Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-09-17 / 37. szám

Független Budapest Budapest, 1930 szeptember 17. Q Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. f Nagyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V. ,Bálvány-u.23. V!l., Qohány-u. 15 100 új benzinkút Elkészült a benzinkút-szabályrendelet tervezete — Ezernél több pályázó benzinkutakra Esztendők óta húzódik a benzinkútengeclé- ] yek szaporítása. Ezen a téren tudvalévőén éppen olyan nagy ostrom indult meg, mint az autotaxirendszámokért. A városházán ezernyi kérvény hever és a benyújtók minden befolyást és protekciót igénybevettek, hogy a ma még jól jövedelmező, kitűnő exisztenciát nyújtó benzinkútkoncesszióhoz jussanak. Éppen a nagy tülekedés miatt határozta el a főváros, hogy mielőtt az engedélyek kiadá­sához hozzákezdenek, előbb szabályrendeletet alkotnak az uccai benzinárusításról és a ben­zinkutak létesítéséről és ebben a szabályrende­letben állapítják meg a kiadható koncessziók számát is. Hosszú ideje tanácskoztak ennek a szabályrendeletnek a megalkotásán az illetékes tényezők, míg a sok sürgetésre Szemethy Ká­roly tiszti főügyész néhány nap előtt átadta a kész szabályrendelet-tervezetet Lobmayer Jenő tanácsnoknak, a közlekedési ügyosztály vezető­jének, akinek hatáskörébe tartozik majd az új benzinkút-engedélyek kiadása. Egyelőre még titokban tartják, mit tartal­maz a szabályrendelet, de úgy értesülünk, hogy körülbelül száz­zal akarják szaporítani a koncessziók számát és a szabályrendelet állapítja majd meg a fize­tendő közterületfoglalási díjakat is. E tekin­tetben ugyan végleges intézkedést nem tartal­maz a szabályrendelet, mert szó van arról, hogy a díjakat ne egységesen állapítsák meg, hanem a hely forgalmának megfelelően, vagy esetről- esetre, vagy bizonyos kategória szerint, sőt van egy terv. amely a közterületfoglalási díjat a benzinkút forgalmának bizonyos százaléká­ban állapítaná meg. A szabályrendeletet a közjogi bizottságnak és a törvényhatósági tanácsnak már a legköze­lebb bemutat jóik, úgyhogy a régen vajúdó kér­dés végre elintéződik s remény van rá, hogy január 1-én életbe is léphet a rendelet. Az új engedélyek kiosztását óriási har­cok fogják megelőzni és alkalmasint a törvényhatósági tanács osztja majd szét — szokás szerint politikai szempon­tok mérlegelésével, — a koncessziókat. Termé­szetesen — még a választások előtt. Telefon : 1# AC I I IC (Telefon : József 393—73. IVi József 393—73. BOSCH AKKUMULÁTOROK Javítása és eladása. Elkészült a földalatti Budapest térképe Négy évi hatalmas munka eredménye — Zaitz László műszaki főtanácsos beszámol a nagy munkáról Égy igen nagy fontosságú, hézagpótló munka fejeződött be négy évi szakadatlan tevé­kenység után a fővárosnál. A csatornahálózat felvételezésének és térképezésének munkálatai jutottak el befejezéshez és ezáltal olyan felbe­csülhetetlen értékű, hiánytpótló alkotáshoz ju­tott, a főváros, melynek nélkülözése eddig igen sok kellemetlenséget és még több anyagi kárt okozott. Mióta Budapest fennáll, mem voltak hiteles adatok a csatornahálózatról. Sokszor egyes uccákat eg'ész szélességben fel kellett ásni a keresett csatorna miatt, holott ha hiteles ada­tok állottak volna rendelkezésre, milliméternyi pontossággal lehetett volna számontartani ezek hollétét. Zaitz László műszaki főtanácsosnak, a fő­város csatornaépítési alosztálya kitűnő vezető­jének az érdeme, hogy a csatornahálózat tekin­tetében sét, minőségét és minden adatát. Nem kell már ásatásokat végezni, egész uccákat felbontani, ha a csatornát keressük, mert minden adatot leolvashatunk ezekről a térképszelvényekről, amelyeken évtizedekre visszamenően minden legkisebb csatorna fel van tüntetve és még az is kitűnik, hogy a csatornarész közpénzen vagy magános által létesült-e. A kirendelt mérnököknek 15.000 mély­ségi és ugyanannyi magassági pontot kellett felmérniük, búvárok éveken át keresztül-kasul járták a, földalatti Budapestet, hogy megállapítsák a csatornák mélységét, elágazásait, átmérőit, anyagát. A budai hegyvidék csatornahálózatá­ról külön térkép készült. — A felmérés során megállapítottuk, hogy megszületett az első hiteles térkép és ki­mutatás, Budapest csatornájának hossza ma 512.000 méter, amely Budapest fennállása óta feltünteti a földalatti összes csatornákat, azok elhelyezését, méreteit, földalatti mélységét, anyagát és mind- j azokat az egyéb adatokat, melyek a csatorna- hálózat ismerete szempontjából fontosak és nél­kül özhetetlenek. Négy évig folyt a körültekintő, gondos munka, amíg ez a hatalmas tájékoztató megszületett. A főváros, de elsősorban a munka vezetői és résztvevői méltán lehetnek büszkék erre az alkotásra, amelyhez hasonlóval nyuga­ton is kevés nagyváros dicsekedhetik. Felkértük ZAITZ LÁSZLÓ műszaki főtanácsost, ismertemé a csatornázási j felvételezés jelentőségét. Kérdéseinkre a kö- I vetkező információt kaptuk: j Örömmel közölhetem, hogy a vezetésem alatt álló mérnöki osztály befejezte négy esz- tendő óta tartó szakadatlan munkálkodással a 1 óváros egyik sokat nélkülözött, hiányzó mű­szaki alkotását, a csatorna-fel vételezési térké­pet. A laikusok talán első pillanatra nem tud­jak elképzelni ennek a munkának a, fontossá­gát, de tabui mégis fogalmat alkothatnak ma­guknak a, .jelentőségéről akkor, ha megemlítem, bogy most, a térképezés elkészültével, egy pil­lanat alatt megállapíthatjuk a főváros bármely pontján, uccájában elhelyezett csatorna fekvé­OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R.-T. > Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. sx. TELEFON : József 308—32 és József 308—31. i—.. .... riTTTfdfWMipiDH míg 1890-ben mintegy 219.000 méternyi csator­nából állott a hálózat. Azóta sok ucca a feltölté­sek folytán magasabb szintre került, kiszélese­dett, sok helyen új uccák nyíltak és bizony nagy költségbe és felesleges fáradságba került a földalatti létesítmények esetről esetre való fel­kutatása. — 'Nagyon fontostak tartanám, ha a ha­sonló felvételezés nemcsak a csatornahálózatra vonatkozna, hanem kiterjedne más földalatti létesítményekre is. Külön hivatalt kellene szer­vezni az összes földalatti vezetékek nyilvántar­tására, hogy azok pontos hollétéről, ásatások, kutatások nélkül lehessen sürgős adatokat be­szerezni. Lépten-nyoüion előfordul, hogy csa­tom a ép í tk e zés n él, ott, ahol nem is számítunk, beleütkö­zünk víz- vagy gázcsőbe, kábelekbe és más vezetékekbe. Az ilyen váratlan akadályok elhárítása drá­gítja meg a közművek elhelyezését. A város fejlődésének a kezdetén nem vetettek súlyt az ilyen vezetékek gondos elhelyezésére, mert nem számítottak rá, hogy valamikor egymás útjába kerülmeik. De a város rohamos fejlődése folytán óriási (irányban növekedtéla földalatti közmü­vek. 1874-ben például a gázvezetékek hossza 63.2 kilométer volt, tavaly 840.(i km, a vízcsövek hossza 104.5-ről 929.1 kilométerre, a csatornáké 218.9-ről 512 kilométerre növekedett. A telefon­vezetékek szaporodására elég ha megemlítem, hogy 1885-ben 674 telefonállomás volt Budapes­ten, míg ma 36.454. — A térképek elkészítésével 'egyidejűleg az összes uccák csatornái ka r totók -rendszerrel törzskönyvezve lettek, az összes adatok feltün­tetésével. Az adatokat félévenként kiegészítjük az időközben bekövetkező változásokkal, új építkezésekkel. Szeptember tizenkilenc... írta: POSTA SÁNDOR A középiskolákban úgynevezett első diák voltam, és a felejthetetlen zirci papok, akik belénk a műveltséget ojtogatták, büszkén mondták, hogy ez a gyerek már negyedikben tudott latinul, de még németül is megtanult folyékonyan. Nagy szó volt az akkortájt, fő­kép a némettel, mert abban az időben nem neonacionalista, csak egész egyszerű naciona­lista szelemben oktattak bennünket, és latin di­csőség ide, német büszkeség odri, mégis csak a magyar történelemnek volt a legnagyobb be­csülete. Nem is bujt ki az emlékezetünk rostáján egyetlen esemény sem, amely nemzetünk éle­tére vonatkozott. De számokkal, dátumokkal alig volt ba­junk. Boldogemlékezetű történelemtanárunk mindig azt hajtogatta, hogy ne számokkal töltsük meg koponyánkat, hanem az események szellemét jegyezzük meg. így aztán, ha akadt is köztünk olyan fiú, aki az 1222-i dátum fontos­ságát nem tudta, olyan nem volt, aki ne tudta volna, hogy az aranybullában mi van. Éppen ezért én soha egy magyartól sem venném rossz néven, hogyha nem tudná, hogy szeptember tizenkilencedike azért nevezetes dá­tum, mert aznap született Kossuth Lajos! Gyűlölném azonban azt a magyart, aki el­felejtette, — ki volt Kossuth Lajos! Mert az lehetséges, hogy huszonöt-harminc esztendő előtt nem egyformán tanították a magyar gyerekeket a magyar történelemre, és benne Kossuth Lajosra, de az akkor előírt tan­könyveket, az akkor hivatalos történelemtaní­tást fölrúgta egy hétmérföldes csizma, amely keresztülgázolt nemzetünk életén. És ma nincs magyar, aki ne tudná, hogy ha Kossuth Lajos politikai próféciáját követ­tük volna, nem éri nemzetünket a trianoni bu­kás, és Kossuth Lajos politikai hitvallása az, amely föltámadásunkhoz segíthet! Lord Bothermere annak az angol nemzet­nek kimagasló egyénisége, amely a magyar nemzetet a trianoni papirossírba lökni segí­tette! És koszorút küld Kossuth Lajos sírjára, és ő az, aki meggyőződéssel hirdeti, hogy a kos- suthi magyar igazságnak ellenállni nem lehet! Lehetnek magyarok, akik ezt a dátumot elfelejtették, lehetnek még többen, akiknek babérra, virágra pénzük nem maradt, de egy nemzet történelmében nem a szó, amely el­száll, mint a szellő, nem a virág, amely clher­vad, és nem a naptár a lényeg. A lényeg a cselekvés, a történés, amely le­het a nemzet életére hátrcmyos, és lehet elő­nyös, fölmentést azonban csak akkor nyerhet, ha a nemzet szelleméből fakadó igazságból ered és annak betöltésére irányul! Ma már, — a világháború tompuló ekhó- jában — tudja mindenki, hogy a legnemzetibb, a legmagyarabb igazságok hirdetője Kossuth Lajos volt, és tudjuk, hogy hirdetett igazságai­nak legnagyobb része betöltetlen. A magyar léleknek az ő igazságaihoz való zarándoklása egyre tart, mert hiányzik a tett, a cselekvés, amely az ő igazságait betöltse és elmúlt eszmékké avassa. Kossuth Lajosról mint a magyar nemzet géniuszáról emlékeznek meg itthon és a kül­földön. Nincs addig történelmi jogunk ahhoz, hogy ezzel büszkélkedjünk, amíg Kossuth La­jos alakjához bennünket csak dátumok, ko­szorúk és beszédek fűznek! Ha majd a kossuthi magyar igazságokkal telített magyar törvénykönyvet helyezhetjük a sírjára, akkor dátum és koszorú nélkül is el­mondhatjuk: mi vagyunk Kossuth Lajos nemzete! Erre gondoljunk szeptember tizenkilen­cedikén! VARGA JÁNOS KŐMŰVESMESTER BUDAPEST ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ x.f gergely-ütca 53. Pajor Aladár és Ferenc festő, mázoló és tapétázó üzeme Budapest, III., Ernőd ucca 70 — Tel.: 626-95, 950-37 Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. Budapest, V. kerület, Sas-utca 25. sz. Telefón: 230-71, 108-58, 141-52 Évi toljesítőképcssőg : 12.000 vágón cement, 5.000 vágón mész, 80,000.000 dlb. tégla, 8,000.000 drb. cserép Por/bindcemeutgyítr : iébatlan. — Mészégető: LAbatlan Téglagyárak: Buda, Kőbánya, Nyergcsújfaíi;.

Next

/
Thumbnails
Contents