Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-03-26 / 12. szám
o Független Budapest Budapest, 1930 március 26. Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. , Magyar-u. 6. VII., Király-u. 20 V. ,Bálvámy-u.23. VII., Dohány-u. 15 »A Magyar Sütők Országos Szövetségének Budapest. — A szövetség hozzám benyújtott előterjesztésében a sütőipar érdekében többirányú intézkedést kért. Az előterjesztésben foglaltakból megállapíthatóan a Községi Kenyérgyár megszüntetése, illetve annak kizárólag olcsó barnakenyér gyártására való korlátozása, továbbá a gáz-, villany- és vízdíjnak a kisiparosok részére kedvezményesen való megállapítása iránt kifejezett kérelmeket találom oly természetűek - nek, amelyekben a, gondozásomra bízott érdekek szempontjából hozzászólásra jogom van.- Értesítem a szövetséget, hogy a Községi Kenyérgyár üzemének korlátozását beható megfontolás tárgyává kívánom tenni és e célból a belügyminiszter úrral a tárgyalást meg is indítottam, a főváros költVAS U. 16. ZENITH MŰHELY Telefon : József 393—73. A nagyfokú munkanélküliség arra késztette a fővárost, hogy minden erejével a gazdasági élet fellendítésére siessen és tőle telhetőleg munkaalkalmak teremtésével igyekezzék a nyomort nyliíteni. A főváros a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel rövidesen hozzákezd újabb beruházási programja végrehajtásához, de gondja van arra is, hogy más oldalról, magántőke révén is, munkaalkalmat létesítsen. Éppen ezért tervbevették, hogy a legszigorúbban elrendelik a budapesti házak kényszer- tatarozását és miután az eddig kiadott ilyenirányú rendeleték kellő eredményre nem vezettek, a tatarozási kötelezettségnek eleget nem tévő háztulajdonosokat érzékeny büntetéssel sújtják. Mielőtt az újabb rendelkezést a tanács kiadná, széleskörű értekezletet hívott egybe a magánépítési ügyosztály. Csármán Ferenc tanácsnok. vezetésével ült össze ez az ankét, amelyen megjelentek az összes kerületi elöljárók, az érdekképviseletek vezetői, a KÉKOSz részéről Latinák Jenő, a Bádogosok és Szerelők Ipartestülete részéről Becsei/ Antal és mások. akiknek e fontos ügyben szavuk és hozzászólásuk lehet.' Csármán Ferenc tanácsnok az értekezlet résztvevői előtt ismertette a helyzetet és javaslatokat kért arra vonatkozóan, miként lehetne a gyökeres háztatarozást az egész főváros területén gyorsan keresztülvinni. A több órán át tartó tanácskozás során többen megemlítették, különösen a kerületi elöljárók részéről, hogy bár a főváros eddig is elég szigorúan kezelte a tatarozási kötelezettséget és sok/ esetben az építésügyi szabályzatra hivatkozással elrendelte az épületek tatarozását, de a Közmunkatanács a háztulajdonosok fellebbezését nagyon liberálisan kezeli és többnyire hatályon kívül helyezi az elöljáróságok ilyen értelmű határozatát. Bel kellene tehát kérni, a Közmunkát an áic sót, hogy Jog ja az ügyet szigorúbban és amikor a városi hatóságok szükségesnek és halaszthatatlannak mondják a háztatarozás elvégzését, a l\ (izmunkatanács ne helyezkedjék más álláspontra. Elhatároztak továbbá, hogy a polgár- mesterhez küldöttséget vezetnek 'és felkérik, hogy alkalmazzon hetibéres mérnököket arra <y/j idői c, amíg <i tjiturozando )Hid«i|)csti épületeket az elöljáróságok összeírják. Minden kerületben ugyanis az elöljáróságok a különböző hatóságok közben jöttével végigjárják az összes házakat és a hely színén állapítségvetésének tárgyalásával kapcsolatban pedig mérlegelés tárgyává kívánom tétetni a gáz-, villany- és vízdíjak megállapításának kérdését és bogy a fogyasztók teljesítőképességének számbavételével, nem volnának-e ezek mérsékelhetők. Az előterjesztésben felhozott ama körülmény, hogy a közüzemek a gázt, villanyt és vizet olcsóbban kapják, mint a fogyasztók, esetleg a kisiparos fogyasztók, erre nézve megjegyzem, hogy a belügyminiszter úrral e tárgyban folytatott megbeszélések során azt az álláspontot foglaltam el, hogy nem kifogásolható ugyan, ha a közérdekből fenntartandó közüzemek az említett szolgáltatások árainál az önköltség határát túl nem lépő kedvezményben részesülnek, emellett azonban nemcsak üzempolitikai okokból, de a jelenlegi gazdasági helyzetre is figyelemmel, célirányosnak látnám, hogy már így a kisiparos-fogyasztók is oly áron szerezhessék meg a szóban- forgó üzemek termékeit, amely ipari foglalkozásuk rentábilis vitelét biztosítja.« A pénzügyminiszternek ez az állásfoglalása a legnagyobb feltűnést keltette a városházán és egészen kétségtelen, hogy nagy viharoknak a magvát hintette el vele a pénzügyminiszter. [ ják meg, hol és milyen mértékű, milyen jellegű | javítási munkára van szükség. Meg akarják j vizsgálni a lakások állapotát is, de az érvény- I ben levő rendelkezések nem adnak jogot arra, hogy a hatóság emberei ilyen célból magánlakásokba lépjenek. Felmerült az a terv, hogy esetleg közegészségügyi szolgálat címén lépjenek a, hatóság emberei a lakásokba és állapítanák meg, hol van szükség tatarozásra. Az épületek belső berendezését is a Legszigorúbb vizsgálat tárgyává fogják tenni, mert a legtöbb helyen rozoga a lépcsőház, teljesen elavultak és közveszélyesek a gáz-, villany- és vízvezetékek. Tenyészállatvásár írta: PÓSTJt SÁNDOR Senki se csodálkozzék azon, hogy várospolitikus létemre a tenyészállatvásárral foglalkozom. Bennem különben is megvolt a jószándék, hogy ne csupán a fővárosi tény észállat kérdések kel törődjem. Kétszer is voltam képviselő- jelölt, igaz, hogy bizonyos előrelátás hiányában ellenzéki program,mai, s mind a két ízben gondoskodás történt aziránt, hogy az országos állatkérdésektől lehetőleg távol maradjak. így aztán az állattenyésztés ügye részembe mind szükebbre zsugorodott. Egy darabig behatóan tanulmányoztam a budai rántottcsirke kérdését, a tanulmányi anyag beszerzésének egyre fokzódó nehézségei miatt azonban a laboratóriumi munkát föl kellett függesztenem. Az utóbbi időben pedig a fővárosban anyagira fölszaporodtak az állatfajták, ökrök, marhák, szamarak, tyúkok, verebek stb., hogy specializáltam magamat. Utóvégre a munka racionalizálásának az idejét éljük. S tekintve, hogy a patkánytenyésztés kérdése megbízható kezekben van, én a főváros nagyrahivatott poloskatenyésztését tanulmányozom. Megállapítottam, hogy Budapest nemcsak a tuberkulózis és a gyermekhalandóság terén, hanem a poloskatenyésztésben is, úgy minőség, mint mennyiség tekintetében, rendkívül előkelő helyet biztosított magának! Hogy a város és falu együttműködésén magam is munkálkodjam, családostul kimentem a tenyészállatvásárra. Útóvégre ha az olasz miniszter idejön ökröket és birkákat tanulmányozni, akkor valószínű, hogy a legjobban kitenyésztett marhák minálunk vannak, és egy ilyen országos eseménynél illik ott lennünk! Ha másért nem, — kebeldagasztásra! A kimenetel, az egész egyszerű. A város teli van igen sikerült nemzetiszín plakátokkal, melyekről ránkdöbben ez a szó: vétkezel, ha idegen gépet vásárolsz (el is határoztam, hogy idegen gépet nem veszek), színházi és mozihir- detésekkel, ezúton tehát tájékozódni nem lehet, viszont a napilapokban pontosan elolvasható a megnyitás hiteles lefolyása, a nevezetesebb állatok megjelölésével, — sőt fényképek is láthatok, de hogy az érdeklődő miképpen juthat ki, azt nem láttam. Lehet, hogy valahol feltüntették, de akkor azt. olyan óvatosan tették, hogy a kiállítottakon és beavatottakon kívül senki se sejthesse m\eg! A pesti embert azonban nehéz a szándékától eltéríteni, ha valamire pénzt akar kiadni, telefonáltam tehát a stúdióba. Ott mindent tudnak, csak éppen a program, de hát ez nem tartozik ide. Ki is oktattak, hogy tegyek úgy, mintha, egy nagy nemzetközi futballmeccsre mennék az MTK pályára, onnan már könnyen odatalálok. Taxii Nem, annyira nem sürgős az út, meg aztán mit tömjem én, a bélistás szabadpályás polgár a Borossék, vagy Haltenbergerék zsebét, inkább a Beszkárt keressen, legalább jut a szegény diplomás kalauzoknak valami. Vagy nemf! Tehát a hüszonhaiossal! Én nem titkolom, hátha valaki más is ki akar jutni. Aztán gyalog. Oda is értünk, szerencsésen. Ha azonban eddig nem olvasta volna el valaki azt, amit írtam, innentől kezdve okvetlenül olvassa el! Belépődíj az emberek részére fejenkint két pengő. Négyen vagyunk, az nyolc pengő, lovas- mutatványokhoz egy hatvan, az kilenc hatvan, a villamos oda-vissza egy^ nyolcvannégy, ősz- szesen tizenegy negyvennégy. Két-két sóskifli a gyerekeknek, a felnőtt pesti polgár már tréningben van régóta, szóval ha egy négytagú pesti, család érdeklődik aziránt, amit ismernie minden magyar embernek kötelessége, azt tizenkét pengőn alul meg nem úszhatja! Nem is csodálom, hogy a tenyészálla(vásáron több volt a kiállított, mint az érdeklődő! Pedig azt látnia kellene mindenkinek! Büszkeség tölti, el az embert és reménység, mikor látja, hogy nemcsak a nagybirtok, hanem a kisgazda is olyan fokot ért el, az állattenyésztés nagy hozzáértést követelő feladataiban, amely bátran, vehetné fel a versenyt a, legkiválóbb külföldi nívóval és amely méltó Ígérete az igazi agrár Magyarországnak! És dacára, annak, hogy eleinte komolyan mérgelődtem a rendezés hibái miatt, mégis hallatlan, hogy nem történt gondoskodás arról , hogy a főváros minél nagyobb tömegei kereshessék fel kényelmesen és olcsón, es dacára annak, hogy mélységes szánalommal töltött cl az a lény, hogy vásárló alig akadt, végül mégis igaz gyönyörűséggel nézegettük a szebbnél szebb állatpéldányokat, amelyek mind a magyar munkáról, g. magyar tehetségről tesznek tanúságot. Azl hiszem, késő estig maradtunk volna, ha az egyik gyönyörű címeres ökör a fülembe nem súgja: nagyságos uram!... mikor kereshetném felt volna egy kis elintézni valóm a városházán! ... Felismert!... Az ökör! I É O- M.T. K. védjegyül palacktejben az erőJ A Közmunkatanács rendkívül enyhén kezeli a háziurak tatarozási kötelezettségét Ankét a háztatarozás szigorúbb Keresztülvitele érdekében
