Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1930-01-15 / 2. szám
1 UggCLlCil IJUUapCSl jl» uucijj'CöL, ±vöu januar io. Kőbánya megszabadul a sertés-szállásoktól A főváros törölteti a telekkönyvi korlátozást — Közmegelégedésre oldották meg a régi problémát Kőbánya új fellendülés előtt A kőbányai sertésszállások likvidálásának évtizedes ügyét végre megoldották. A város- gazdasági ügyosztály napirendre tűzte ezt a régi ügyet és sikerült is olyan p 1 attformot teremtenie, amely a főváros érdekeit is megvédi és a telektulajdonosokra nézve sem jelent hátrányt. A Független Budapest remrégen ismertette ezt az ügyet. Közöltük, hogy a sertés- szállástulajdonosok szeretnének megszabadulni attól a rég idejét múlt megkötöttségtől, hogy az ingatlanok csak sertésszállási célokra használhatók. A múlt század utolsó évtizedében, amikor nagy súlyt vetettek a sertésexport felvirágoztatására, a főváros is támogatni igyekezett ezt a jelentős nemzetgazdasági érdeket és hogy az exportot a fővárosból irányítsák s ezáltal Budapest gazdasági életét is előnyökhöz juttassák. Kőbányán igyekezett összpontosítani a sertésexportot. Akkor még Kőbániján sok volt az üres terület, amelynek nagyrésze a főváros birtokában volt és ezeket a területeket osztotta szét a főváros olcsó áron a hizlalók és exportőrök közt. Az olcsó vételárra még részletfizetési kedvezményt is nyújtott a város, úgyhogy a területekért tömegesen jelentkeztek az igénylők. így fejlődött Kőbánya a magyarországi és a balkáni sertéskereskedelem egyik jelentős tényezőjévé. Természetesen, a főváros ügyelt arra, hogy az olcsó telkekkel a területhez jutottak ne üzérkedhessenek s ezért telekkönyvileg bejegyeztette, hogy az ingatlanokat kizárólag sertésszállítási célokra lehet használni. Az idők folyamán Kőbánya kiépült, a sertésszállítások kezdtek kellemetlenné válni és a hatóságok azok megszüntetését kezdték forszírozni. A régi szállástulajdonosok nagyrésze meghalt, az ingatlanok új birtokosok kezébe kerültek. Beépíteni nem lehetett a telkeket, mert a telekkönyvben ott volt a tiltó feljegyzés, hogy a területen csak sertésszállást szabad íentartani. Az új tulajdonosok már évekkel ezelőtt kérték a fővárost, hogy ezt. a tilalmat törölje és tegye lehetővé az ingatlanok beépítését. Meg is kezdődtek ezirányban a tárgyalások és 1912 végén a közgyűlés el is határozta a tiltó rendelkezések megszüntetését. Tekintve, hogy a telektulajdonosok azóta folyton cserélődtek, nem tartották méltányosnak, hogy az olcsó telkek felszabadításáról minden további nélkül mondjon le a város, hanem csekély ellenértéket is követelt a maga számára. Ez alapon mondotta ki a közgyűlés, hogy csak azoknál a telkeknél törli a telekkönyvben bejegyzett tilalmat, amelyeknek tulajdonosai az eredeti olcsó vételár 13%-át felülfizetik a fővárosnak. Az összeg lefizetésére két évi haladékot engedélyezett. Egyesek hamarosan le is fizették a felárat és ezek a telekkönyvi törlés után mégis kezdhették az építkezést. Mintegy 20 tulajdonos azonban nem tartotta sürgősnek a fizetést, folyton halogatta a részletek törlesztését, úgyhogy közben kitört a háború és az egész kérdés feledésbe merült. A közelmúltban újra napirendre került a kőbányai megszűnt sertésszállások felszabadításának ügye. Néhány telektulajdonos fordult a fővároshoz azzal a kéréssel, hogy a kérdést rendezzék és az építkezést, illetve a nagyobb telkek fel parcellázását részükre lehetővé tegyék. A városgazdasági ügyosztályon Édes Endre tanácsnok irányítása mellett Dévény Andor fogalmazó kidolgozta a megállapodás alapját, amelyet a városgazdasági bizottság legutóbbi ülésén magáévá tett. A Fővárosi Telekforgalmi Bt., Jäger T. és a Háztartás Szövetkezet idevonatkozó kérelmei alapján kimondotta a bizottság, hogy valamennyi régi sertésszállásí terület más célra való felhasználásának tilalmát megszünteti és a telekkönyvi bejegyzést törölteti. Feltételül szabta a tulajdonosok elé azt, hogy az 1912-ben megállapított 13%-os felárat pengőre átszámítva az időközi kamatokkal együtt kötetesek a fővárosnak -megfizetni, legfeljebb 2 évi részletekben. Azok a telektulajdonosok, akika telken három éven belül építkeznek, nem kötelesek kamatot fizetni. Ez nagy előnyt jelent részükre, mert 17 év ÉK O. M.T. K. VÉDJEGYŰ PALACKTEJBEN AZ ERŐ kamata akkora összeget tenne ki, mint maga a tőke. Azok, akik parcelláztatni akarják a területet, semmiféle kedvezményt nem kaphatnak és a megállapított felárat járulékaival együtt tartoznak azonnal megfizetni. Értesülésünk szerint a megállapodás az ingatlantulajdonosok körében is megelégedést keltett. Telkük értékét eddig csökkentette az a körülmény, hogy a felhasználás korlátozva volt és így igen szívesen fizetik a régi, olcsó telekár 13%-át a városnak, mert ezáltal az ingatlan szabad rendelkezésük alá kerül. A főváros szempontjából is kedvező ez a megoldás, mert _ egy fejlődésében visszamaradt városrészben indid meg az építkezés, másrészt pedig, mert a felárak megfizetése révén tekintélyes és váratlan bevételhez jut a város. tineszuiieK a Községi Takarékpénztár alapszabályai A Kormány intenzív felügyeletei ahar gyahoroim a taharéh ügyvitele fölött A Községi Takarékpénztár annak ellenére, hogy már harmadik üzletévébe lép, még mindig nem r rendelkezik jóváhagyott alapszabályokkal. A pénzügyi ügyosztály idejében elkészítette az idevonatkozó tervezetet, de ez a bizottság irt- vesztőjében elakadt, úgyhogy az alapszabályok a mai napig sem kerülhettek tető alá. Az eddigi tárgyalásokon különféle módosításokat tettek a tervezeten és ez is hátráltatta a kérdés előbbre- jutását. Most azonban illetékes körök már sürgetően léptek fel az alapszabályok életbeléptetését illetően és ezért ismét napirendre tűzték a tervezet tárgyalását. Most került az utolsó fórum, a jogügyi bizottság elé és ha ott keresztülmegy, már csak a közgyűlés hozzájárulása marad hátra. Az alapszabályok részletesen körülírják a Községi Takarékpénztár működési körét. A tervezet elkészítésénél általánosságban két szempontot vettek figyelembe. Az egyik, amelyet a közgyűlés tűzött maga elé: hogy a takarékpénztár kockázatos banküzletekkel ne foglalkozzék, annak vezetéséből minden pártpolitika táivol- tartassék, és hogy az intézet irányítása a legszigorúbb takarékosság szem előtt tartása mellett, gondosan megválasztott szakemberre bízassák. A másik szempont alapelveit a belügyminiszter fektette le és ezek a községi pénzvállalkozás helyes céljának kijelölésére' és az üzletkör célirányos megszabására vonatkoznak. E tekintetben ügyelni kell arra, hogy az intézet tőkéjét és betéteit megfelelően gyiimölcsöztesse. E fő alapelvek figyelembevételével állapították meg a Községi Takarék 122 paragrafusból álló alapszabálytervezetét. Eszerint az igazgatóság legalább 0, és legfeljebb 18 tagból áll és 3 évre választják. Nem lehet az igazgatóság tagja, aki törvényhatósági bizottsági mandátummal rendelkezik, továbbá takarékpénztári, vagy banküzletekkel foglalkozó cég alkalmazottja, tagja, tulajdonosa, vagy igazgatósági tagja, aki csőd alatt áll, aki hivatalvesztésre van ítélve, vagy akit nyereség- vágyból elkövetett bűnért elítéltek. Ugyanez vonatkozik a felügyelőbizottság tagjaira is. Kimondják az alapszabályok, hogy nem foglalkozhat az intézet mezőgazdasági, ipari, ^ kereskedelmi és forgalmi vállalatok alapításával, eladásával, üzembentartásával, bérletével, s ilyenekben részesedést sem vállalhat, kivéve, \ia erre a közgyűléstől felhatalmazást kap. Nem foglalkozhat saját számlájára tőzsdeüzletekkel, ígérvények kibocsájtásával, végül igazgatósági tagjai és alkalmazottai részére hiteleket nem nyújthat és őket kezesekül sem fogadhatja el. Ezzel szemben üzletkörébe tartozik a rendszeres banktevékenységen kívül a parcellázás, ingattam adás-vétel, lakóházépítkezés. Részletesen foglalkoznak az alapszabályok a jelzálog- kötvénykibocsájtás feltételeivel. A záloglevelek biztosítékául legalább 1 millió pengő biztosító-alapot kell létesíteni, amely később úgy növelendő, hogy a forgalomban lévő záloglevelek értékének legalább 5%-át tegye ki. A takarékpénztárnak a kormányható- sághoz való viszonyát a mindenkor érvényben lévő törvényes jogszabályok állapítják meg s ezeknek közvetlen gyakorol hatása céljából a. korm inyhálósáig a takarékpénztár igazgatóságába, tanácskozási joggal megbízottat küldhet ki. tf«TOY FERENC Vili, Gólyautca 22. sz Telefon : J. 431-72 Központi fűtés, szellőz- tetés, vízvezeték és csatornázás berendezési vállalat |l rOLLÁR LAJOS épület* és díszmű bádogos, gáz-, vízvezeték-, fürdőberendezés é s csatornázási-vállalat 1 Budapest, VI., Aradi-utca 29. Telefón: Aut. 183-32 Szobafestést, mázolást, tápétázást és aranyozást SS KÖRNYfiY LAJOS festő Iroda : Budapest, X Szórény-u. 5, III. 16. Tel. József 441—99 HAUER JÓZSEF háztatarozási és tetőfedési vállalKozó I. Vár, Országház-utca 25. Telefon: Aut. 608-23. JAICÄB CsYULA műasztalos Modernül felszerelt gépüzem Budapest, VII. kerület, Hungária-körút 204. szám. — Tjlelon: József 373—81. Kövezés, út, csatornaépítés, beton- és lapburkolás Tervezés, díjtalan költségvetés! GRAVÍESER ALBIN ÉPÍTÉSI VÁLLALAT BUDAPEST, V., Tükör-u. 5. Telefon : Aut. 120-45. AZ ÚJ RACIONÁLIS ESZTÉTIKUS VILÁGÍTÁS! Irodák, kórházak, iskolák, munkatermek számára a „POULS EN“-armatúra. Próbalámpákat, vételkényszer nélkül, díjtalanul szerelünk Kérjen egy ,,POULSEN“-prospektust 1 Blau és Lukács elektromosgyár Budapest, VI., Eötvös utca 38. „MEINL TEAKEVERÉKEI" Queen’s blend Ét angol font, ára P 4*80 Three stars 3 00 gr, ára................. P 3*60 Ceylon special 100 gr, ára ....... P 2*60
