégezték Másfél millió űj kiadás a költségvetésben Vannak-e dologi kiadások? írta: Dr. LACZÓ VIKTOR Köztudomású, hogy a költségvetés rendsze­rint azt a felosztást követi — amelyről jó volna tudni, ki volt az első, aki kigondolta — s amely ebben a kéjeimben fejeződik ki: Személyi kiadások — dologi ki­adások. Ez a két cím aztán nem­csak sablonul szolgál az embe­rek többségének gondolkozásá­ban, hanem egyúttal alapja sok- sok könnyű, de nem mindig meg fontolt, sőt igen sokszor téves, káros, veszélyes intézkedésnek. Az tehát a kérdés, jó-e ez a sablonos felosztás, vagy nem. jó. Ha meglehetős felületességgel azt kérdezzük: mire költi el a Laczó Viktor város a pénzt? Elég tetszetősen azt feleljük rá: személyekre és dolgokra. S így a felosztás jónak látszik. ^ De ha azt kérdezzük: kinek adja a pénzt és azt feleljük, hogy személyeknek, — és ha azt kérdezzük, miért adja a pénzt, és azt válaszoljuk, hogy dolgokért: így a felosztás rossz, mert a logikának egyik alap­szabálya, hogy minden felosztás rossz, amely­nek tagjai más-más kérdésre felelnek. Nem le­het az embereket felosztani férfiakra, nőkre és rokkantakra.'. Személyek, dolgok! Mi ez? Két ezredev messzeségéből csendül fülembe a római jognak emléke: Personae, res. Tehát helyben volnánk! Csakhogy ma már 1930-at írunk és hol van a ró­mai jog? Vagy még ma is él?... De ahelyett, hogy szőrszálakat hasogat­nánk és szavakon nyargalnánk, nézzük meg a szavak által jelzett valóságokat. Például vesz- sziik a városházi gondnokol, mert ép itt áll sze­münk előli. Heggel félötkor kel, fél hétkor lesza­lad az udvarra és ezeket kiabálja: „Ti öten,vi­szitek a szenet és fát a harmadik emeleten levő számvevőségi osztályokba! Ti buszán elmentek az V. kerületi elöljáróságra és az egész házban nagytakarítást végeztek! Ti ketten kijavítjátok a tegnap lehozott íróasztalokat! Ti nyolcán fa­lat emeltek a tiszti ügyészségen, malterozziátok és meszelitek!“ Aztán beül a hivatalába a tele­lőn elé, leveszi a kagylót és tárcsázik reggel nyolctól tizenkettőig. Innen bútort hozat, onnan zászlókat; eminnen ajánlatokat, amonnan fu­varokat; közben felhívják és beszél ennek, be­szél annak. Délben hazamegy, hogy a torkát le­öblítse és az agyát megpihentesse. Délután köz­gyűlés van; hogy ott mit csinál, azt mások ná­lunk .jobban tudják. Bizonyárig szükség van ott reá, mert különben nem tartanák. Egyébként 64 éves és kap havonként bizonyos számú húsz- fillérest. (Majd a végén kisül, hogy a húszfillé­reseket egy kis hasonlat kedvéért használjuk.) Bizonyos számú húszíillérest természetesen a város nevében ő is szétoszt a szénkihordók, ta­karítók, asztalosok, kőművesek, fuvarosok kö­zött és azok között az ajánlattevő váltakozók között is, akik a kiírt munkát vagy szállítást elnyerik és el is végzik. Mármost azok a húsz fillér esek, amelyeket ő kap, személyi kiadása a városnak, azok a húsz- filléresek ellenben, amelyeket az általa foglal­koztatott munkások és vállalkozók kapnak, a városnak úgynevezett dologi kiadásai. Antikor a. kőműves a földről fölemeli a téglát s az épülő falra rakja, ez a teheremelós a dologi kiadások­nál szerepel; amikor pedig a gondnok a tele­fonkagylót felemeli, a tárcsát forgatja s azután a kagylót leteszi, ez a tehermozgatás a szemé­lyi kiadásoknál van elkönyvelve. Amikor a gondnoknak délben fáj a torka — személyi ki­adás; amikor a, munkás munkaköziben megüti a hüvelykujját — dologi kiadás. Amikor a mun­kás este fáradtan érkezik haza, osztálytalan do­logi kiadás; amikor pedig a polgármester tér haza nem kevésbé fáradtan — I. osztályú, te­hát klasszikus, személyi kiadás. A mai szemnek úgy tűnik fel, mintha a sze­mélyi és dologi kiadásokra, való felosztás azon a nyers tapasztalaton alapulna, hogy a pénzen szerzett bizonyos ellenszolgáltatásokat meg le­het fogni kézzel, másokat pedig legfeljebb látni, hallani, érezni lehet, de kézzel megfogná nem. A városházi gondnoknak irányító kiabálásait meg lehet hallani, de a szemes puttonyt meg is lehet fogni. A polgármester fáradtságának az okát, a sok-sok deputációt meg lehet ugyan fogni, de legalább elmennek, a kőműves által felépített falat is meg lehet fogni és ott is ma­rad. Az asztalos által rajz szerint körülfaragott asztallábat meg* lehet fogni és eléggé súlyos, a tanácsjegyző által kifaragott gondolatokat ugyan nem, de a leírt. fogalmazványokat meg lehet fogni; ha azonban megfogjuk, igen-igen könnyűek. Néhány évnek kell eltelnie, míg irat- csomó lesz belőlük és kiló szerint lehet őket mérni, de ekkor már az irattárban foglalkoz­nak velük. Fogalmazás? Személyi kiadásé Irat­tár? Dologi kiadás! Hát amint llátjuk, ez így nem megy. Bátran felállíthatjuk tehát a tételt, amely a címbén felvetett kérdésre is megfelel: Modern szemmel Férfi-, női, autó-, motor-, sport-, gyermek­töknek engedmény. bőrkabátok. Külön mértólcosztáli/. és szőrmeskabátok Kiss Gyula bőrruházati üzlete BUDAPEST, IV., Kamermayer Károly ucca 1 Telefon: Automata 895 82. szám-

Next

/
Thumbnails
Contents