Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-09-17 / 37. szám
Budapest, 1030 szeptember 17. Független Budapest :s Rendkívül gyors tempóban épülnek az új iskolák, mert egy év alatt két esztendő építési programját kell lebonyolítani Karkas Rezső tanácsnok beszámol az iskolaépítkezések állásáról Most, hogy az új tanév megkezdődött, megállapítható, hogy az iskolai tanulók létszámában a legnagyobb eltolódás mutatkozik. A felsőbb osztályokban nagyarányú csökkenés, az alsóbb iskolákban - óriási tanuló-szaporodás következett be. Ez a különös változás a háborít következménye. A háborús idők nemzedéke most kerül a felsőbb iskolákba, míg a háborúutáni generáció az iskolák alsó osztályait és az elemi iskolákat látogatja. Ennek tulajdonítható, hogy amíg egyes felsőbbfokú iskolákban elnéptelenedésről kell beszámolni, addig az elemiben és az alsó középisko- lókban nagy a férőhely-hiány. Előre látták ezt az illetékes körök és ezért készítettek idejében olyan iskolaépítési programot, amely ezt az ellentétet hivatott kiegyenlíteni. Sajnos, a sok bürokratikus formaság miatt ez a program csak lassan haladt előre a megvalósulás felé és az új iskolák nem készülhettek el olyan időben, amint azt tervezték és amint arra szükség lett volna. Le kell szögezni azt a tényt, hogy a késedelem miatt a fővárost nem terheli felelősség, mert a város részéről mindent elkövettek, hogy az iskolaépítkezések gyorsan bonyolódjanak le, ellenben a kormányhatóságok annyi akadályt gördítettek az építkezések elé, annyi kifogást, észrevételt tettek, hogy emiatt csak nagy késéssel indulhatott meg ez a munka. A tanügyi ügyosztály természetesen a középítési ügyosztályt sürgeti és azt szeretné, ha a kormányokozta késedelmet a műszaki hivatal egyik napról a másikra helyrehozná. A men y- nyire emberileg lehetséges, igyekeznek is a mérnökök és építészek a sürgetésnek eleg'et tenni és csakugyan egy idő óta csodás tempóban folyik, Lavotta Gyula műszaki főtanácsos irányításával, az iskolaépítkezés. Kérdést intéztünk Karkas Rezső tanácsnokhoz, a középítési ügyosztály vezetőjéhez, miként áll most az új iskolaépítkezések ügye és mikorra várható az egyes iskolák használatba adása. Karkas Rezső tanácsnok munkatársunkat a következőkép informálta: — Tény, hogy kezdetben különböző akadályok miatt vontatottan indult meg az új iskolák építkezése, és bizony egy teljes évvel hátramaradt a kidolgozott program végrehajtása. Ugyanis csak ez év elején, illetve a múlt év végén kerültek használatba azok az iskolák, amelyek az 1928-as programban szerepeltek. Annál gyorsabb tempóban kezdődött meg ez évben a miinka és minden reményünk megvan arra, hogy a mulasztásokat hamarosan behozzuk. Idén ugyanis nemcsak a tavalyi programban szereplő iskolaépítések folynak, hanem hozzákezdünk az idei iskolaépítésekhez is, í jövőre pedig már belépünk a rendes kerék- { vágásba és már az év első felében megindulhat az 1931-es iskolaépítési program kivitelezése. — Ami az egyes iskolákat illeti, legkorábban a Miskolci uccai készül el, amely 573.000 pengő költséggel épült és most már a belső berendezés munkálatai folynak. Ez az iskola alkalmasint november végén lesz átadható a használatnak. Az Érdi úti iskola lesz a következő, amely elkészül, az eddigiek szerint, február 1-jére. Ennek költsége 230.000 pengő és most már a tetőfedési munkák folynak. Az új tanévre tervezzük az Ihász uccai iskola átadását, melynél most kezdődtek meg a kőművesmunkák. Erre az építkezésre 525.000 pengőt irányoztunk elő. Az egyik legnagyobb iskola építkezése a jövő héten indul meg. Ez a Németvölgyi úti iskola lesz, mely az összes új iskolák közül a legnagyobb. Az előirányzati költség 860.0001 pengő. — Még az idén szeretnénk megkezdeni az 1930-as programban szereplő építkezéseket és ezért a tervezések és egyéb előmunkálatok ezirányban máris folyamatban vannak. Küszöbön áll tehát a Bécsi úti elemi iskola, óvoda, napközi otthon és bölcsőde építése, 530.000 pengő költséggel, a Verseny téri 20 tantermes iskola 750.000 pengő előirányzattal, a Szőnyi úti elemi iskola és óvoda, melynek költsége 370.000 pengő. Előkészítettük a Százados uccai iskola kibővítését, ahol; egy toldalékkal 14 új tanterem létesül, 470.000 pengő költséggel. Ugyancsak hasonló arányú toldaléképítés készül a Szent Láiszló úti iskolánál, 450.000 pengő előirányzattal. A Maglóm úti iskolát emeletráépítéssel bővítjük ki és ugyanitt az óvoda is megnagyobbodik. Az iskola bővítése 150.000 pengőbe, az óvodáé 100.000 pengőbe kerül. A Tisza Kálmán téri diiledező barak-óvoda megérett a lebontásra és ennek pótlására a jövő évben új óvodát fogunk emelni, 160.000 pengő költséggel. Egyelőre még nem tudjuk pontosan, hogy az óvoda hol épül, mert még eddig nem sikerült a környéken megfelelő telket találni. A budai hegyvidéken, az ottani lakosság kérésére is, új iskola épül, 250.000 pengő előirányzattal. A BUDAPEST, VI., TERÉZ KORÚT 43. SZ. lakosság nagy áldozatkészséggel ajándéktelket ajánlott fel a fővárosnak, amelyet el is fogadtunk és annak felhasználásával indul meg a közeljövőben ennek az iskolának az építése. — Ez a helyzet az új iskolaépítkezések terén és már ebből a felsorolásból is látható, hogy a középítési ügyosztály a, maga részéről mindent elkövet, hogy a munkálatok a leggyorsabb iramban haladjanak. Az új iskolaépítkezéseknél a magánépítészek is jelentős foglalkoztatást kapnak, amennyiben a tervezések nagy részét, a kormány és az érdekeltek intencióihoz híven, magánépítészekel végeztetjük. Karkas Rezső A Központi Városháza története (Schoen Araold könyve) Érdekes könyvet, történelmi vonatkozású művet adott ki a főváros. Schoen Arnold tollából megjelentette a Budapesti Központi Városháza monográfiáját, mely 176 oldalon alapos történelmi tanulmányozás alapján örökíti meg a főváros jelenlegi székházának nagy és érdekes múltját. A mai generáció csak keveset tud a mai városháza történetéről, pedig ezek a falak sokat tudnának beszélni az elmúlt nagy időkről. Valamikor a mai városháza volt Rest legmonumentálisabb épülete. Az épület eszméje a páratlan áldozatkészségű Széchenyi György esztergomi prímásé volt. A prímás a török felszabadítás^ r ok kantjai részére akart kórházat építtetni és e célra 157.000 rajnai forint tőkét és birtokainak minden jövedelmét adományozta. Sokáig keresték megfelelő telket a kórház megépítésére, amíg a városháza mostani helyét találták legalkalmasabbnak. Ennek egy része köztulajdon volt, míg a további telkeket magánosoktól vásárolták meg. 1710 augusztus 2-án helyezték le az invalidusháza, a mai városháza. alapkövét. Nyomban utána megindult a munka, de pénz hiányában rövidesen abbamaradt. Sokszor szakították félbe anyagi zavarok az építkezést, mire különböző gyűjtések indultak és 1728-ig több mint 587.000 forint gyűlt össze, amit Időközben mind befektettek az építkezésbe. Alapítványokul, hagyatékokat fordítottak az invalidushoz céljára, úgyhogy 1729-ben már gyorsaid) tempóban indulhatott meg az építkezés. Közben építkezési panamák is napfényre kerültek, mert kiderült, hogy egyes anyagok eltűntek, ami szintén hátráltatta az építkezés befejezését. Éveken át folyt még az épület tokiozása, de állandóan újabb nehézségek merültek fel. A terveket nem is lehetett teljesen megvalósítani, mert nem bocsájtották rendelkezésre a szükséges terveket, úgyhogy az épület csonka maradt. Az invalidusházban állandóan 1500—2000 rokkant élt családjával együtt. Sok ipari műhely működött az épületben, a gyermekek részére külön iskolát tartottak fenn. Az épület templomtraktusán 100 halott számára sírboltot létesítettek. 1783-ban második József Nagyszombatba telepítette a rokkantakat és az épületet a gránátosok kaszárnyájául jelölte ki. A templomot ekkor kórházzá alakították át, a kriptákból kiemelték a halottakat és abból gyapjúraktárt létesítettek. A kápolna felszerelését árverésen értékesítették és az értékes tárgyakért alig folyt be számbavohető összeg. A főoltárért csupán 100 forintot adtak. Az oltárképek, kegytárgyak 2 forintért cseréltek gazdát. Ekkor osztották fel emeletekre a hatalmas templom- helyiséget. Közben a főváros egyre fejlődött és a régi városháza mind szűkebbnek bizonyult a hivatalok befogadására. Sokat foglalkoztak újvárosháza építésének gondolatával, de mindinkább előtérbe került a Károly-kaszárnya megszerzése. Hosszas tárgyalások után, mivel a katonai kincstár csak az épület felét akarta átengedni, 1894-ben létrejött a megállapodás, amely szerint a főváros 5,600.000 forintért meg: veszi az épülettömböt, egyúttal a katonai kincstár lemond az Újépület és a Gellérthegyi erőd tulajdonáról, viszont a főváros^ a laktanyához szükséges ríj telkeknek leltári éltékben való átengedésére kötelezte magát. 1890-ben kezdték meg a Károly-kaszárnya átalakítását Hegedűs Ármin vezetésével. Az átalakítások akkor az ideiglenesség jegyében folytak, mert mindenki új városháza építését kívánta. 1898-ban ki is írtak tervpályázatot, melyen Palóczi. Antal pályaműve vitte el az első díjat és amely mai helyén tervezte az új városháza megépítését. A főváros pénzügyi helyzete azonban akkor sem tette lehetővé új városháza építését ás ezért 1900-ban továbbfolytatták az épületszárnyaknak hivatali célokra való átalakítását is. Az invalidusház, illetve a Károly-kaszárnya alkotói mind idegen származásúak voltak, sőt a városházává történt átalakítás idején megállapították, hogy az épületre alkalmazott szobrok szerzői is mind idegenek. ÉRCBETÖN Rozsdamentes. Nem csúszik, Hegnagyobb HH szilárdság. Heg kisebb kopás. Nem porzik Kármán és Fazekas old. mérnök — építőmester, IX., Calvin tér 7. — Telefon: Automata 851 — 43 „Magyar termék“ „Anyageladás“
