Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-08 / 40. szám

Budapest, 1930 október 8. Független Budapest 7 TOTH LAJOS PALA- ÉS CSERÉPFEDÖMESTER Eternit-cserépfedés, facement és bőrlemez­fedés, tetők jókarbantartása és tatarozása Budapest, VII., Akácfa ucca 45 Telefonhívó: J. 349-52 utóda * POLMSEK JÁNOSI asztalosáru gyára Budapest, VII., Hungária körút 244-246. Tábornok ucca 11 Telefon: Z. 63-04 Alapítási év 1875 Készít: épületasztalos munkát, templom, bank, szálloda és boltberendezéseket, boltkapuzatokat (portálékat). Asztalt és HátránulparPt. Budapest, V., Nádor ucca 12 sz. Telefon: Automata 262—81, 262—82 GYÁRAK: Budapest, IX., Illatos út IS—20 ) Szőreg (Szeged mellett) ) saját iparvágány. Petrol “ Műszaki és OSajkereskedés ezelőtt v. Gyurkovich és Társa Budapest, V», Nádsr u. 6 Telefon: 802 29. szám. Srainó latos ?!!ÄSa 3tl-lz9 ácsmester Ácstelep:ViI. Fogarasi-út 5 Elvállal minden e szakmába vágó ácsmunkák készítését SCHALIY JÓZSEF ÉS FIA ohl. líőuitiYesiíiestör, vállalkozó Vállat mindenféle épithezési nninháí Sndapest. 0. f*la]or ucca ló. Saját telepén Wiedermann Roston építést vállalata Budapest,ill.,SsnMarcóucca5. Tel.: Aut. 628-38 BUDAPEST SZEKESFOVAROS ASVANYVIZ-ÜZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefon: Aut. 530-03 Szflts Jenő épílőmesíer ß&idapesf, vili, Szentkirályi u. 35 Telefon: József 429 — 43 IGO LÁSZLÓ festő- és mázoiómester BUIS Budapest, VI, Hungária út ^5 Telefon: Automata 929—72 Pozsgaw Dezső oki. kőművesmester és burkolási vállalkozó Budapest, VII. körvasút sor 8 (Saját telepén) KÖZPONTI FŰTÉSEK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK VÁLLALATA SZEPESSY SÁNDOR utóda SZEPESSY GYULA oki. mérnök, Budapest, VII., Abonyi ucca 25. Tel.: J. 380-30 Vignáli Paladió bronzöntö Budapest Lakás: Petneházy ucca 75/b. Gyár: VI., Jász ucca 74. sz. Telefon: Automata 919—12. sz. Bienensfoch Józscl és Fia nigguanji^jéluegz^ és vésnöhi mflintézel Budapest VIII. Ráhóczl út 27(Kóhus hórház melleit) TELEFON: JÓZSEF 421-34 A háztulajdonosoK építési és adókedvezményeket kérnek Adómentesség az átalakítások és javításoknál Kinek előnyére szolgálnak az űj javaslatok? A Független Budapestben beszámoltunk arról, hogy az átalakítások és tatarozások elő­mozdítása céljából a főpolgármester felkéré­sére Bccsey Antal javaslatot készített, melyet felterjesztettek a kormányhoz. Ez ügyben a pénzügyminisztériumban ta­nácskozások folytak, amelyeken a Háztulaj­donosok Szövetsége az építőipari érdekeltsé­gekkel egyöntetű álláspontot fogdáit el és kö­zösen kidolgozott újabb javaslatot terjesztett a kormány elé. Miután a pénzügyminiszter állást foglalt a tata­rozásokra megadandó adókedvezmény ellen és csakis az átalakítási adóked­vezmény megadását helyezte kilátásba, ennélfogva, a sürgős elintézés érdekében, a most kidolgozott újabb javaslat az új építke­zések adómentességén kívül csakis az átalakí­tási adókedvezményt öleli fel. A közös javaslat mindenekelőtt állást foglal a pénzügyminiszter azon terve ellen, hogy az 1931. évben lejáró 39 éves adómentességet egyes város­részekre meg akarja hosszabbítani. Az adómentesség meghosszabbításában minden ingatlantulajdonosnak egyaránt részesülnie kell és nem lehet egyes városrészeknek kivé­teles kedvezményt adni. A háztulajdonosok ér­dekében a 30 éves adómentességet ki kell ter­jeszteni az emeletráépítésekre és a lebontott épületek helyébe épülő új épületekre is. A javaslat ezután adómentességet kíván biztosítani a nem lakásul szolgáló helyiségek­nek lakássá, nagyobb lakásoknak kisebb laká­sokká való átalakítására és az egyes lakások modernizálására. A javaslat szerint az. átalakí­tót1., helyiség minden köbmétere után számított öt pengő beruházási költség az egész évi jöve­delemnek ötévi adómentességére, minden to­vábbi egy pengő beruházási költség pedig to­vábbi egy-egy évi, legfeljebb 30 évi adómentes­ségre adjon jogot. Ha az egész épületet moder­nizálni akarják, akkor az egész épület után számítva köbméterenként egy pengő beruhá­zási költség, ötévi, minden további egy pengő költség pedig további egy-egy évi, legfeljebb azonban 30 évi adómentességre adjon jogot. A javaslat a költözködési költség megtérí­tése ellenében felmondási jogot kíván biztosítani azokra a helyiségekre, amelyekre a fenti munkálatok elvégzéséhez szükség van. A javaslat végül gondoskodni kíván arról, hogy a házakkal kapcsolatos munkákból ki­folyóan a háztulajdonosokkal szemben kártérí­tési, vagy más igénnyel ne léphessen fel senki sem és hogy az átalakított vagy hozzáépített helyiség, víz, gáz, villany stb. felszereléseibe bekapcsolhatók legyenek a szomszédos helyiség felszereléseibe. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is újabb akciót kezdeményezett, amellyel a kedvezményes átalakítási és tatarozási kölcsön folyósítását akarja előmozdítani. Attól tar­tunk, hogy az egész akció nem lakóvédelmi, ha­nem háztulajdonosi érdekeket szolgál, ez pedig sem a főpolgármesternek, sem Becsey Antalnak nem volt és nem lehetett az intenciója. \ táffflttsi javaslat tárgyalásra her01 A városházán HjDóI elővették a távfűtési-terveket és rövidesen eldől, Hfadláh-e a koficesszlól a magánvállalkozónak A Független Budapest megírta, hogy a városházán elamerikázták azokat a magán­ajánlatokat, amelyek a távfűtés megvalósítása ügyében érkeztek be és ezek elfogadása helyett a főváros inkább azzal a gondolattal íoglal- kozik, hogy a távfűtést községi kezelésben való­sítja meg. Az érdekelt vállalkozók nagy meg­lepetéssel értesültek a főváros szándékáról és természetesen, nem nyugszanak bele terveik kisajá­tításába, annál kevésbé, miért ép a főváros felszólítására költséges, nagy fáradsággal járó tanulmányo­kat végeztek külföldön és hatalmas appará­tust foglalkoztattak a tervek kidolgozására. A magánvállalatok be is jelentették tiltakozásu­kat a fővárosnál és követelik a koncesszió kiadását, hogy a távfűtést mielőbb megkezdhessék. Hi­vatkoznak az ezzel összefüggő nagy nemzet- gazdasági érdekekre és a fővárost teszik fele­lőssé azért a kárért, amely a centrálék kiépí­tésének halogatásából származik, mert minden­nap százezrek vándorolnak ki az országból kül­földi szénért, holott a távfűtőüzem hazai szén fel dolgozás aval működnék. A városházán ezért most újra elővették a kérdést, és úgy látszik, az illetékesek revízió alá vették álláspontjukat, mert a jelek szerint most már hajlandóság mutatkozik a távfűtési koncessziónak magántársaság részére való kiadására. Karkas Hezső tanácsnoknál, a középítési ügyosztály vezetőjénél, a mult hét végén érte­kezlet volt, amelyen megbeszélték az ügyet és ismertették a városhoz beérkezett ajánlatokat. Karkas tanácsnok ugyan még nem állt a köz- építési ügyosztály élén, amikor ezek az aján­latok beérkeztek, és így csak most ismerte meg azok lényegét. Az új tanácsnok egészen más szemmel nézi a kérdést és munkaalkalmak szempontjából is mérlegeli a távfűtési intéz­mény megteremtését. A távfűtő centrálék épí­Teherauf ókarosszériák Teherautópótkocsik Autóbuszok Gy ártja': N AY,, RÓNA Gép-, szállítóeszköz és szivattyúgyár rt­Budapest, X, Kápolna tér 27-29. Tel.: J. 463 88 tése többezer munkásnak adna kenyeret hosszú időn át, mert a csövek lefektetése és centrálék építése az ipar széles rétegeit foglalkoztatná. Nincs kizárva tehát, hogy a távfűtő intézmény mégis megszületik es a papirostervek rövidesen testet öltenek. A városházán néhány héten belül végkép dönte­nek a beadvány sorsáról és döntenek afelől is, vájjon kiadják-e a koncessziót valamelyik ma­gáncsoportnak távfűtő intézmény létesítésére. A polgármester nem ad póthitelt a kórházak fenntartási szükségleteinek fedezésére A főváros középítési ügyosztálya bejelen­tette a polgármesternek, hogy a kórházi költ­ségvetésben az épületfenntartás gépészeti téte­lén a hitel teljesen kimerült és miután még kü­lönböző munkák várnak elvégezésre, 95.000 pengő póthitelre van szükség, A polgármester megállapította, hogy az emlí­tett költségvetési rovaton eredetileg 347.000 P hitel volt előirányozva, vagyis olyan jelentős összeg’, aniellyel szemben csak rendkívüli okok késztetnék arra, hogy további nagyösszegű pót- hitel eng'edélyezése iránt a törvényhatósági ta­nácsnak előterjesztést tegyen. Tekintve, hogy a középítési ügyosztály maga sem tud ilyen rend­kívüli okokra rámutatni, másrészt pedig a kért póthitelre megfelelő fedezet amúgy sincs, a polgármester a póthitelre vonatkozó­lag nem hajlandó javaslatot tenni. Ellenben utasítja a polgármester a középítési ügyosztályt, hogy az évnek még hátralevő ré­szében a legszigorúbb takarékosság szem előtt tartásával törekedjék a kiadások lehető meg­szorítására és végeredményben a hiteltúllépés­nek oly mértékű csökkentésére, hogy azt a hitel- átruházási jog igénybevételével fedezni le­hessen. Ezzel kapcsolatban a polgármester rámutat arra is, hogy a kórházi ápolási költségek mér­séklése és ami ezzel szorosan összefügg, a kór­házi alap zárszámadási hiányának lehető apasz* tása érdekében a kórházi költségvetés kiadási té­teleit már a jövő évben is. amennyire, lehetsé­ges, csökkenteni kell. Felhívja ezért a középí- tési ügyosztályt, hogy a fenntartási hitelössze­gek felhasználásánál — természetesen anélkül, hogy a betegek érdekei hátrányt szenvednének — a legszigorúbb takarékossággal járjon el és tegyen jelentést aziránt, miként lehetne a kór­házak gép üzemeit kisebb költséggel járó átala­kítással vagy esetleg anélkül is gazdaságo­sabbá tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents