Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-08-13 / 32. szám
4 Független Budapest Budapest, 15)30 augusztus 13. kikötéssel, hogy Kisfaludi Strobl legyen az alkotóművésze. Ma ereje és alkotóképessége teljében van a művész, aki még számos gyönyörű alkotással fogja úgy a magyar művészetet, mlint a fővárost megajándékozni. VIGNALI RAFAEL ércöntő, aki ércbe öntötte a lilomos királyfi szobrát. KRAUSZ FERENC éí'C- Öntő, a szobor reliefjét, a koszorút, a címert és a szobor ,,levente'1 alakját ő öntötte bronzba. Kisfa hűli Strobl Zsigmond gyönyörű mű- rét két kiváló bronzöntő, Vignali Rafael és Irausz Ferenc öntötte bronzba. Vignali Rafael, a legismertebb bronzöntők egyike, a fővárosban. 1904 óta dolgozik saját telepén, a Jász ucca 74. szám alatt és számos gyönyörű emlékművet készített ez idő alatt. Ezek közül leg- k ismertebbek a Mil- & léniumi emlékmű hatalmas bronzszobrai | és reliefjei, a városligeti Washington- szobor, a zalaegerszegi Csányi-szobor, 10S . . . valamint számos más emlékmű. Krausz Ferenc, aki most 54 éves, 1923-ban alapította bronzöntőtelepét. Majd minden nevesebb szobrászművészünknek dolgozik. Egyebek közt: Lányi, Ligeti, Kallós, Siclló, Teles Ede, Vas Viktor és egyéb kiváló művészünk műveit öntötte bronzba. Műhelyében most készül a szentesi Kossuth- szobor. A Szent Imre szobor reliefje, a koszorú, a címer és a szobron látható levente, Krausz Ferenc pompás alkotása. Sághy Gyula ácsmester Budapest, V. kerület, Hold-utca 9. szám. ___________ Telefon : Automata 157—36. Kr ausz bronzöntö Budapest, VI, Babév u. SO Telefön : Jhitomata 932—26, srűm. Valnicseh Bcla és fia Első magyar gyógyszertárberendező és bútorgyára Budapest Vili. Erdélyi u, 4. Tel.: J.325-40 Vianáli Rafaello Budapest Lakás: Petneházyucca 75 b. Gyár: VI., Jász ucca 74. sz. Telefon: Automata 919 12. sz. íWWVWi/VWWWWWVWtVWW^WWWWWWWWVW Guth Hermann villanyszerelő, bádogos, légszesz- és vízvezetékberendező Budapest. VI. Dessewffy u. 2». Tel.: H9 91 -.f,' SEBM Javítások eHofjadtatnak. MüWBBBBrai Az összes fajta szíjkapcsok azonnal és legolcsóbban raktárról szállíthatók. Klug Nándor okleveles gépészmérnök műszaki irodája Budapest, Vili., Aggteleki ucca 11. sz. Telefon: József 359—32 Viharok évi négy pengő újabb adó körül A kisiparosok tiltakoznak az ellen, hogy a tanonciskolások tanszereit nekik kelljen fizetniök Egységesen foglalnak állást a tanonconkénti évi 4 pengős megterhelés ellen Budapest dolgozó népe olyan súlyos gondokkal terhelt a rossz gazdaságig viszonyok miatt, hogy minden újabb legcsekélyebb megterhelése is elegendő ahhoz, hogy felháborodással tiltakozzék ellene. Most is egy apró, különben jelentéktelennek látszó ügy izgatta fel az iparosságot, melynek tagjai nagy megütközéssel tárgyalják a főváros egy legújabb intézkedését, A tanonciskolái ifjak tanszerszükség- letének megteremtéséről van szó, amely ügyben a polgármester a napokban rendeletet adott ki. A tanügyi ügyosztály javaslata alapján elrendelte, hogy a tanoncok évi tanszer szükségletének költségeit az iparosok tartoznak fizetni és pedig minden tanonc után évi 4 pengőt. Az iskolák igazgatói szedik he ezeket az összegeket és a szükséges tanszereket a központi anyagszertár útján szerzik be. Az előre befizetett 4 pengőket a Községi Takarékpénztárnál kell betétként elhelyezni és a szükségletnek megfelelően vásárolnak ebből a pénzből az igazgatók tanszert a tanoncok részére. A rendelet arról is intézkedik, hogy amennyiben egyes tanonctartó mesterek a megállapított í pengőt nem fizetnék be, úgy az igazgató tartozik az illetőt a kerületi elöljáróságnál feljelenteni és a hatóság gondoskodik arról, hogy az összeget közadók módjára, hajtsák be. Az iparosság nagyon el van keseredve a rendelet miatt és tiltakozik az ellen, hogy a tanoncok tanszerszükségletének költségeit rájuk hárítsák, mert a mai nehéz világban ezek a 4 pengők is nagy megterhelést jelentenek akisiparosoknak. Az ipartestületek most egymásután állást foglalnak a főváros rendeletével szemben és tiltakozó lépésre készülnek. Egységes állásfoglalásra határozták el magukat. és a polgármesterhez intézendő memorandumukban rá fognak mutatni arra, hogy a mai idők cseppet sem alkalmasak arra, hogy az iparosokra újabb terheket rójjanak és hogy az iparosság ezeket az újabb terheket nem is ! hajlandó magára vállalni. Mivel indokolja a belügyminiszter az egyesületi segélyek önkényes megállapítását A belügyminiszter saját hatáskörében intézte el a segélyösszegek szétosztását A Független Budapest ismételten beszámolt az ezidei egyesületi segélyügyek szomorú kálváriájáról és egyik legutóbbi számunkban megírtuk, hogy a polgármester soron kívül felterjesztette a többszörösen átdolgozott listát i jóváhagyás végett a belügyminiszterhez. A városházán el voltak rá készülve, hogy a határozat kormány hatósági jóváhagyása csak a nyári szünet után lesz meg. Az érdekelt egyesületek azonban — a szükség és a kényszer vitte rá őket — eljártak a belügyminisztériumban a soronkívüli jóváhagyás érdekében, minthogy legtöbbjüket egzisztenciájukban rendítette meg a segély kiutalásának elhúzódása. A közbenjárásnak meg is lett az eredménye, mert a belügyminiszter csakugyan soronkívül elővette a segélyügyekre vonatkozó fővárosi aktát és meghozta, döntését. Sajnos, ez a döntés több érdemes és régi egyesülettől és testülettől vonta meg az eddigi támogatást, másoknál viszont az összeget redukálta, úgyhogy a miniszteri elintézés nem sok örömet keltett az érdekeltek körében. A segélyösszegeket a főváros most már sietve kifizeti. A miniszter leirata azonban figyelemreméltó megállapításokat tartalmaz és ezért érdemesnek tarltjuk rendelkezése indokolásának rövid ismertetését. A belügyminiszter leirata, többek között ezeket mondja: — Egyes hitfelckezetek részéről előterjesztett és figyelmet érdemlő indokokra hozzájárultam ahhoz, hogy a felekezetek, egyesületek és intézmények segélyezésére fordítható összeg egymillióról 1,200.000 pengőre felemeltessék, és hogy az egyes fele- kezeteknek a főváros idei költségvetésében 669.500 pengő segélyt kiutalványozhasson. Eszerint a felekezeti és egyesületi segélyekre megállapított összeg levonása után segélyezési célokra még 530.500 pengő áll rendelkezésre az 1,200.000 pengőből. — Minthogy ennek az összegnek az érdekelt egyesületek és intézmények között való felosztására nézve a főváros törvény- hatósága, ismételt felhívásra, mindeddig elfogadható határozatot nem terjesztett fel hozzám, rétim hárult a feladat, hogy ebben az ügyben vagyonfekigyeteti hatáskörömben intézkedjem. A végből tehát, hogy a főváros közönségének a segélyek megszavazásával kitűzött közérdekű céljai mielőbb megvalósuljanak, és hogy a megfelelő ösz- ,szegek további késedelem nélkül az érdekelt intézmények és egyesületek rendelkezésére álljanak, a különböző szempontok és méltánylást érdemlő indokok mérlegelése után az említett összegek felosztása tekintetében úgy intézkedem, hogy az ide mellékelt kimutatás szerint a még megmaradt segélyösszegből a közgazdasági egyesületek segélyezésére 14.392, a közoktatásügyi intézmények részére 145.409, a népjóléti és szegénygondozó intézeteknek és közmű velőilési segélyeknek 2.52.008, közegészségügyi intézinények részére 192.000 pengő esik. — Az egyes intézmények részeltetésénél először is a törvényhatósági bizottságnak az 1930. évi költségvetés megállapítása alkalmával e részben megnyilvánult elhatározását vettem figyelembe és amennyira az a főváros pénzügyi helyzetének, sokirányú kötelezettségének és az adófizetők nehéz helyzetének mérlegelésével megállapított keretben egyáltalán lehetséges volt, a segélyezendők sorába felvenni igyekeztem mindazokat az egyesületeket és intézményeket, amelyek köztudomás szerint is üdvös és eredményes működést fejtenek ki és amelyek amellett tevékenységükkel közvetve a fővárost is kisebb-nagyobb mértékben tehermentesítik. Az egyes segélyösszegek megállapításánál egyrészt korlátot szabott elém a rendelkezésre álló összeg, másrészt az a körülmény, hogy olyan sok egyesület és intézmény sorakozott fel igényeivel és a főváros törvényhatósága is oly nagyszámú intézményt kívánt támogatásában részesíteni, hogy némely intézménynek teljes mellőzése méltánytalannak látszott és fontosabb érdekek sérelmével járt volna — így is sajnálattal kell megállapítanom, hogy a főváros pénzügyi érdekeinek védelmében több arra érdemes és elisme- résreméltóan működő intézmény vagy egyáltalában nem, vagy a tervezettnél kisebb- összegű támogatásban részesíthető. Meg kellett tagadnom jóváhagyásomat egyes intézmények részére szánt és jelentékeny összegekre rúgó építkezési, segélyektől. Ezeket vagy teljesen töröltem, vagy kisebb összegekre mérsékeltem. Akkor. amikor a főváros szegényügyi kiadásai amúgy is állandóan növekednek, amikor szellemi szükségmunkára az előirányzott összegnél, jóval több kiadás merült fel és amikor az inségakciók költségeinek részben való fedezésére inségadót kell kivetni, akkor nagyobbösszegű segélyek adása teljesen indokolatlan.- Annak ellenére, hogy előbbi rendezetem értelmiében az egyéb fedezetek terhére engedélyezett segélyeket is az 1,200.000 pengőre felemelt, összegből kell fedezni, nem támasztok nehézséget az ellen, hogy az V. kerületi Közjótékonysági Egyesület részére 30.000, a Népházat kezelő V. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület részére 12.000, a Budapesti J. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület részére 12.000 pengő rendkívüli segély az 1,200.000 pengő keretén kívül legyen kiutalva. A belügyminiszter leiratából kitűnik, hogy az egymilliós segélykeretet több mint egynegyedmillióval felemelte, úgyhogy a főváros a segély probléma elintézésén nem sokat takarít ott mrg. mert a várható megtakarítás terhére bonyolították le a szellemi szilkségmunkaakciót is.
