Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-08-13 / 32. szám

Független Budapest 3 Budapest, 1930 augusztus 13. A Szent Imre ünnepség és Szent Imre királyfi szobra Az 1930-iki esztendő Szent Imre esztendeje. A katolikus világ az első magyar királyfi em­lékezetének szenteli ezt az évet és a következő hét nagy ünnepségei kulmináló középpontját alkotják a Szent Imre évnek. Szombaton érkezik Budapestre Sinceró bibornok, akit a pápa ünnepi legátusként küld Mag yarországra. Bibornokok, püspökök és egyéb egy háznagy ok egész sora érkezik kül­földről, hogy hódoljon a szentéletű herceg előtt és ott lesz az egész magyar társadalom is, amely szeretettel és tisztelettel hajlik meg a misztikus életű, csodatévő királyi herceg ködbe­vesző alakja előtt. Szent István király azokban az atyai intel­mekben, amelyeket fiához intézett, azt mondja többek közt, hogy csak egy többnyelvű biroda­lom lehet erős. Magyarország ma csak egy­nyelvű. Nemzetiségeink elvesztek, a trianoni békekötés elvette őket tőlünk. Magyarország ma egynyelvű és — gyenge. Amikor Szent István ezeket a feljegyzéseket és gondolatokat HUSZÁR KÁROLY, volt miniszterelnök, a Szent Imre ünnepségek vezető elnöke. fia számára megrögzítette, akkor egy nagy, egységesen keresztény birodalom képe lebegett előtte, a középkor hitbuzgalma vezette gondol­kozását és nem a magyar nacionalizmusé, amely akkor még ismeretlen fogalom volt. Az öntudatra ébredt nemzeti érzés sokszor gán­csolta István királyunknak az országlásról vallott felfogását, de kilencszáz esztendő meg­mutatta, hogy az akkori viszonyok közt talán neki volt igaza. Ma más eszmék és más ideálok vezetik a népek gondolkozását, de a mi szá­munkra szomorú igazsággá lett az államalkotó, bölcs király vallomása: Magyarország akkor lesz lí.iból nagy, ha ismét többnyelvű lesz. * Lobogódíszt ölt a város, ünnepi imára hív­nak a harangok, fény, ragyogás, csillogó sze­mek és áhitatos lelkek borulnak le Szent Imre királyfi előtt, És feltámad a legenda egy hatalmas uralkodó egyetlen fiáról, egy nagy birodalom trónjának várományosáról, akinek nem kellett a fény, hatalom és ragyogás, ezek helyett a test és lélek tisztaságát választotta, mert ez nagyobb halhatatlanságot biztosít, mint minden földi erő és dicsőség. Imre királyfi földi létét homály borítja, de mennyei élete most előlép és fényeskedik, akkor, amikor ide- lent minden sötét, minden vigasztalan. A Szent István hét ebben az évben külön tartalmat kap. A nagy király és fiának alakja most egybefonódik, kilenszáz év után újból együtt tündököl. A Szent Imre ünnepségek Szent István hetére esnek, az ideözönlő kato­likusvilág egyszerre borul le az alapító magyar király és a szent herceg előtt. # Hatalmas munka, rendkívüli erőfeszítés előzte meg ezt az ünnepet. A szervezés élén Huszár Károly volt miniszterelnök áll, aki éjt- napot fáradhatatlan munkában töltött, hogy mennél nagyobb arányúvá, mennél ragyogóbbá és lélekemelőbbé tegye Szent Imre ünnepét. Nyolcszázezer vendégre számít Budapest ezen a héten és hogy ez a hatalmas szám nem chiméra, hanem megvalósuló igazság, arról a főváros uccái máris tanúskodnak, az egyre- másra érkező zarándokcsoportok, amelyek el­lepik a pályaudvarokat, iskolákat és hoteleket, hogy méltó ünnepé avassák a magyarok nagy ünnepét. Mellette Ripka Ferenc dr. főpolgármesteré az érdem, hogy Budapest a világ katolicizmu­IZABELLA Ich-, hercegasszony, aki a szobrot a maga költségén állíttatta fel és a fővárosnak adományozta. sának érdeklődési középpontjába került. Ö in­dította meg néhány évvel ezelőtt azt a mozgal­mat, amely Szent István hetét egyre nagyobb jelentőségűvé tette és amikor most, a Szent Imre ünnepséggel kapcsolatban a Szent István hét világeseménnyé emelkedett, nem szabad elhallgatnunk, hogy a kezdeményezés érdeme Ripka Ferencé, az előrelátó és nagykoncep­ciójú főpolgármesteré, aki most már megérte, hogy az elvetett mag kalászba szökken, hogy az álom körvonalakat kap és valósággá emel­kedik. A Szent Imre-ünnep augusztus 17-én reggel 8 órakor kezdődik Szent Imre herceg szobrának leleplezésével. KISFALUDf STRÓBL ZSIGMOND, a kitűnő szobrászművész, Szent Imre szobrának alkotója. Augusztus 19-én reggel 8 óra 30 perckor Sinceró bíboros, XI. Pius pápa legátusa, a Vérmezőn főpapi szentmisét ponti fikát, amely után két tízperces szentbeszéd vezeti be az Eukarisztikus Kongresszus üléseit. Augusztus 19-én délután 6 órakor Sinceró pápai legátus a Szent István Bazilikából az Oltáriszentséggel és kíséretével az Eötvös-téri hajóállomásra vonul, ahol hajóra szállva, dí­szes menetben vonul végig a Duna két olda­lán felállított százezrek sorfala között, majd visszatér a Szent István Bazilikába. Augusztus 20-án reggel 9 órakor a Szent István Bazilikában dr. Serédi Jusztinián bi­bornok. Magyarország hercegprímása, ünnepi nagymisét pontifikái és ugyanakkor szentbe­széd is lesz. Szentmise után hagyományos fénnyel és rendben megindul az országos Szent Jobb-kör menet, melyben a Szent Jobb erek­lyén kívül az Árpádházi Szentek ereklyéi is körül hordozhatnak. A körmenet az Andrássy- uton át az Ezredéves emlékmű elé vonul, ahol elhelyezik a Szent Jobbot. A Szent Imre-íinnepségek kiemelkedő ese­ménye lesz Szent Imre herceg szobrának leleplezése. A szobrot Izabella kir. hercegnő ajándékozza a székesfővárosnak és Kisfaludi Stróbl Zsigmond, kiváló szobrászművész alko­tása. A királyi hercegasszony rendkívüli lel­kesedéssel állott a Szent Imre-ünnepségek mellé, megérezve, hogy mit jelent a magyai­Dr. RIPKA FERENC főpolgármester, a Szent István-hét megteremtője. Ságnak Szent Imre emléke. Nemcsak vallásos érzülete diktálta neki ezt a fenséges gesztust, hanem velünk érző magyar szíve is: méltó helyére akarta állítani a katolikus világban a dicső magyar szentet, nemzeti eseménnyé avatni a katolikus egyház ünnepét. Vasárnap, e hó 17-én országos ünnepség keretében leplezik le a gyönyörű művet a Horthy Miklós-úti köröndön, ahol örök időkre hirdetni fogja a „liliomos királyfi“ emlékét. A Szent Imre-szobor a főváros egyik leg­szebb és művészi szempontból legtökéletesebb emlékműve lesz. Álló alakban ábrázolja a fia­talon elhúnyt, dicső emlékű királyfit, arcán átszellemült szelídségű fény. Sugár alakja magas talapzaton emelkedik ki a környezet hátteréből. Kisfaludi Stróbl Zsigmond, a szobor alko­tóművésze, a modern szobrászművészet repre­zentatív alakja. Egyik vezére a fejlődő magyar szobrászatnak. Számos kitűnő alkotás fűződik nevéhez úgy a fővárosban, mint vidéken. Tanára a Képzőművészeti Főiskolának, a bar­celonai világkiállítás szobrászati nagy arany­érmének nyertese és tulajdonosa számlos bel­es külföldi kitüntetésnek. Fiatalon jutott a legnagyobb elismeréshez1 olyan alkotásokkal, amelyek a nagyközönség legszélesebb rétegei előtt is ismeretesek. Ezek közül a főváros közönsége is jól ismeri a nagyméretű íjász szobrát, amely előbb a Margit-szigeten állt, most pedig a Városliget egyik dísze. Októ­berben leplezik le Rákosi Jenő szobrát, amely lord Rot her mere megbízásából készült, azzal a Férfi“, női, autó-, motor-, sport-, gyermek­bőrkabátok és szőrméskabátok Fővárosi tisztvise­lőknek engedmény. Kül ön mértékoszt ály. Kiss Gyula bőrruházat! üzlete BUDAPEST, IV., Ksmermayer Károly ucca 1 Tetetón: Automata 895 82. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents