Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-04-16 / 15-16. szám

1930 április 16. Független Budapest ÍJtílMJMU. tádiO N EM AKARUNK párhuzamot vonni a fő­városi törvény és a húsvéti ünnepek je­lentőséke közt, pedig1 szép alkalom kínálkozik erre és nehéz dolog- kihagyni az ilyen ziccert. A keresztreifeszítés és a feltámadás ünnepén nehéz dolog megállítani írás közben a ceruzát, hogy a most kivégzett főváros temetésén ne hi­vatkozzunk arra, hogy az Igazság* mindig fel­támad, mert lám, „akkor“ is feltámadott. Az autonómiát és a polgári önérzetet nem keresztrefeszíti, hanem agyonüti az új törvény, amely úgy széjjeltépi a főváros összes jogait, hogy nehéz lesz azokat összeszedni a feltáma­dáskor. Ügy jár a főváros, mint az egyszeri misszionárius, akit a vadak megettek: elmél- kedhetik rajta, milyen formában éri majd meg a feltámadást. Egyelőre azonban ott még nem tartunk, ez­úttal még csak az elmúlás szomorú könnyeit kell törölgetnümk. Most viszik a temetőbe a fő­város autonómiáját és a gyászkocsi után zo­kogva halad Budapest népe, a halott családja. No meg a tanács, amelynek ez az utolsó útja, mert bizony, .bizony... ássák már a sír vermet az ő számára is és kongatják már feje fölött a lélekharangot.­Isten Veled, Autonómia! Ha nem is hivat­kozunk az Igazság feltámadásának hetében erre az örökké világító szimbólumra, a temető kapuján ott a felírás: „Feltámadunk!“ Menj, kísérjen ez a tudat utolsó utadra, mert enélkiil mi is kétségbeesnénk. Mi hiszünk a feltámadásban, még ha ezt esetleg máskép hívják is, mondjuk, reinkarná­ciónak, lélekvándorlásnak, aminek akarod, de bizonyos, hogy találkozunk még veled itt Buda­pesten. A forma nem foiitois, csak az, hog*y mi­nél előbb jöjjön el a te országod, amelyet — most temetnek. CZELID TEREMTÉS volt az elhúnyt Auto- ^ nómia; nem vétett az a légynek se, nem tudjuk, miért kellett megölni. Hu szabad ezzél a hasonlattal élni, olyan kutya volt, amely so­hasem harapott, legfeljebb mordult egyet- egyet, vakkantott, de azt is csak félve, inkább titokban. Nem is haraphatott, hisz meg volt kötözve keze-lába. Ha majd egyszer exhumálják a holt­testét, meg fogják állapítani a tudósok, hogy egyetlen foga sem volt, rövid élete folyamán a különböző kormányok kihúzták összes fogait. A legutolsót Klebelsberg, amint itt, a mellékelt ábrán látható. Ez a rajz, amellyel Madaras mester ezt a jelenetet megörökítette, egyébként is figye­lemreméltó a mi szempontunkból. Megtudjuk belőle, hogy milyen az arca a megszemélyesí­tett autonómiának. Madaras ilyennek képzeli, vagy ilyennek látja őt: mi kénytelenek va­Köztisztviselök kedvező fizetési fel­tételek mellett kaphatnak nyugágyat, fiiggöágyat, sátort és hátizsákot gyünk belenyugodni és elhinni, hogv az a csi­nos úriember, akinek KI ebi ép most húzza ki az utolsó fogát, az az Autonómia. Elhisszük, de megvalljuk: Mi nem ilyennek álmodtuk őt. Szép, szép így is, de mi szebbnek képzeltük idáig... JÜ EGY VEN ÉVIG DOLGOZOTT és most le- teszi a kalapácsot Solty Lajos, a középí­tési ügyosztály derék vezetője. Azt halljuk, hogy tisztviselőtársai és alantasai bronz- vagy márványszobrot akarnak ide csináltatni, hogy az ügyosztály előtt mindig ott legyen a kiváló munkavezető képe, hogy ne tűnjék el Solty La­jos nyomtalanul a városházáról. A szándék szép és nemes. Nem lehet kifo- gáisiolni, hogy honorálni akarják a 40 éves mun­kát és azokat a páratlan polgári és kollégiális erényeket, amelyek Solty Lajos negyven esz­tendejét széppé, maradandóvá teszik. De: Solty Lajosnak megvan már a szobra a városházán, nem múlik el az ő emléke szobor nélkül sem. Elmondhatja a költővel: „Exeg'i monumentum, aere perennius“. E REZZÜK, NEM ILLIK, hogy ebben a ro­vatban még egyáltalán nem foglalkoztunk Friedrich István kiválásával és a községi ke­reszténypárt kettészakadásával. Nyilvánvaló, hogy olvasóink elvárják a Rádió rovat meg­emlékezését erről az eseményről, ennélfogva nem habozhatunk már tovább. Friedrich István azért vált ki a pártból, mert ő lüvcdó ember. Minden szóviccen innen és tiíl kétségtelen, hogy Friedrich Istvánnal a kereszténypárt egyik legmarkánsabb és leg­gerinoesebb tagját vesztette el és személyének elvesztése. Wolff ék részére többet jelent, mint mindazok együttvéve, akik Friedriche! követ­ték az új pártba. A régóta tartó kötélhúzás iigy ért véget, hogy a kötél kettészakadt, egyik fele Friedrich kezében maradt, a másik fele Wolffé- ban. Az a kérdés, hogy a kettő közül melyiknél maradt a nagyobbik darab'? Ez majd csak később válik el. Lapzártakor úgy értesülünk, hogy kettejük közül alighanem — Kozma Jenőnél..­A VÁROSHÁZÁN TILOS a kijárás és na­gyon valószínű, hogy ezt a tilalmat szigo­rúan be is tartják. Erre vall például az is, aho­gyan az új taxi rendszámokat kiosztották. Na­gyon. huncut embernek kell lennie annak, aki TELEFON: J. 415-07. ALAPÍTVA: 1838-ban HAUSCHILD ALBERT BUDAPEST, VII., KÁROLY-KORÚT 15/ SZÁM. Szállít hivatalok részére iratkötöhevedert, par- é3 padlótörlöruhát. 5 azt merné állítani, hogy itt esetleg protekció vagy ehhez hasonló valami működött közre. Mert az, hogy Csécsi Nagy Ferenc zsetonosa és krupiéja is rendszámot kapott, merő véletlen, amelyről egyáltalán nem tehet — mondjuk — Bródy Ernő vagy Peyer Károly. Most az egyszer azonban tettenértünk mé­gis egy városházi ki járót: Ripka Ferencnek hívják. Az ríj Rókuskórház részére járt ki úgy­nevezett „dohányt“ és ezt nyomban bevitte a városházára. Ripkát kiküldött fotóriporterünk éppen ki­járás közben kapta le, nem tagadhat le semmit sem. Most már meg is lesz az ríj Rókus és kö­vetkezhetnek a kisebb kijárók, akik majd állá­sokat kreálnak a zsetonosok és krupiék részére az új kórházban. Mint halljuk, már el is indultak ebbeli út­jukra, hogy sót termeljenek' a maguk bakkecs­kéi részére a városházi tenger vizéből... DÉRI EMIL és ALFRÉD elektrotechnikai gyárak képviselete és raktára. Mérnöki iroda: Budapest, VII., Thököly-út 8. sz. Telefon : József 350—94. és 350—95. CUSTODIS ALPHONS mérnöki iroda és speciális építési vállalat Budapest, V., Nádor-utca 19. Telefon : Automata 120—07. Gyárkéményépítés, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése Dr. Székely Hugó oki. mérnök és építőmester vasbeton-tervező irodája Budapest, VII. kerület, Alsóerdősor-utca 8. szám Telefon : József 351—21. rseo | rf í I WWLvVWWVAAAAA^WWA-Wv/VWVAM/^AAAAMVOVW^A/V-WkAAAAAAAAA/ 1 A modern orvosi tudomány minden eszközével és a külön- g bőző gyógyeljárásokhoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjáról könnyen megközelíthető. Jó, tartós, megbízható és gazdaságos üzemű AUTÓBUSZOKÉ TEHERAUTÓK és PÓTKOCSIK a MAGYAR V.*AGGON- ÉS GÉPGYÁR R.-T. GYŐRI AUTOMOBILGYÁRÁBAN készülnek. A legújabb típusú autók RÁBA- KRUPP 5-63i5és RÁBA-A. F. bírásúak. Központi igazgatóság: V. kerület, Deák Ferenc-utca 18. sz. Telefon: Auf. 8X8—50. Raktár és javítóműhely: VII., Kerepesi-út 26. sz. Telefon: J. 453-84. G rand its gyula OKL. ÉPÍTÉSZI „ . ÉS ÉPÍTŐMESTER j Horthy^Miklós­Telep: VI. kerület, Lomb-utca 37. szám 53 út 16. szám REICHENBERQER RÓBERT ' rézműárugyár 1 t Vörösréz és mindennemű más fémanyagból bármilyen készü- ; 1 lékek, edények gyártása. Budapest, VII., Sajó-u. 6. Telefon: József 366-14.

Next

/
Thumbnails
Contents