Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-26 / 12. szám
4 Független Budapest Budapest, 1930 március 26. l ácsmesterek és' építési vállalkozók Telefon: L. 964—14. Rákospalota, Földvári-utca 60. sz. Bory és Waither I A Budapesti VáJsárpénztár forgó tők eszük- | ség’lete körül nagy viharok voltak 'a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén. A Vásárpénztár tudvalévőén nagy nehézségekkel küzd, amióta a talkarékosztály kiválása folytán megszűnt eddigi saját pénzügyi erőforrása. Az intézet alaptőkeemeléssel kísérletezett, de 'a tőkeemelés nem sokat segített helyzetén és kezdetben 20 millió, majd 16 millió pengő forgótőke kölesönt kapott a Községi Takarék útján a fővárostól. Ezt a pénzt a fel nem használt beruházási kölcsönből előlegezték az intézetnek és nyilvánvaló volt, hogy mivel az összegre a fővárosnak rövidesen szüksége lesz, a Vásárpénztárnak más oldalról kell gondoskodnia forgótőkéről. Ez az idő most elérkezett. A beruházások folytatása miatt a tanács visszavonja az előlegezett forgótőkét a Vásárpénztártól és^ az intézet részére nem maradt más megoldás hátra, mint kölcsön útján pótolni a (kivont tőkét. A javaslat szerint 2% millió dollár kölcsönt fog felvenni a Vásárpénztár, amelynek pengőösszege körülbelül megfelel forgótőke-szükségletének. A kölcsönért a főváros teljes vagyonával garanciát vállal és ezért az ügyet a közgyűlés elé kell vinni. A szerdai közgyűlésen tárgyalják ezt az ügyet, ahol alighanem nagy vita kerekedik majd a javaslat körül, mert a kölcsön felvételének igen tekintélyes ellenzéke van és a pénzügyi bizottságban is csak néhány szótöbbséggel sikerült az előterjesztést elfogadtatni. Amilyen nagy vihar előzi meg a Vásárpénztár anyagi ügyeinek rendezését, annyira csendben és közmegelégedésre történik a Kisipari Hitelintézet tőkeemelése. A főváros ugyanis újabb 400.000 pengővel emeli^ a Kisipari Hitelintézet tőkéjét és az új részvényeket teljes mennyiségükben maga veszi át. A tőkeemlést azért nem bocsátják nyilvános jegyzésre, mert a mai nehéz viszonyok között a kisiparosoknak és kiskereskedőknek nincs kellő anyagi erejük új részvények lejegyzésére. Az intézet különben szerény eszközeivel igen szépen teljesíti hivatását. A múlt évben kisiparosoknak 3,640.000, kiskereskedőknek 1,514.000 pengő hitelt nyújtott. Az új anyagi erőforrás bizonyára módot fog adni arra5> bogy a Kisiparig Hitelintézet még jobban teljesítse hivatását és nagyobb erővel siessen a tengődő kisipar és kiskereskedelem felsegítésére. Gazdasági válságba jutottak a magyar városok - Memorandum a kormányhoz A magyar városok kongresszusa a kormány sürgős segítségét Kéri A Magyar Városok Országos Kongresszusának állandó bizottsága terjedelmes memorandumot intézett a miniszterelnökhöz a magyar városok szomorú anyagi helyzete és a munka- hiány ügyében. A szenzációs tartalmú memorandum elmondja, hogy a Magyar Városok Országos Kongresszusának állandó bizottsága még 1929. évi október hóban felterjesztést intézett az egyes miniszterekhez, hogy tárcájuk keretébe tartozó állami közmunkákat legkésőbb 1930. év kora tavaszán indíttassák meg. Ugyanekkor az egyes városok törvényhatósági bizottsága és képviselőtestülete a szakminiszterek előtt rámutatott azokra a közmunkákra, amelyek az egyes városok területén a munkanélküliség sikeres enyhítése érdekében megindíthat ók volnának. Ebben az irányban az egyes szakminiszterek a kongresszus állandó bizottságának kiküldöttei előtt s a magyar városok képviselete előtt is olyan kedvező kijelentéseket lettek, amelyek után az állami munkák sürgős megindítását s így a munkanélküliségnek, ha nemi is teljes megszüntetését, de lényeges enyhülését remélhették. — Ha a kedvező kijelentések után— így folytatja a memorandum — újra mégis a kormányhoz s ez alkalommal kifejezetten Nagyméltósá- godhoz fordulunk, arra két nagyon súlyos ok késztet bennünket. Az egyik a munkanélküliség ijesztő növekedése, a másik a magyar városok súlyos anyagi helyzete. — Amikor az elmúlt év utolsó hónapjaiban a magyar városok külön-külön és egyenes képviseletük útján a kormány tagjaihoz fordultak, a munkanélküliség még csak fejlődésben volt s nem számíthattunk a gazdasági viszonyok olya n súlyos alakulására, mint ami nőben gazdasági életünk ma az egész vonalon van. Az arra, hogy bizonyos mértékű szükségmunkák végeztetésével a bajoknak elejét vehetjük. A viszonyok azonban annyira rosszabbodtak, hogy nemcsak az ipari, de ez alkalommal a mezőgazdasági életet élő városok területén is hihetetlen mértéket öltött a munkanélküliség és következménye gyanánt a nyomorúság. Ezután a munkanélküliség okairól szól a memorandum, majd így folytatja: — Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. t.-c. életbeléptetése óta az áUamfliatalom, részéről állandó gyakorlattá fejlődött, hogy a városokra újabb és újabb terheket rótt az egyik oldalon s a különböző törvényes intézkedésekkel megcsappan- totta jövedelmeiket a másik oldalon. Ezek az új terhek és elvont jövedelmek egy-egy város évi költségvetésének átlag 10—15 százalékát teszik. Következménye volt ennek az irányzatnak, hogy a városok költségvetése évről-évre romlott, a báj nemcsak a költségelőirányzat összeállításának és végrehajtásának nehézségeiben jelentkezik, de megnyilvánul különösen a legutóbbi félév alatt az állandósult fizetési zavarokban. — Alig van már egy-két város, amely fizetési kötelezettségeinek pontosan eleget tud tenni. Ma miár nem, ritka jelenség, hogy mindig több és több város a hónap elsején nem tudja alkal- mazottainak illetményeit kifizetni. — Az állandósuló fizetési zavarokat nemcsak a költségvetéseknek éyről-évre való leromlása, hanem egyéb általános és különös okok is előidézték. Ezután a romlás okait állapítják meg és így folytatják: — A magyar városoknak ez a. szomorú és aggasztó helyzete az oka annak, hogy számottevő közmunkák megindításával nem siethetnek a munkanélküliség enphítésére, a hitelválság pedig a magánvállalkozásnak teszi lehetetlenné a. munkaalkalmak megnyílását. Egyelőre tehát nincs más megoldás, mini az állami közmunkák azonnal való megindítása. — A munkanélküliségből szá rmazó bajokat és a magyar városok aggasztó helyzetét azért tárjuk fel Nagy méltóságod előtt a, legteljesebb őszinteséggel, hogy szíves és nyomatékos segítségét kérhessük három irányban és pedig: 1. A munkanélküliség sürgős enyhítésére. 2. A rendkívüli munkanélküliségnek a jövőben való elkerülésére. 3. A városok anyagi helyzetének rendezésére. BAU IÖZSEF ANTAL, TETŐFEDŐ VÁLLALATA BUDAPEST, III., KISKORONA-UTCA 60. Elvállal mindennemű tetőfedési munkákat u. m. pala-, cserép- és eternit-fedések szakszerű kivitelét. Csak egu évre állapinak meg a járdaloglalási dijai 12 kategóriát állapítanak meg és az üzleteket forgalmuk szerint osztják De a kategóriákká A járdafoglalási díjak megállapítását minden évben izgalommal várják a vendéglősök és kávésok és évről-évre megújul a harc a díjak leszállításáért. A tanács egy időre szeretett volna megszabadulni ettől a folyton visszatérő háborúskodástól és úgy tervezte, hogy revízió alá veszi az árakat s azokat legedább három évre fixírozza. Felhívta tehát a kerületi elöljárókat, hogy közöljék esetleges kívánságaikat, a díjak megváltoztatását vagy egyes uccák beosztását illetően. Egyes kerületek ennek során a díjak emelését javasolták, a többség azonban a díjtételek változatlanul hagyását kért'\ A X. kerületi elöljáróság a díjak valorizálását javasolta, ami bizonyos vonatkozásban 150—200 százalékos emelésnek felelt volna meg. A városgazdasági ügyosztály ezek után egyes kerületekben csakugyan javasolta a díjemelést és a tételeknek három évre való megállapítását. A bizottság azonban csak egy évre állapította meg a díjakat, azzal a hozzáadással, hogy az év folyamán a főváros az egyes üzletek forgalmát figyelje meg és minden egyes helyiséget a forgalomnak megfelelően osszon be díjkategóriákba. Az ríj díjtételek 12 osztályra tagozódnak és négyzet- méterenként 1-től 7 pengőig terjednek. Hozzájárult a bizottság- ahhoz is, hogy 200 pengőn felüli összegeket ciz üzlet- tulajdonosok három részletben fizethetnek. A gyalogjárda esetleges rongálásának helyre- állítására pedig biztosítékot kell lefizetniük. WINKLER ANTAL pala-, cserépfedési és tetőkarbantartási vállalat BUDAPEST, VI. kerület, Izabella-utca 47. szám. Telefon : Automata 297—06. Költségvetések díjmentesek. Referenciák. ROTTER ZSIGMOND TERMÉNYNAGYKERESKEDŐ Telefonszám : A 297-18., 276-94. Tőzsdei telefon : A. 263-84. BUDAPEST, V., NÁDOR-UTCA 17. Roggenbauer Rezső ős lakberendező Vászonredőnyök, ponyvák és kórházi matracok vállalata. Szövet- és csipkekülönlegességek. Budapest, V., Fáik Hiksa-n. 12. sz. — Telefon : Lipót 910—82. Bauer Dénes utóda HOFMAN DÉNES oki. mérnök — Bádogos, gáz, vízvezeték, csatornázási, központi fűtési vállalkozó — Budapest, II.. Szász Károly ucca 5 Teleíón: Automata 539—59 nry rFf u CEDCIIf cletlrolecll"ltal és' DC.W C9^n i CnCnV műszaki iparvállalata Budapest, VII.. Baross-tér 18. Telefon i J. 382—27. Vállal: Elektromos jelzőcsengő, telefón és erőátviteli berendezéseket helyben és vidéken. TOY FERENC utca22-L Központi fűtés, szellőzTelefon: tetés,vízvezeték éscsaj. 431-72 tornázás berendezési vállalat HAUER JÓZSEF liáztatarozási és tetőfedési vállalkozó I. Vár, Országház-utca 25. Telefon: Aut. 608-23. Janisé h János és Fia központi fűtés, egészségügyi berendezések, csatornázási vállalat, épületbádogos és horganydíszítmények gyára Budapest, VII., Jósika-utca 12. Telefon: ]. 424-68. TRÜMMER MIKLÓS AUTOMOBIL- ÉS MOTORJAVITÓ MŰHELYE amerikai autók, Ford, Fordson motorok speciális javítója! Budapest, IX.,Mester-utca 27 Telefon: J. 334-10 A vásárpénztár harmadfélmillió dolláros kölcsönt akar felvenni, hogy visszafizethess« a fővárosnak az előlegezett forgótőkét A szerdai Közgyűlésen erős ellenzéKe lesz a Kölcsön felvételéneK — TőKét emel a Kisipari Hitelintézet
