Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-10-01 / 39. szám

Független Budapest Budapest, 1930 október 1. szüntetését, a tisztviselők részére fizetés- és családipótlékemélést. A Nemzeti Néppárt kiált­ványában azt mondja, hogy „a magyar élet vártja hívóin lenni“. Ezzel a két megnyilatkozással indult meg' a választási küzdelem. Most már csak néhány hét és a főváros házait el fogják borítani a plakátok, amelyek minden jót Ígérnek a válasz­tónak — ha rájuk szavaz. A választási küzdelem megkezdődött. Most már a végére vagyunk kíváncsiak. Budapesti hitierek. írta : PÓSTJt SAMDOR FI iába, ennek a mi jó és kedves budapesti agyunknak soha magától eszébe nem jut sem­mi! Még a maga mulatságára sem termelt ki egy önálló ötletet, olyat még kevésbé, amely komoly hasznot jelentett volna. Viszont sehol a világon úgy torzítani nem tudnak, mint nálunk. Ha a földkerekség bár­mely pontján fölbukkan valami új ötlet, annak Budapesten öt perc múlva megszületik a: kar- rikatúrája. Akár társadalmi, akár gazdasági, akár po­litikai újdonság jön nyugatról, vagy keletről, nálunk divatja keletkezik, de olyanformán, mint a rövidszoknya idején. (A térden alul érő fran­cia szoknyáiból bemberg-fügefalevél lett.) Szinte kritika nélkül engedi ál magáit a pesti mentalitás a külföldről importált ötletek­nek, röppennek, mint a szélben a színes léggöm­bök, de majdnem kivétel nélkül úgy is pukkad­nak széjjel. Egyszer valami Amerikát járt köszörűs­legény az egyik pesti bolt helyiségben gyors- fényképeket csinált és eny veshútnak keresztelte. Nem tellett belé egy hónap, és Budapesten min­den második ember abból akart hirtelen meg­gazdagodni, hogy a kedves, fiatalarcú leányok­ról — Márianosztrára emlékeztető fegyencarco- kat fotográfiát, és a szürke, ijesztő maszatot: enyveshátnak hencegte! Persze, hogy valamennyi elkészült! A budapesti életnek a konjunktúra jellege is csak a kritika nélkül való utánzásból fakad! Vájjon hányán keresték a tőzsdei papírok belső értékét, amikor minden pesti lokálban „Tőzsdei Reservé“ f oly ott? Be azért minden uccasarkon tőzsde és bankbizományi üzlet vi­rult és hervadt el végérvényesen. Csinált valaki párizsi mintára intim kis kávéházat? Tele volt. Öt nap alatt berendeztek másik tizet, üresek mind! Ha épült az egyik sarkon egy csillogó nagy kávéház, egy hónap alatt valamennyi uccasar­kon nagy café-restaurant pompázott, csináltak valahol egy automatabüffét, rá egy hétre min­den kávémérés automatikus üzemmé alakult át, mert az elsőnek jól ment, végül is csak a csapos marad, aki hátulról a sört töltögeti az önmű­ködő masináikba! Nagyon jól emlékszem, mikor egy időben Budapesten mindenki a tőke és a munka har­cáról folytatott beható vitát és alig akadtam olyanra, aki nem a legnagyobb meggyőződéssel magyarázta volna a kollektív termelés társa­dalomboldogító előnyeit. Volt idő, amikor senki sem volt elég radikális, és jöttek évek, amikor csak azt hallottam, hogy pesti illető a proletár- diktatúra^ alatt hónapokig sínylődött az ország­ház pincéjében, avagy a Markó uccában azért, mert a vörösöknek nyíltan és bátran megmon­dotta a magáét — meg bizony! Volt: „igazolja magát“-láz! Egy időben min­den pesti polgárt vagy megvertek, vagy ő vert meg valakiket. Néha már azt hittem, hogy Budapesten éjjel senki sem alszik, annyi éjjeli igazoló kalandot meséltek el! Jött Mussolini fasizmusai Rögtön akadtak emberek, akik még a hálóingüket is fekete anyagból szabatlák! És minden második pesti polgár azt vitatta, hogy rajtunk már csak egy finom, jó diktatúra segíthet. Hát arra mélt áztatnak emlékezni, mikor, egy szép nyári napon arra jött rá a pesti pol­gár, hogy nincs már semmi hiba, nem kell sírni, mert lesz királyunk, aki a mellényzsebéből ki­fizeti az összes adóhátralékainkat, no meg az esedékes házbéri?! Akkor a pesti polgár angol szótárt hordott magáival és mindenkire haudu- juduva l köszön tölt! Most meg ahány fagylaltéria itttaliánába esik be az ember pillantása, azt hiszem ebből a kitűnő üzletféléből minden uccasarkon kettő ■van — a tízfilléres tölcsért szopogató polgárok fejüket összedugva —, horog keresztrejtvény eket fejtenek! Ha 'nem volna olyan elszomorító a mi kriti­kátlanságunk, hahót ázni kellene azon. hogy mi­lyen hi tier kedés folyik a budapesti pártpolitika frontján. Vártok, amelyeknek sikerüli részben, vagy egészen a közérdeklődést elkerülni, nevek,, ame­lyek állandóan változó fölírású plakátok alatt szerepeltek, most a német választások után, ro­vfls-y. is. SZELEPCSISZOLÁS GÉPPEL Telefon: József 393—73. hamcilinderben, szöges cúgoscipőkben, élesre töltött parapléval harsogják a huj! huj! hajrá! Hitler-t. (Az Adolfot óvatosan elhallgatják!) Mások viszont óva intik a polgárságot, hogy ne hitleresltedjék, mert íme, borzalom, mi tör­tént Németországban! Hitler itt, Hitler ott! Tessék gondolkozni, emlékezni és egy ke­veset előre tekinteni! Nem a proletárokat kell szervezni polgári jelszavakkal, még kevésbé szabad, a polgársá­got szédíteni proletár szólamokkal!! A polgá­rok óriási tömegét kell megszervezni: a polgári munka, a polgári megélhetés, a polgári tisztes­ség elvében! Csak olyan politika adhat reményt az új és egészséges magyar éleire, amely elejét veszi a ! polgárok, proletarizálódásának és megtalálja a | gazdasági biztosítékait a polgári munka folg- | tonos ságának. Ezt pedig csak az a párt, jelentheti, amelyet ! a polgári munka elve foglal egybe oly tömeg- j ben, amelynek súlya és ereje biztosítja a polgári | akaratnak, minden személyi és jelszavas érde­ken túl való döntő befolyását! Ezt nem a kis pesti hitierek érik el, annál kevésbé, mert éppen ezeknek a múltbeli ékve­rései szaggatták, a magyar polgári frontot, sem az esetleg valódi Hitlerek, mert ezekről még azt sem tudják, vájjon Németország nyert-e, vagy vesztett velük. Eléri az a pesti polgárság, amely egyszer mégis öntudatra ébred, és a vezérek ko- lomprendszere helyett a vezérlő polgári akara­tot juttatja érvényre! j OETL ANTAL I VASÖNTÖDE ÉS GÉPGVÁR R.-I. I Budapest, X., Asztalos Sándor-üt 9. sz. 1 TELEFON : József 308—32 és József 308—31. 7 ~nnr i ~ n n n»iB>nwwiii#iinw< cg Szellemi szüKsegmunhaahcM 300« emberrel: fedezel es munhaalhalom nélkül Nincs pénz a szellemi sziikségmunhara és nincs is alkalmas munka, amit elvégeztethetnének A községi pártok — most, a választások küszöbén, — egész természetesen minden lehe- j tőséget felhasználnak, hogy a választók bizal- j mát maguknak megnyerjék. Miután a polgár- i ság és munkásság nagy tömegei munka nélkül j vannak és nyomorognak, az agitáció elsősor­ban a munkanélküli nyomorgó tömegek szim­pátiájáért folyik. Újfajtája versengés indult meg a pártok részéről, amelynek célja: melyik tudja nagyobb bizonyítékát szolgáltatni szociá­lis érzésének, melyik tud többet adni, több segítséget nyújtani a rászorulóknak. Választások küszöbén máskor is volt hasonló versengés, de sohasem volt ez olyan erős, mint most, amikor nyilvánvaló, hogy csakis szociá­lis programmal lehet megközelíteni a szíveket. Ma minden párt és minden küzdő katona túl­licitálja egymást a szociális Ígéretek özönével. A voksokért megindult verseny startja a legutóbbi törvényhatósági tanácsülésen történt, amikor az étkeztetési akció kibővítésével igye­keztek a pártok humanizmusban egymást fe­lülmúlni. A szellemi szükség munka-akció sür­gős megindításáért és a régi keretek kibővíté­séért folyik a harc, — nem a pártok közt, mert politikai állásra való tekintet nélkül a sürgős­ség kérdésében valamennyien egyetértenek, — ellenben folyik a harc: a pártok és a főváros közt. A pártok azt követelik, hogy október­től májusig, tehát legalább 7—8 hónapig tartson a szellemi szükségmunka és az eddigi létszámot jelentékenyen bővítsék ki, úgyhogy legalább 3000 egyén juthasson fog­lalkoztatáshoz. Ez azt jelenti, hogy a főváros­nak kétmillió pengő fedezetről kellene gondos­kodnia. már pedig a fővárosnak erre a célra semmi fede­zete sincs. Köztudomású, hogy az idén is milyen nagy ne­hézségek árán tudták lebonyolítani a négy hónapos szükségmunka-akciót, pedig összesen csak 1300 embert alkalmaztak, azokat sem az egész akció tartamára, hanem1 csak rövidebb időre, úgyhogy a kilépők helyébe újabb mun­kanélkülieket alkalmaztak. Erre az eredeti költségvetésben nem is volt fedezet, csupán a tárgyalás során vettek fel erre a célra 200.000 -pengőt, ami két hónapra lett .volna elegendő. Később az egyesületi segélyek redukálása foly­tán megtakarított összegből fordítottak további 216.000 pengőt a szükségmünka-akeióra, amiből lehetővé vált a foglalkoztatás meghosszabbí­tása. A jövő évi költségvetésben már nem lesznek olyan tételek, amelyeknél ilyen megtakarítás várható, ú gyhogy e percben a legilletékesebbek sem tud­ják, honnan teremtsék elő a szükség­ül unkák fedezetét. Arról persze szó sem lehet, hogy az akció az idén elmaradjon, vagy kisebb keretekre szorít­kozzék, mert a pártok egybehangzóan követe­lik és ép a választásokra való tekintettel presz­tízskérdéssé teszik az akció, keresztülvitelét. De nemcsupán pénzügyi nehézségek, álla­nak fenn, hanem nagy kérdés az is, hogy az akció létrejötte (‘setén mire használják fel a szükség munkásokat? Tavaly a. legtöbben sta­tisztikai összeírást végeztek és csak kevesen voltak beosztva Most azonban Különböző városi hivatalokba. a statisztikai hivatalnak nincs olyan munkája, ahol az ilyen erőket felhasz­nálhatnák, különben is minden összeírást előbb az Orszá­gos Statisztikai Tanácsnak kell eng-edélyeznie. A nagy városházi eseménytelenség miatt a hivatalokban is erősen megcsappant a munka, de ,ai már amúgy is összezsúfolt hivatalokban nem is lehetne több ezernyi kisegítő munka­erőt elhelyezni. Vannak a városházán, akik azt javasolják, hogy hivatalos úton állapítsák meg az állásnélküli szellemi foglalkozásúak névsorát és az arra rászorulóknak fizesse meg a főváros a havi 80 pengő segélyt, de ne köve­teljen tőlük munkát. Ig'y áll e pillanatban a szellemi szükség- munka ügye. Pénz nincs és munka sincs, csak ínsé­ges, arraszoruló sok ezer ember: a ma­gyar középosztály vergődő, tengődő serege. Mi lesz velük? Szerencse, hogy választások előtt állunk, így legalább észreveszik őket és törődnek velük a pártok, nem azért, hogy raj­tuk, hanem hogy magukon segítsenek. Mert a szellemi i őség-munkásnak szavazati joga van. Neki is, meg a családjának is. Új építkezésnél, tatarozásnál nélkülözhetetlen a PIP KI 1 N “ falsaroKvédő és Ijl 1 V Ív 1 IX hermetiKus elzárás PICK EMIL Budapest, VI., Podmaniczky-utca 63. Tel. : Aut. 120-55.

Next

/
Thumbnails
Contents