Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-05-14 / 19. szám

Független Budapest Budapest, 1930 május 14. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul V%”vlí^“il.'vn%5hlií:«.« városházán, hogy a középítési ügyosztály vezetése végleg Csármán Ferenc tanácsnok ke­zében marad és az ezáltal megüresedő útépítési tanácsnoki állást Király Kálmánnal töltik be, kinek megválasztását főként Petrovácz Gyula forszírozza. A mérnöki szakról erős vetélytársa akadt azonban Molnár László személyében, akit hosszú közszolgálati idejére és előrehala­dott életkorára való tekintettel, szeretnének, legalább a tisztújításig, tényleges tanácsnok­nak választani. Az építész-mérnök-harcba különben kívül­ről is igyekeznek beleszól ani és a Magyar Mérnök- és Építész Egylet beadványban kérte a polgármestert, hogy a megüresedett műszaki tanácsnoki állást építész-szakembernek juttassák. Ez ügyben az egylet elnöksége beadványt intézett a polgármesterhez. Ebben a beadvány­ban azt fejti ki a MMÉE, hogy a magasépíté­sek' ügyeit csak építészmérnök vezetheti, aki­nek képesítése biztosítékot nyújt az építészeti ügyek gyors és szakszerű lebonyolítására, vala­mint a város műszakilag helyes, tervszerű fejlődésére is. Világjáró koldusok. írta: POSTA SÁNDOR Szegényország rongyos fővárosa lettünk. Mint az egyszeri cigány fényesre kefélt köcsög- kalapot hordunk, de a lyukas cipőből kilóg az öregujj, a kabát alatt a csupasz bőr szégyen­kezik. Húsz m ill iá m a gy arunkból m eg h agyt a le nyolcat, akikről gondoskodni nem tudunk, büszke városunk dolgos polgárkezeiből mil­liónyi kunyorálásra fordított reszkető tenyér vált. Görcsös vándorbottal, lapos tarisznyával járjuk a történelem országútját és kopogtatunk félénken, erősebben a rideg szívvel bezárt ajtó­kon, hogy legalább a száraz kény érre valót ad­ják vissza nekünk abból, amit elvettek. Keserves vándorlás, mert az irgalmasság non történelmi erény és nehezen nyílik' koldu­sok előtt az ajtó, vicsorgató, lábikrába kap­kodó kuvasz pedig annál több van. Minden tiszteletet megérdemelnek' tőlünk a mi vándoraink, akik a valódi koldusok szívós­ságával, emberismeretével, okosságával mégis megtalálják, a keresett bejárást a nagy házak­hoz! A mi igazi, okos és ügyes vándoraink' azok, akik tarisznyájukba nemcsak hamuban sült pogácsát, könnyeinket, bajainkat és sérelmein­ket csomagolják, hanem beteszik azt a pár holmit, amink még van, amit elvenni tőlünk senki sem tudott, de enni szép, csillogó, aminek a láttán megnyílnak a zárt ajtók, föléled a kíváncsiság, s amiért a dolgok rendje szerint valamit mégis adnak. Valamit, amitől reményeink újra élednek, és vándorlásunkhoz új erőre kapunk. Szorongó szívvel, és igaz jókívánságokkal kísérjük' az ilyen vándoraink út ját, akik tarisz­nyájukba magukkal viszik a magyar sportot, a magyar művészetet, a magyar tehetségnek sok csillogó, kedves, nekünk maradt értékét. Mert az ajándékot még a pénzeszsákon ülő zsugori is megbecsüli, és forgatván azt, új meg új szépségeket fedez föl rajta, megszereti, végül megérti. A megbecsülés, a szeretet és a meg­értés egyszer mégis tettre készteti, — olyanra, melyből az ajándékozónak is haszna van! Bölcs vándorúdon jár most a mi kolduS- városunknak főpolgármestere. Okosan tarisz­nyájába rakta a magyar dalt és a világhírű dalárdát. Szívesen fogadják, megbecsülik, és remél­jük, hogy a vándorok ajkáról elhangzott bús- édes melódiák* soká visszhangoznak az angol lelkekben, echojuk eltart ódái fi, amíg értünk lehelnek is valamit. Amilyen okos ajándék volt a szeretetnek és a lelkesedésnek az ékes mézeskalácsa, amit a Lord fiának' útvonalának adott a polgármes­terünk, olyan sokat jelentő, értékes vándorlás­nak hisszük a főpolgármester és a budai dalárda mostani útját. Tudomány, művészet, sport: ezek' az igazán használható tolvajkulcsok, melyek' az elfogult­ság, előítélet és ellenszenv külföldi zárait föl- nyitják. És aminthogy igaz, hogy a külföld meg­értése, jóindulata nélkül mai helyzetünkön vál­toztatnunk' nem lehet, így pedig megélni nem OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGVÁR R.-T. Budapest, X., Asztalos Sándor-út 9. sz. TELEFON: József 308--32 és József 308—31. r~rrfirrrrr'rrnirr "rrrnrrrnT~rrig-n m »r »umliiijiluui tudunk, épúgy igaz az, hogy kitartással, sok energiával itthon kovácsolnunk kell ezeket a kulcsokat, hogy minden világjáró kicsi vagy nagyobb koldusaink tarisznyájába bőven jus­son belőlük! Cicomáival, parádéivá, vitézkötéssel sokra nem megyünk, legföljebb ha megbámulnak érte, mint kuriózumot. De ha megyünk olyan egyszerűen, mint ahogy Szegényország világjáró koldusainak illik, és értékes csccse-becséinket kopott tarisz­nyából tárjuk a. világ elé, akkor remélhetjük a szívek nyílását, elmék megvilágosodását és segítségét. A magyar dal vándorai jó utat járnak, mert a virágok, amelyeket fakasztanak, — talán Szegényország kuldosf óvárosának teremnek egyszer gyümölcsöket! Hőül)(in gazdálkodott a főváros az elmúlt évben 770 9 millió pengő a főváros tiszta vagyona - Sebő Béla főszámvevő ismerteit az 1929 évi zárszámadás eredményét - Csah az ügyosztályon által elért megtaüaritásohftal lehetett a túlhíadásohat elherülni Kissé elkésetten — május közepe felé — került nyilvánosságra a főváros 1929. évi zár­számadása, amely nem keltett általános meg­elégedést. mert a különféle elszámolási zsong- lörösködések dacára, csak nagynehezen tud­ták biztosítani az egyensúlyt és végül is minimális felesleget mutattak ki. A kedvezőt­len eredmény létrejöttében szerepe volt az államnak is, mert a kormány a múlt évben nem engedélyezte az inségadó szedését, nem valorizálta az állami utak. valamint az iskolák fentartásáért korábban megállapított állam­segélyeket, amelyekre pedig a főváros joggal számított és ily címen jelentős bevételeket irányzott elő a költségvetésben Sebő Béla főszámvevő, a legújabb zárszámadás részleteit az alábbiak­ban ismertette munkatársunkkal: — Az elmúlt év folyamán a költségvetési- leg megállapított hitelkeretek jelentékeny vál­tozáson mentek át. amennyiben 12,824.000 pengővel növekedett a ki­adás és ennek a többletnek a fedezésére, részben a megtakarítások, részben az előzőévi felesleg, részben pedig a bevételi többletek szolgáltak. Végeredményben tehát a költségvetés hitelkerete több mint 223 millió pengőre emelkedett. Az évközben felvett, eredetileg elő nem irány­zott kiadási tételeket többek között a Vásár- pénztár és a Községi Taka­rékpénztár alaptőkeemelé­sére, a kórházi alap 1928. éri hiányának fedezésére, iskola kibővítésére, az új szeretet ház, szükséglakások, leányotthon és árvaház, nemibeteggondozó intézet, gyermekkórház, leányárva • házi üdülőtelep létesítésére, hóeltakarításra, az inség- akció kiterjesztésére, mun­kanélküli és szegénysegélye­zésre fordítottuk. — A főváros igen taka­rékos gazdálkodására jellemző, hogy úgyszólván minden fejezeten jelentős megtakarítást sikerült elérni és ezek a megtakarítások szolgáltak az új szükségletek részbeni fedezésére. Az I. ügy­osztály kiadási megtakarítása mintegy 850.000 pengő, amit a külön munkadíjak megszorítása, nyomdai költségek apasztása és egyes állások betöltésének elhalasztása révén sikerült elérni. Az itt- és csatornaépítési ügyosztály több mint 1.800.000 pengőt takarított meg, részben a keve­sebb út- és csatornaépítkezés, valamint a keve­sebb karbantartási munka, valamint a sze­mélyi szükségletek megszorítása folytán. A tanulmányúti hitelt sem vették igénybe és el­halasztották több nyilvános kút és illemhely felállítását. A városrendezési ügyosztály 760.00 pengővel kevesebbet adott ki az előirány­zottnál, főként egyes beszerzések és megszorí­tások elhalasztása érdekében. A közjogi ügyosztályon 110.000 pengővel volt kevesebb a kiadás. A közgazdasági és köz­lekedési ügy osztód)/ 18.000 pengő megtakarítást ért el. A pénzügyi ügyosztályon 260.000 pengő­vel kevesebb a kiadás, amit főként az adó ke zse­lések csökkentésével értek el és kevesebb voll a lefoglalt ingóságok szállítása, is. Megtakarí­tást értek el az új dollárkölcsön törlesztésénél Sebő Béla is, mert a törlesztés sorsolás helyett vissza­vásárlás útján történt. — A közoktatásügyi ügyosztály megtaka­rítása több mint 800.000 pengő, amit a lakbér- emelés elmaradásának, a bútorok és tanszerek kisebb mértékű beszerzésének, a nyugdíjasok karácsonyi segélye csökkentésének és bizonyos szakon a személyzet apasztásának lehet tulaj­donítani. A közélelmezési ügyosztály 240.000 pengőt takarított meg, szintén a kiadások meg­szorítása révén. A közjótékonysági és szociál­politika fejezetén 2,600.000 pengő megtakarítás jelentkezik. Legnagyobb mértékű a megtakarí­tás a lakásügyi intézményeknél, ahol a kar­bantartási munkálatokat elhalasztották és mindenütt igyekeztek a dologi és fentartási költségeket megszorítani. A közegészségügyi ügyosztályon egymillió pengő megtakarítás jelentkezett hasonló okokból, valamint a be­szerzések egy részének elhalasztása következ­tében.^ A városgazdaság fejezetén közel 800.000 pengővel volt kevesebb a kiadás, melynek felét a gazdasági hivatal érte el az egyes cikkek olcsóbb beszerzése révén. Hasonló okból az anyagszertár is nagy megtakarításokat eszkö­zölt. Ezzel szemben mintegy 70.000 pengő ki­adási többlet mutatkozott az Állatkertnél és a. vegyesek cím alatt, mely utóbbit a megszűnt zöldségüzem alkalmazottainak adott végkielé­gítés okozta. A■ közvilágításnál 258.000 pengő többkiadás mutatkozik, a világítás nagyobb igénybevételével, míg a Vízművek kiadási többlete 1,300.000 pengő volt, tekintve, hogy az üzem nagyarányú csőfekte­tési munkálatokat végzett. — A bevételi oldalon 'egyaránt fordulnak elő az előirányzatban felüli többletek, mint az azon aluli kevesbletek. Az elnöki ügyosztályon a bevétel egyes címeken 150.000 pengővel csök­kent, más címeken 180.000 pengővel emelkedett. Az út- és csatornaépítési ügyosztály bevétele 1.250.000 pengővel csökkent az előirányzat alá. mert az elmaradt út- és csatornaépítések miatt kevesebb járulék folyt be, és az állam sem fizette meg az állami utak valorizált fentartási költségét. A városrendezési ügyosztály bérle­ményekből származó bevételei 21.000 pengővel csökkentek, mert nem lehetett egyformán érté­kesíteni a telkeket, más címeken bevételei 105.000 pengővel emelkedtek. A közjogi ügy­osztály katonai beszállásolás! költségek címén 50.000 pengővel kevesebbet vett be. mert a lak­bérek felemelése elmaradt. Ellenben bevételei 107.000 pengővel szaporodtak, egyrészt, mert itt számolták el a képviselő választói névjegyzék elszámolását és mert az anyakönyvi hivatalok forgalma nagyon emelkedett. A közgazdasági ügyosztály 65.000 pengővel kevesebb bevételt ért el, miután nagy mértékben csökkent a Dunapartok igénybevétele és kevesebben kér­tek iparengedélyt. Más címen 25.000 pengő volt a bevételi többlete. — A pénzügyi ügyosztály jövedelem­csökkenése több tételen fordult elő és összesen 11.2 millió pengőt tesz ki. Ez részben a kevesebb adóbevételnek, az előző- évi háztartási felesleg elmaradásának, a keve­sebb pénzkészlet csökkenő gyiimölcsöztetésé- nek és az osztalékok csökkenésének a követkéz­VAS-U. 16. ZENITH MŰHELY Telefon : József 393—73. I Ili ( O.M palao! I.T.I ktej K. védj jben a jegyül z erő j

Next

/
Thumbnails
Contents