Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-10-01 / 39. szám
HUSZONÖTÖDIK jubiláris évfolyam 1930 október 1 39. szám Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési éra a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egyes szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: L.IPPAY GYULA Dr. .C/i , '-Pa Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 f*/i Postatakarékpénztári csekkszámla: 4547© A dolgozó polgársághoz! Megkezdődött a választási küzdelem, megjelentek a falakon az első plakátok. Népgyűléseken és vacsorákon mondják el a pártok szónokai, mit tennének ők, ha a polgárság bizalma feléjük fordulna és legutóbb óriási versenyfutás volt azért, hogy melyik párt ad többet a főváros Ínséges lakosságának segítésére. Szóval és tettel megindult az agitáció, pedig még nem is teljesen bizonyos, hogy mikor lesznek a választások. A Dolgozó Polgárok Pártja teljes erejével vesz részt a községi választásban. Legutóbb, amikor a liberális blokk egyesítette a demokrácia és szabadelvűség híveit, programját és önállóságát hangsúlyozva, a biok- \ kai haladt együtt, ennek felbomlása után \ azonban a pártprogram által kijelölt úton j folytatta munkáját, nem tekintve se jobbra, j se balra. Tizennyolc pontból áll a Dolgozó Polgá- - rok Pártjának programja, de e tizennyolc ; pontban nincs egyetlenegy sem, amelynek köze lenne a napi politikához. Egyetlen pontban össze lehet foglalni a tizennyolcat és az így hangzana: A dolgozó polgár védelme. Mert védelemre van szüksége ma annak, aki dolgozik. A munkást megvédik a szak- szervezetek, a köztisztviselőt védi az állam és a hatóság, csak a dolgozó kispolgár áll védtelenül, vérző homlokkal, viharnak, pusztulásnak kitett nícllel. ő viseli az állam és város minden terhét, őrá háramlott a rendi alkotmányból fennmaradt az a szerep, amelyet „máséra plebs contribuens”-nek neveztek. Ez a nyomorult, adófizető polgár elhagyatva, védtelenül áll és a politikai pártok csak azt keresik, hogy tudnák kamatoztatni ezt a védtelenséget a maguk javára. A dolgozó kispolgárság nincs megszervezve, Gsáky szalmája, amelyből ez is, amaz is elvesz, hogy a maga szekeréhez kapcsolja. A Dolgozó Polgárnak Pártja a dolgozni akaró kisemberek — szellemi munkások, kereskedők és iparosok — tábora. Nem akar elvenni a polgárságtól semmit sem. Adni akar. Munkát, kenyeret adni, levenni róla a terheket, megkönnyíteni a megélhetést, megvédeni a védtelent. Nem akarja darabokra, csoportokra szakítani a polgárságot, hanem egyesíteni, nincsenek pártjelszavai és egyéni ambíciói, nem tekinti a városházát az országos politika függvényének, sem pedig az érvényesülés t r a m b u 1 i n j á n ak. A Dolgozó Polgárok Pártja nem köny- nyelmű. Lelkiismerete nem engedi meg, hogy a demagógia olcsó fegyvereivel induljon a harcba. Nem akar kulisszahasogatással tapsokat csikarni ki a közönségből és nem akar lelkeket halászni a mai idők zavarosában. Ezt másoknak engedi át, a spekulánsoknak, akik baisse-re számítanak, mert tudják, hogy ma hausse-ra nem szabad spekulálni. Nem az ucca hangulata vezeti, amikor most a választók elé lép, hanem a polgári öntudat, amelyet meg kell menteni, amelyért érdemes küzdeni: ezzel a polgári öntudattal felvértezve áll ki harcra és ezzel akar győzni. A polgárság mai helyzete oly végtelenül szomorú, hogy senkinek sincs joga ezt a helyj zetet súlyosbítani azzal, hogy politikai esz- ! köznek használja fel a dolgozó, kínlódó polgárt. A dolgozó polgár nem arra való, hogy mások szekerét tolja, még kevésbé arra, hogy izgatok és politikai uszítok játékszere legyen. Aki mindennap és a napnak minden órájában kéts.égbeesett küzdelmet folytat a létért, azt nem szabad tőle idegen ambíciók szolgálatába állítani, hanem segíteni, támogatni kell, hogy el ne bukjék, össze ne essen a szörnyű harcban. Nem jelszavak kellenek Budapest polgársága már a közeledő községi választások hatása alatt áll. A házak falain egymásután jelennek meg a pártok agitá- ciós plakátjai és tömegesen tartják szervező üléseiket az egyre szaporodó vártok. A lakosság tehát észrevétleniu bt ■ esodródott a választási kampány kellős közepébe, pedig a kormány részéről még mindig csak Ígéretek hangzanak el a választást illetően, de sem a határidő kitűzése, sem más érdemleges intézkedés mindeddig nem történt. A választók névjegyzékét is beszerezték a pár tok és agitátorok tömegei keresik fel a listában szereplők tízezreit. Valóságos szellemi szil k ségmunk a-pótákciót rendeznek ezáltal a vártok, mert az agitátorok szerény napidíjat kapnak munkájukért. A pártok egy része becsületszóra kötelező aláírásokat gyűjt, amelyekhez pótlóan csatolják majd a választások előtt az aláírási szelvényeket. Hogy azután ezekből a becsületszóval megerősített autogramokból mennyi lesz a tényleges ajánlás, az a közeljövő titka. A választási küzdelem: meglehetős anyagi költségekkel jár és bizony a mai viszonyok mellett sok nehézséget okoz a pénzösszegek előteremtése. Ezt a nehézséget egyesek arra használják fel. hogy jelöltséget biztosítsanak a maguk számára, a választási lajstrom: valamelyik biztos helyén. A közéleti szereplésre vá- gyók körében már tekintélyes ára van az ilyen jelölésnek és amint közeledik a választások terminusa, úgy nő a jelölésnek az árfolyama. A pártok egyelőre tartózkodnak a mandátumok áruba bocsátásától és most még meglévő pénzkészleteiket használják föl az agitációra, de ha a küzdelem kiélesedik és egyre több anyagi áldozatra lesz szükség, egészen bizonyosan sor kerül a\ jelölő lajstrom helyeinek eladására. Már eddig vagy egy tucat párt bontott zászlót, de ezenkívül is még egész sereg párt megalakulása várható. A közgyűlésen képviselt pártok természetesen valamennyien résztvesznek az új választási küzdelemben. A Wolff-pánt, a Kozma- párt, a szocialisták, a szabadelvű párt, a demokraták, a Dolgozó Polgárok Pártja■ és a Kossuth Párt már erőteljesen folytatja szervezkedését és mögöttük sorakoznak fel az új pártok, ennek a polgárságnak, hanem — munka és kenyér. Ez az a védelem, amelyet a tizennyolcból egy ponttá sürített program adni akar. Munka és kenyér. Ezzel a jelszóval kezdi meg választási küzdelmét a, Dolgozó Polgárok Pártja, nem ígér aranyhegyeket és nem izgat sem jobb-, sem baloldali kortes jelszavakkal, nem akarja a hatalmat sem az országban, sem pedig a városházán, csak egyet akar: segíteni a dolgozókon, akik ma elesetten, kétségbeesve néznek maguk elé, tudva, hogy mindenki csak akar tőlük, de senki sem I ad nekik. így a Friedrich-féle keresztény ellenzék és a Szélsőséges Nemzeti Néppárt kiilön-kiilön akarnak résztvenni a választási küzdelemben. A hadirokkantak önálló párt alakításán fáradoznak. Ezeken kívül sok a közéletben szereplő személyiség é* érdekcsoport igyekszik külön pártot toborozni, hogy a választásokon önálló listával vehessen részt. A megindult agitáció során eddig csak a szociáldemokraták és az új Nemzeti Néppárt fordultak plakátokon és kiáltványban a polgársághoz. A szocialisták a mai rendszert támadják kíméletlenül és a nyilvánosság előtt vonják i felelősségre a városházi politika mai irányítóit. Néhány pontban foglalják össze követeléseiket. íg'y többek közt követelik a fogyasztó- ellenes adórendszer megszüntetését és nagyarányú közmunkaalkalmak teremtését. Új lakáspolitikát és lakásépítési programot. A tömegek szociális védelme érdekében új intézmények létesítését, az elviéit közgazdaság talpraállít ását, a közoktatás új alapokra helyezését, a közlekedés terén a tarifák leszállítását, a forgalom fejlesztését. A szocialisták ezzel a jel- j szóval mennek a. választási küzdelembe: „Budapest nem akar elsorvadni, Budapest élni akar!“ A Nemzeti Néppárt-vak már a meginduláskor kellemetlensége támadt, mert vitéz Barcy- Barczen Gábor, a Baross Szövetség alelnöke, akinek nevét a pártvezetőség élén hozták forgalomba, kijelentette, hogy ez tudtán kívül történt és nem tartozik a párthoz, A pártnak különben elég radikális a programja, általánosságban azonban régi követelésekért, más pártokból kisajátított programért harcol, A pártnak a követelései közt szerepel a gazdasági statárium, mely a dolgozókat hivatott megvédeni a kizsákmányolás ellen. Követeli az egyéni felelősség fokozását és a szigorú takarékosságot a városházán, a közszolgáltatások tarifáinak leszállítását, a külterületeknek köziművekkel való ellátását, kislakások tovább építését, a városi házak lakbéreinek mérséklését, a szociális intézmények korszerű kiépítését, a Társadalombiztosító átszervezését, a polgárságnak olcsó kölcsönökkel való ellátását, a nem közérdekű hatósági üzemek megszüntetését, a létminimum adómentességét, a forgalmiadó eltörlését, a hadirokkantjuk, árvák, özvegyek járulékainak felemelését, a nyugdíjasok közötti kategóriakülönbség megMegKezdődteK az előcsatározásoK a választási Küzdelemben Az összes pártoK felvonulnak — Egyéni akciók is tarkítják a harcteret A két véglet megnyilatkozott: a szocialisták és a fajvédők kiáltványai Legmodernebb 1 gyógyintézet sebészi és bel- betegekrészére Dr. PAJORSAN ATORIUM SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY Idegbetegek, iidii- Budapestv Vlid, [ők gyógyhelye Vas ucca 17. sz. vízgyógy intézet’ nap-és légfiirdök
