Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-09 / 14. szám
4 Független Budapest Budapest, 1930 április 9. „Elveszett a fővárosi tanítóság eddigi függetlensége...“ (Levél a szerkesztőhöz) A fővárosi törvény sok vihart felvert tanítói i rendelkezése körül még mindig- nem csillapodtak I *le az izgalmak. Érdekelt helyről kaptuk ezzel kapcsolatban az alábbi cikket, melynek minden kommentár nélkül helyt adunk. A fővárosi törvényjavaslat 58. §-a körül .nagy vita volt a képviselőházban. vita akörül forgott, liog-y a fővárosi tanítók és tanárok kinevezéséhez szükséges-e a kultuszminiszter előzetes hozzájárulása. Azok a képviselők, akik a fentnevezett paragrafus törvénybeiktatását éllenezték, hatalmas érveiket sorakoztattak fel, azonban a többség mégis megszerezte a vétójogot. , ,, , ..... Hatalmas igazságai voltak a törvényjavaslat ellenzőinek, melyeket Jkétségbeyonni _ nem lehet. Bizonyos, hogy a főváros büdzséjének 25%-ált költi iskolaügyi célokra, hogy iskolái elsőrangúak, hogy tanítóival és tanáraival szemben ellátási szempontból is mindig nobilisán viselkedett. Ha az oktatószemélyzet tagjainak megválasztásánál történt is itt-ott némi túlprotezsáláis, mégis olyan tanítók és tanárok jutottak a főváros szolgálatába, akik a főváros megmagyarosodásáiban, kultúrájának előbbrevitelében nagy eredményekkel fáradoztak. Protekció ide, protekció oda, ponálás hiányzott, Most ez is megvan és így a főváros tanügyi személyzetének eddig az autonómia kebelében biztosított jogai elvesztek. Mi nem látunk politikát ebben a kérdésben, de nézzük a tanítói, tanári kar helyzetét a meghozott új törvény keretében. Ezzel az új paragrafussal elveszett a fővárosi tanítóság eddigi függetlensége, melyet különben mindig a főváros és az országos tanügy javára használt fel. A fővárosi tanítóság mindig nagyobb bátorsággal törhetett pálcát a saját maga és az iskolaügy igazsága melett, mint megkötött állami és felekezeti kartársa. Most a miniszter vétója megakadályozhatja előrehaladásában azt a tanítót, vagy tanárt, aki bátor harcosa akar lenni a magyar kultúrának. Eltompul, meghunyászkodik majd a tanítói lélek, elszokik a bátor, szabad kritikától. A nemzetnek pedig bátor, lelkiismeretes, elvhű és tisztagondolkodású tanítói karra van szüksége, a tanítói lelket nem szabad megkötni, aggódóvá tenni. A fővárosi tanítónak megnehezül a sorsa, mert eddig arra törekedett, hogy érdemességét csak a főváros hatósága előtt hangsúlyozza, de most majd a kultuszminisztériumban is szaladoznia kell. Az elfogadott 58. §-sal szemben vajmi csekély érték, hogy a kerületi választmányokban az iskolák igazgatói hivatalból tagok. Adja Isten, hogy aggodalmunkat eloszlassa az idő és a méltányosság. BAU JÓZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA BUDAPEST, III., KISKORONA-UTCA 60. Elvállal mindennemű tetőfedési munkákat u. m. pala-, cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét. Külföldi tőkeérdekeltség akar bekapcsolódni a Pedagógiai filmgyárba Hangos-filmgyártásra akarnak berendezkedni a főváros autonómiája olyan tanítói gárdát toborozott össze, melyre büszke lehetett országos viszonylatban' is. A főváros tanítóiból, tanáraiból váltak ki javarészben az oktatóvilág egyesületi életének vezetősége, szerkesztői, referensei. A főváros mindenkor titat nyitott a vidéken feltűnt tanító-tanár pedagógusnak is, ha arra érdemesnek találta, sőt annak idején Bár- czy István még a tanítóképzőket is felkereste, hogy a jelesem végzett tanítókból toborozzon a fővárosi tanügy számára kitűnő tanerőket. Nein szűköldött a főváros abban sem, hogy a tanítóit küldföldre küldje tanulmányútra,^ ha a szükség úgy kívánta. A főváros iskola-épületei, paloták, a kultúratemplomai jól felszereltek. Természetes, hogy egy kis politika is közre- iátszott olykor-olykor egy-egy tanító, tanár vagy igazgató megválasztásánál, továbbá az is, hogy elsősorban a főváros szülötteiből kerültek ki a tanerők, de hol nem játszik bele a tanerők kinevezésébe a politika? Mindenütt. A főváros választásai legalább mindig a nyilvánossúg előtt folytak le, nem a kulisszák mögött. Vidéken, főleg a nagy alföldi városokban és községekben a helybeli szülöttekből választanak elsősorbaiti az iskola urai, vezetői és személyzete. A főváros sohasem vitte túlzásba a lokál- patriótuzmust ebben a tekintetben. No, és az államnak mindig megvolt az a hatalma, hogy valamely protezsáltja érdekében szót emelhetett. Sok tanító, tanár van a fővárosban, kinek szekerét egy-egy miniszter vagy közéleti kapacitás stb. tolta. Erről tudnának beszélni a mindenkori polgár- mesterek és tanügyi tanácsnokok. A főváros tanügyi személyzete nem politizál többel, mint vidéki kartársa. Mint polgárnak, a tanítónak is joga van a politikai szerepléshez éppen úgy, mint bármely más tisztviselőnek. A kultuszminiszter úgy indokolta meg az 58 §-t, hogy Budapesten is meglegyen „tanügyi kérdésekben a hatalma“. Eddig nem volt meg? Dehogy nem. Tanterv, utasítás, irányítás, mind mind a kultuszminiszter kezében volt, és van, csak még a tanítói kinevezés felett való diszMagyar királyi 34.000 sorsjegy Minden második Osztálysorsjáték 500.000 42.000 nyeremény sorsjegy nyer ! Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben egy félmillió pengő Jutalom és nyeremények: 1 jutalom 300 OOO pengő II 1 nyeremény 40.000 pengő 1 nyeremény 200 OOO pengő 2 nyeremény 30.000 pengő 1 nyeremény 100.000 pengő 1 nyeremény 25 OOO pengő 1 nyeremény 50.000 pengő || 2 nyeremény 20.000 pengő stb. stb. pengő. Összesen közel 8 millió pengő készpénz Húzás április 16-án kezdődik! Az I. osztályú sorsjegyek hivatalos ára: I .íél I Negyed I Nyolcad 24 P I 12 P t 6 P | 3 P Sorsjegyek az összes árusítóknál! Most derül ki, hogy a Pedagógiai filmgyár egész évi működése hatvan munkanapra szorítkozik Sok bonyodalom és nem kevesebb vihar zajlott le már a Pedagógiai Filmgyár körül. A fővárosnak ez az intézménye sok támadásra szolgáltatott okot, és amíg eleinte becézett és dédelgetett üzeme volt a fővárosnak, később a vezetőség működése ellen sok komoly kritika hangzott el a közgyűlési pártok körében. Legújabban ismét több ajánlat érkezett a fővároshoz a Pedagógiai Filmgyár megvétele, kibérlése, vagy az intézménnyel való fúzió dolgában. Ezekből az ajánlatokból arra lehet következtetni, hogy a Pedagógiai Filmgyár nem is lehet olyan rossz tizem, legfeljebb mai vezetése mellett nem tudja azt a nagyvonalú vezetést kifejteni, amely a közvélemény előtt igazolná ennek az üzemnek lót jogosultságát. A filmgyárnak azonban pedagógiai körökben — nemzetközi viszonylatban is — jó hírneve van, Az általa készített oktató filmeket — állítólag — az egész világon játsszák, szabadalmazott iskolai vetítőgépei pedig mindenütt használatosak. A fővároshoz érkezett legújabb ajánlat szerint külföldi szakemberek, tőkeerős pénzcso- portok akarnak belekapcsolódni a Pedagógiai Filmgyár működésébe. Purébl Győző tanácsnok és Ágotay Béla, a Pedagógiai Filmgyár vezérigazgatója folytatnak tárgyalásokat a külföldi ajánlattevőkkel, akik hosszú időre bérbe akarják venni a gyártelepet és annak berendezését, hogy itt berendezkedjenek a hangosfilm-gyártásra. Illetékes helyen ezekről a tervekről a következőkben informálták a Független Budapest mjunkatársát. — A filmgyártás ma az egész világon forradalmi korszakát éli. Különösen a hangos-film bolygatta meg erősen ezt az iparágat és a különböző tőkeérdekeltségek a legélesebb harcot vívják egymással, hogy a film terén az uralmat maguknak biztosítsák. Ez eddig nem sikerült, sőt a nagy harc pusztulással fenyegette az egész virágzó iparágat. Az egyes gyárak más-más konstrukciójú hangos-filmleadó gépeket hoztak forgalomba, amelyek kizárólag az általuk készített filmen vetíthetők és így az egyes filmek f orgalofmb ah ozása csak bizonyos körre szorítkozott. A tőkések azonban hamar átlátták eddigi politikájuk helytelenségét és a németek voltak az elsők, akik kimondották, hogy szakítani kell a különböző rendszerekkel és egységes leadógépet kell konstruálni, amelyen épúgy leadható minden hangos-film, mint a néma-filmeket vetítő készüléken. — A nagy tröszt, mely ezt a feladatot tűzte ki. céljául, már meg is alakult s a filmgyárak nagy részét már magába is olvasztotta. Folyamatban van az egyesülés Amerikában is. Az a tröszt a filmgyártást is monopolizálni szeretné és egész sereg filmgyárat és mozgóképszínházat szerzett meg magának. Elhatározták azt is. hogy Magyarországon is filmgyárat létesítenek, mert a. magyar piac nemcsak nagy felvevő- képességgel rendelkezik, hanem gyártási szempontból is olyan előnyökkel kecsegtet, amelyek másutt nem kínálkozunk. Az ország természeti szépségekben bővelkedő vidékei sok alkalmat adnak gyönyörű helyszíni felvételekre, egész sereg kiváló művészt, rendezőt, operatőrt találni az országban és minidének felett itt olyan olcsó a munkaerő, hogy a filmeket Magyarországon negyedannyi költséggel készíthetik el, mint bárhol másutt a külföldön. — Az az érdekeltség, amely most a Pedagógiai Filmgyárnál érdeklődött a kapcsolat létrehozása iránt, ezt a gyártelepet és ennek modern, felszerelését szemelte ki magyarországi terveinek megvalósítására, Az ajánlat szerint bérbevennék a telepet és a felszerelést, anélkül, hogy a fővárosi filmgyár működésébe bármilyen beleszólást igényelnének. A Pedagógiai Filmgyár, melynek egész évi működése mindössze (»0 munkanapot tesz ki, előre megállapított időszakokban maga dolgozna a telepen, úgyhogy egyik vállalkozás a másikat nem zavarná. Az alakulat konkretizálása a közeli napokban megtörténik. uvHMuvwwnuuuwuwMnvvwvnww ÁRLESZÁLLÍTÁS! Racionalizálás következtében leszállítottuk a következő cikkeink árát: KÁVÉ TÉSZTAÁRU CSOKOLÁDÉ KEKSZ FŐZELÉK MÉZ dobozban PAPRIKA Kérje új árjegyzékünket! Meinl Gyula rt. k Ä M Ä R Ä mozgóképszínház * ^ J ^ w A VII., Dohány-utca 42. Telefon: József 440—27. Elsőrendű műsor minden héten!
