Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-07-23 / 29. szám

HUSZONÖTÖDIK jubiláris évfolyam 1930 július 23 Met; 29. szám Várospolitikai és közgazdasági lap Megjelenik minden héten Előfizetési ára a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő — Fél évre 12 pengő Egye9 szám ára 50 fillér Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: L.IPPAY GYULA Dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség ucca 22 Telefon: József 345-82 Postatakarékpénztári csekkszámla: 46470 Nyár és fürdőváros A nyár ráborult a városházára, a bo- letta és a gazdasági nyomorúságra az egész magyar közéletre. Ebben a bolettás nyárban néhány idetévedt idegen is lézeng a pesti uccán, akad egy-két mindenre elszánt, kül­földi rendszámú autó is, amely nekimerész­kedett az «átépítés miatt zárva» felírású magyar országutaknak: szóval forog az ide­gen, jóllehet IBUSz—Cook-harctól kezdve, minden vízumokon és országutak poklain keresztül mindent elkövetünk, hogy inkább megforduljon, mielőtt Budapestre érne. A jövő hónapban állítólag kulminálni fog ez az idegenforgalom. A Szent Imre- ünnepségek idecsábítják a katolikus világot és megelégedéssel olvassuk, hogy a főváros mindent elkövet az idegenforgalom emelé­sére. Ez a minden abból áll, hogy lesz hu­szonötezer pengős tűzijáték Szent István napján a Gellérthegyen. Ennél többet igazán nem tehet egy egymilliós világváros az ide­genforgalom érdekében. Csak suttogva merjük megvallani azt a hitünket, hogy sem a huszonötezer pengős tűzijáték, sem a szoborleleplezés és a többi attrakció nem fogja túlterhelni a budapesti aszfaltjárdát ideözönlő idegenekkel. Akinek el kell hivatalból vagy félhivatalosan jönnie, az itt lesz, de a kíváncsiak tízezrei távol­létükkel fognak tündökölni és nem kell majd attól tartani, hogy előre lefoglalnak minden helyet, mint Oberammergauban, vagy mond­juk, Bayreuthban. Amit azonban a huszonötezer pengőn felül olvasunk, az már aggodalmat kelt ben­nünk a jövő iránt. Ripka főpolgármester nagy értekezletet hívott egybe a Gellérthegy körüli fürdőváros ügyében és ez az értekez­let komolyan foglalkozott végre ezzel a kér­déssel. Egészen pozitív formában vitatták meg az egyes ötleteket, elhatározták, hogy tenni is fognak valamit és félő, hogy előbb- utóbb valóra válik a régi, elcsépelt jelszó: Budapest-Fürdőváros. Rettentően fázunk et­től, mert ha igaz a hír, ha tényleg megvaló­sulnak ezek a tervek, Budapesten meg fog indulni a nyugateurópai idegenforgalom és ilyenkor nyáron ki leszünk téve annak, hogy külföldiekkel lesznek tele a hotelek meg a Belváros üzletei, dollárok, márkák, sterlingek és lírák maradnak a fővárosban, és nem lesz minden második üzletre kiírva, hogy «eze-n üzlet végleg feloszlik». Ez pedig nem lenne rendes dolog, nem illenék Pató Pál úrhoz, aki még most is, sőt csak most igazában, pipázik, pedig nincs is dohánya, amit pipájába tömjön. Nagyon félünk ettől, mert nem lenne stílszerű, nem lenne méltó Budapest-Fürdőváros eddigi múltjához. Fé­lelmünk nem ismert határt és mindaddig nem is fog megszűnni, míg mindez meg nem valósul, amit a Független Budapest más he­lyén meg nem Írunk, mint jószándékú terve­zést a fürdőváros útja felé. Ilyenkor, nyár idején minden másod­rangú cseh fürdőhelyen állandóan 10—15.000 fürdővendég szórja el a pénzét, az elsőren- dűekről nem is szólva, ahol 40 és 50 ezer közt váltakozik a fürdőzők száma. Budapest- Fürdővárosra is jut már ezen a nyáron vagy ötven darab fürdővendég, akik a páratlan budai vizek kedvéért «özönlenek» ide, ugyan­akkor, amikor magyarok ezrei nyüzsögnek Karlsbad, Marienbad, Joachimsthal, Fran­zensbad és egyéb cseh fürdők sétányain. Igaz lesz-e, lehetséges-e, hogy itt valaha majd komolyan is tesznek valamit azért, hogy amit a természet ezer kézzel szórt el itt, az ne legyen terhűnkre, hanem hasznunkra! Hogy ne gondokozó nyűg legyen, örökös szemrehányás, élő és vádoló lelkiismeret, hanem komoly tényezője a város gazdagodá­sának, világvárossá való fejlődésünk jövő­jének? Nem hisszük. Nem: ameddig még az értekezleteknél tartunk, amíg csak beszélünk arról, hogy talán tenni is kéne, vagy lehetne valamit. Elkészült a nyers választói lista Kinyomatják az új névjegyzéket — Még nincsenek adatok a választói létszámról A törvényben előírt első határidő a köz­ségi választók névjegyzékének összeállítására lejárt. Július 15-én a nyers választói lista a polgármester asztalára került és Illyefalvy Lajos dr., a Statisztikai Hivatal kitűnő igazga­tója ismét beigazolta, hogy a lehetetlennel is képes megbirkózni. Az összeállítást végző ha­talmas gárda várakozáson felüli módon telje­sítette kötelességét és az előírt terminusra pontosan befejezte a választók összeírását. A nyers adatok feldolgozása augusztus 10-ig megtörténik és akkor lehet csak pontos számadatot tudni a községi választójog gyakorlására jogosultnak minősített budapesti választók számáról. A Statisztikai Hivatalban azonban olyan gyor­san folyik a munka, hogy az összeállítás egyharmadrészével már el is készültek és nincs kizárva, hogy az ideiglenes névjegy­zék még a kitűzött terminus előtt is elkészül. Hosszú idő után most ismét kinyomtatják a névjegyzéket és a Házinyomda máris óriási előkészületeket tesz erre a nem mindennapi és nem is egyszerű feladatra. Előreláthatóan közel 300.000 nevet, foglalkozást, lakcímet és más személyi adatot kell majd kinyomtatni és bár a nyomást terjedelmes íveken fogják esz­közölni, mégis többezer oldalt fog kitenni a községi választók listájának hatalmas kötete. A kinyomtatást azért határozták el, mert ezt a névjegyzéket 6 évig használják, miután a községi választók összeírása csak hat évenként ismétlődik meg. Könnyebb kezelés szempontjából és más okokból célszerűbbnek látszott a névjegyzék kinyomtatása, mintha a községi választók neveit az Adrema-gépek bádogkartotékjain őrizték volna meg. A kép­viselőválasztók névjegyzékénél az utóbbi rendszer az előnyöseob, mert a képviselő- választásokat minden évben összeírják és így állandóan pótlások, selejtezések és javítások történnek a névjegyzékben. A községi választók névjegyzékét csak körülbelül 5Ö példányban nyomják ki és a pár­tok azt meg is vásárolhatják. Ezáltal meg­szabadulnak a névjegyzéklemásoltatás fárad­ságos és költséges munkájától. Állítólag a vá­lasztói névjegyzék 1500 pengőbe fog kerülni. A függőkölcsön Kamatait az abban részesülő üzemek f izetik A belügyminiszter leiratban érdeklődik a kamatfizetés módja iránt — Két éven belül fel kell venni a nagy beruházó kölcsönt — mondja a belügyminiszter A függőkölcsön már a főváros folyószám­láin gyümölcsözik és várja a beruházási célok­ra való igénybevételt. Ez mikainíarább meg is történik, mert az üzemek, nevezetesen a Gáz- ős, Vízművek még ebben a hónapban megkez­dik a munkálatokat és a szükséges gépek szál­lítására kiadják a megrendeléseket. A verseny- tárgyalásokat miár előzőleg megtartották, hogy mire a pénzt megkapják, a beruliázkodás meg­indulhasson. A 46 milliós függőkölcsön évi ka­matterhe 3,220.000 pengőt tesz ki. Ezt a kamatot már a kölcsön folyósításának pillanatától kezdve fizetni kell. Hogy a kamatterhek a pénz felhasználásáig ne ,nőjjenek magasra, ezért az igénybe nem vett összegeket az utolsó percig betétként gyümölcsöztetik, úgyhogy ezen összegek után legfeljebb 1—2 százalékos kamatveszteség éri a fővárost. Ennek a veszteségnek, valamint a teljes kamattehernek a viseléséről az érdekelt üzemek tartoznak gondoskodni. A belügyminiszter moist leiratban szólította fel a fővárost, hogy külön felterjesztésben mu­tassa ki a függőkölcsön ^ kamatterheinek fede­zetét, mert az külön jóváhagyást igényel. A város vezetősége ennek ai felszólításnak eleget is tett és közölte, hogy a terheket a kölcsönből részesedő üzemek vállalják. Ez a kamatteher egyideig gondot jelent az üzemeknek, mert a kölcsönből eszközölt beru­házások csak két év múltán fognak jövedel­met hajtani. Az új befektetések szolgáltatása ugyanis csak az építkezések teljes befejezése után kezdődhetik meg, ami másfél—két évet igényel. Addig tehát az üzemek eddigi bevéte­leikből teremtik elő a kölcsön kamatait. Az Elektromos műveknél ez még aránylag könnyen fog menni, mert az üzem eddig is nagy nyereséggel dolgozott, amelyből bőyen telt a. különböző tartalékalapok dotálására. Könnyen tudnak tehát a függőkölcsön kamat- terheire is fedezetről gondoskodni. A Vízműveknél ellenben ez már nehezen megy, már csak azért is, mert a kölcsönből ez az üzem kapta a legtöbb pénzt. Ennélfogva a Vízművek igazgatósága újra az egy­ségár-emelés tervével lépett elő és ar­ról nem hajlandó letenni. Ebből az áremelési differenciából akarják a kölcsönt törleszteni és a kamatokat fizetni. A belügyminiszter előbb említett leiratában arra is felhívta a fővárost, hogy a függököl- csön lejártáig, tehát legkésőbb két éven belül, gondoskodjék a nagy beruházó kölcsön meg­szerzéséről és abból fizesse vissza a 46 milliós adósságot. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, Vili. VAS-UTCA 17. SZ. Idegbetegek, üdü­lők gyógyhelye, SZÍV- ÉS ÉRBETEGEKNEK ÚJ OSZTÁLY nap- és légíürdők.

Next

/
Thumbnails
Contents