Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-09 / 14. szám
Budapest, 1930 április 9. Független Budapest A többségi pártok politikai szempontok alapján osztották szét a 85 új taxirendszámot 1350 autótaxi lesz a budapesti uccán — Bérautósok a motalkorendelet ellen Az aütótaxi-rendszámok kiosztásánál megtörtént a döntés és bekövetkezett az, ami előrelátható volt: ez a határozat elkeseredést és elégedetlenséget váltott ki az egész vonalon. Tény, hogy a tanács, illetve a vártközi konferencia döntése nem, volt sem méltányos, sem igazságos, mert éppen azokat az igénylőket hagyta figyelmen kívül, akik a legjobban rászorultak a rendszámra. / A niéltányosságot azonban a politikai szempontok legyőzték Turul Bérautóturvarozó Egyesület 23, a Józsefvárosi Autófuvarozók Szövetkezete 12 rendszámot kapott, míg 15 rendszám kiadását a tanács függőben tartotta. Ez az utóbbi intézkedés következtében még mindig- nem szűnt meg az igénylők ostroma, akik most ennek a megmaradt 15 rendszámnak a megszerzésére vetették rá magukat. A szerencsétlen „kényszertársított“ taxisok és a fel nem szabadított konflisok most fűhöz-fához szaladnak, hogy legalább ebből a 15 rendszámból kapjanak s újra elölről kezdődik a protekcióhajhás.zat, hogy érdekeiknek érvényt szerezzenek. Az autótaxik száma ezzel Budapesten 1359-re emelkedik és a jelek szerint nemcsak elegendő, de sok is lesz a főváros forgalmi igényeinek ellátására, mert már most is minden uccasarkon tucatjával állanak az üres kocsik, holott az engedélyezett teljes létszámot a vállalatok még nem is állították üzembe. "W”sebolaj legyen minden meníSszeferényben. Fertőzéstől megvéd és gyorsan gyógyít. M. kir, népjóléti és munkaügyi M. kir. kereskedelemügyi miniszter 72,455/1924. sz. miniszter 92,052/XX. 1925. sz. körrendelet. rendelet. és a rendszám-kiosztás ezúttal arra volt jó, hogy ezzel az ajándékkal politikai érdemeket jutalmazzanak. Meg kell állapítani, hogy a tanácsnak nem voltak ilyen intenciói és a tanácsi előterjesztés igazságos mérlegelés alapján akarta a függőben lévő löö taxirendszám szétosztását lebonyolítani. Az eredeti javaslat szerint elsősorban a kény- szertár sidásra ítélt taxisokat juttatták volna önállósághoz s ezek részére akart a tanács 43 rendszámot juttatni. Azután a még működő néhány konfliskocsist akarták megmenteni taxi- engedély juttatása által, míg a megmaradó többi rendszámot szakmabeli kis egzisztenciáknak, bérkocsissegédeknek, soff őröknek■ engedte volna át a főváros vezetősége. A pártközi konferencián^ az ügyosztály javaslata teljesen megbukott és a két uralkodó párt a maga tetszése szerint, politikai érdekeinek megfelelően döntött a szétosztás tekintetében. Ezen a pártközi konferencián a szocialisták egyáltalán nem vettek részt, a demokraták meg tiltakoztál: a határozat ellen. így tulajdonképpen a Wolff- és Kozma-párt diktálta a taxi- re.nclszámok szétosztását. Mint ismeretes, a tanács respektálta a pártközi konferencia határozatát és ennek alapján a Keresztény szocialista Járművezetők Egyesülete 15, a Keresztény Iparosok Országos Szövetsége 20, a Bérautóiparosok Személy- és Teherautóforgalmi Szövetkezete 10, a Budapesti Bérkocsissegédek Egyesülete 5, a Telefon: fi «• || 4 (CL F Telefon: József 393-73. József 393-73. BOSCH AKKUMULÁTOROK javítása és eladása. Ősszel Kezdik meg a Margithíd átépítését Az eredeti terveK alapján építiK át a hidat Csütörtökön délelőtt a kereskedelemügyi i minisztériumban értekezletet tartottak a Mar- j git híd átalakítási munkálatainak ügyében. Az j értekezleten Forster Gyula államtitkár elnö- j költ. Jelen volt a kereskedelemügyi minisztérium részéről Novák Ferenc és dr. Gádlik István helyettes államtitkár. Gombos Mihály és Szikszay Gerő miniszteri tanácsosok. A Közmunkatanács részéről Rakovszky Iván elnök és Fodor Sándor miniszteri tanácsosok, a mérnöki osztály vezetője. A székesfőváros részéről Kcmpelen Ágoston főtanácsos. Király Kálmán főtanácsos, ezenkívül a honvédelmi minisztérium, a pénzügyminisztérium és az összes fővárosi közművek képviselői. Az értekezlet nagyjában elfogadta az eredeti terveket a hídátalakítási munkálatokra vonatkozólag. Véglegesen elhatározták, hogy a híd déli oldalát annyira kiszélesítik, hogy a két villamosvágányon kívül négy kocsisornak lesz helye. A villamossínek a járdák mellett lesznek. A j hídfőknél lévő torkolatnál a kocsiúttestet még jobban kiszélesítik, mint a híd úttestéét és ezen a kiszélesített úttesten járdaszigeteket létesítenek részben a közlekedési rendőrök I számára, részben pedig ezeken lesznek az ríj autobuszmegállóhelyek. Ez a változás lehetővé teszi a forgalom síma lebonyolításának biztosítását, Rakovszky Iván javaslatára elhatározták. hogy a szigetre vezető hídszárnyat is kiszélesítik, amennyire a híd jelenlegi konstrukciója megengedi. A szigeti szárnyhíd kocsiútja eddig hét méter volt, ezt most kilenc méterre szélesítik. Ezek mellett húzódik majd még a gyalogút is, mely konzolokra lesz erősítve. Elhatározták továbbá, hogy hídalatti gyalogjárót énítenek a szigeti szárnyúidra. hogy azoknak, akik gyalog jönnek a szigetre, ne kelljen a Margit híd forgalmi kocsiútját keresztezni. A híd alatti aluljáró megépítésénél ügyelnek arra, hogy ez a híd-képét kedvezőtlenül ne változtassa meg. Ezért elhatározták, hogy a középső nagyterjedelmű üreges pillér belsejében helyezik el az átjáróhoz vezető lépcsőt. Az aluljárónak olyan megoldása lesz, hogy a feljárót lépcső nélkül építik. Az egész aluljáró egyenletes lejtéssel a szigeti vám- liázig fog terjedni. Ezenkívül elhatározták, hogy a híd mostani kőburkolatát faburkolattal helyettesítik. A híd átalakítási munkálatait ősszel kezdik meg. Az átalakítás ideje alatt a hidat nem zárják el, a forgalom az egész idő alatt zavartalan lesz. A hajózási forgalomban ugyancsak nem áll fenn akadály, a Duna egyik ága, mindenkor szabad lesz a hajóforgalom számára. György Endre „Amig városatya lettem“ György Endre könyve: A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajza — Budapest, 1930 Ennek a mai közgyűlésnek és a mai városházának egyáltalán halálos tavasza ez az idei szép, verő fényes tavasz. A fák virágzanak, a mező zöldéi, a természet csodásán éled csak a városi politikába köszöntött he a tavaszi fagy, amely minden reménységet, minden örömet lehervasztott. Ezt a tavaszi fagyot úgy hívják, hogy „tóvá- i rosi törvény“. Nem jó dolog, ha a beteg azzal a tudattal jár, hogy napjai meg vannak számlálva és fokozza ezt a kellemetlen érzést, ha már a pontos időt is tudja, amikor el kell vonulnia a való, küzdő életből a — történelemibe. A mai városháza ma ezzel a halálos ítélettel jár-kel, lélekzik, emészt, küzd és verekszik, a történelemíró azonban már itt is vari; fürgébb, gyorsabb, mint a halál, mert a Ma történelemírója —- újságíró, aki mindenkit megelőz. Az anekdota szerint a sarki kutatót az északi sarkon már várta a riporterek hada, a mi esetünkben pedig az elmúlást megelőzi a nagyszerű újságíró, aki emléket állít a mai pusztuló érának. Az újságírót György Endrének hívják. Mindenki ismeri a városházán, de azon kívül is. Kitűnő újságíró, aki kezét állandóan a várois- háza pulzusán tartja, lelkes és hű figyelője a főváros napi életének, és most, amikor úgy látja, hogy ez a pulzus kihagy, akkor fogja magát és prolongálja a inai városháza életét, prolongálja egész a végtelenségig: — a történelmi valóságig. Könyvének elme: Amig városatya lettem,. Vaskos kötet, közel 400 oldal, gyönyörű kiállí- í fásban, elsőrendű műnyomópapíron. Már külső | megjelenése is elárulja, hogy szerzője komoly, | esztétikai érzékű író, aki nemcsak a mának tud dolgozni, hanem a holnapnak is. ...Amíg városatya lettem. Elmondják ebben a könyvben a város főtiszt-viselői és a törvényhatósági bizottság tagjai a miaguk karrierjének a történetét és, a karrierek történlete mindig érdekes olvasmány. Sok életrajzot nem maguk a megénekeltek írtak, hanem György Endre munkatársai szedték össze, de van köztük néhány olyan is, amelyet az egyes férfiak udvari történetírói jegyeztek fel. A szöveget rengeteg fénykép illusztrálja, alig van valaki, akinek képe ne lenne benne a könyvben. Az önéletrajzok a legérdekesebbek természetesen. A pszichológusnak nagy élvezet elöl- I vas ni egy-egy ilyen önvallomást, mert mind- j egyik nyilatkozat egyszersmind vallomás is: I bernire van az önéletrajzírónak egész gondolkozása, lelkének teljes és tökéletes fotográfiája. A könyvnek helyes címe talán ez lenne: Amilyennek én látom, magamat... Meg kell állapítanunk, hogy az ember, akár városatya, akár pedig csak egyszerű, közönséges ember, — gyenge és esendő. A városatyákban is van hiúság, ők is szeretnek tetszeni, szépek lenni. Hát szépek is, tündöklőeik ebben a könyvben. Amikor átnéztük, megelégedve tettük le a súlyos kötetet: hál’ istennek, sukkal több közéleti nagyságunk van, sokkal több fényes csillag ragyog városunk egén, mint gondoltuk. Ez volt az első érzésünk, de aztán eszünkbe jutott a régi történet, amely mindig aktuális marad és amely ebben az esetben nagyszerűen stimmel. A híres lapszerkesztőről szól a história, aki a következő beszélgetést folytatta ifjú munkatársával, az önérzetes titánnal: — Kedves kollégám, önnel nagyszerű üzletet lehetne csinálni. — Hogyan kérem, szerkesztő úr? — Ügy,, hogy megvenném önt annyiért, amennyit ér és eladnám annyiért, amennyire tartja magút. De éppen ezek az emberi gyengeségek teszik érdekessé a könyvet. Éppen azért, mert a legtöbben maguk nyilatkoznak sajátmagukról, tökéletes a portré. Nem mindig- abban az érte- lemfíen, ahogy az illetők gondolták, hanem a megnyilatkozás formájában, abban a módban, ahogy levetkőzve, lelkűk szűz valóságában jelennek meg az olvasó előtt. A kép tökéletes, György Endrének sikerült a legélvezetesehb, legérdekesebb könyvek egyikét produkálnia. Az egyes életrajzokkal kíilön-külön nem foglalkozunk: a könyv a maga egészében érdekes, tessék elolvasni. A tények maguk is meg-- lepőek itt-ott, az adatok mindenképpen tanulságosak, de még- inkább az egász könyv. így, hogy csak egy tényre mutassunk rá: a főváros vezetői és parlamentjének tagjai, mint ez kiderül — legnagyobbrészt vidékiek. Nem érdekes? Ilyen apró érdekesség- százszámra akad, csak olvasni kell tudni. Biró Miklós nyomdai műintézete állította ki ragyogóan szép formában György Endre új könyvét, amelyet olyan szeretettel -fogadunk, mint amilyennel melegszívű, derék kollégánk azt egybeállította. A nmi főváros történelmének ezt az első forrásmunkáját el kell mindenkinek olvasnia. (L. Tly.) Köztisztviselők kedvező fizetési feltételek mellett kaphatnak nyugágyat, függöágyat, sátort és hátizsákot TELEFON : J. 415-07. ALAPÍTVA : 1838-ban HAUSCHILD ALBERT PUDAPEST, VII., KÁROLY-KORÚT 15. SZÁM. Szállít hivatalok részére iratkötönovedert, pi- és padlótörlöruhát.
