Független Budapest, 1930 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-15 / 2. szám

Budapest, 1930 január 15. Független Budapest 3 Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. , Magyar-u. 6. VII., Király-u. 15 V. ,Báivány-u,23. VII., Dohány-u. 20 RakovszKy Iván nyilatkozik a Tabán újjáépítéséről A fővárostól vár Kezdeményezést — Elvi ellentét a főváros és a hözmunKatanács Között — RendeziK a Kiszélesített Attila Körút mögötti Tabánt — ParKot a Naphegyre! A Fővárosi Közmunkák Tanácsa legutóbb ismertette ezévi munkaprogramját, amelyben a Tabán újjáépítésének előkészítése is szerepel. Tekintettel arra a körülményre, hogy a főváros vezetőségét a Tabán-probléma ma egyáltalán nem foglalkoztatja és különben is a főváros és közmunkatanács között ebben a kérdésben elvi ellentét van, szükségesnek tartottuk, hogy magához Rakovszky Iván, volt belügyminisz­terhez, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökéhez forduljunk felvilágosításért. RAKOVSZKY IVÁN a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: — A Tabán telkeinek a legnagyobb része a főváros tulajdonában van. A Fővárosi Köz­munkáik Tanácsa tehát nem szólhat bele ezek­nek a telkeknek az értékesítésébe, vagy álta­lában a közművek megépítésének elrende­lésébe. A közmunkatanács csak az Attila körút kiszélesítése érdekében sajátította ki az ott elterülő telkeket, ezek a kisajátítások nincsenek kapcsolatban a Tabán rendezésének a tervével. Fölvetettük azt a kérdést, hogy lehet-e szó a Tabánnak az újjáépítéséről aszerint az el­gondolás szerint, hogy a főváros, illetve a köz­munkatanács egyes telkeket értékesítene és a befolyó jövedelemből megépíttetné a közműve­ket, ami kétségkívül előnyös hatást gyakorolna a magánépítési tevékenység föllendítésére? Ra­kovszky Iván, a közmunkatanács elnöke, kér­désünkre ezeket jegyezte meg: — Hangsúlyozni kívánom, hogy én ebben a tekintetben a székesfővárostól várok kezdemé­nyezést. Amennyiben a főváros ilyen irányban meg­felelő megoldási tervezetet találna, ehhez csatlakoznám. Amennyiben azonban a Tabán újjáépítésének a terve ellnízódnék, azzal a gondolattal foglalkozom, hogy a Tabán Attila- körúti részét külön rendezzük meg abban a tudatban, hogy ez előnyös lesz a, székesfővá­rosra nézve. Ha az Attila körutat rendeztük, ezzel könnyebbé tesszük a közvetlenül mö­götte fekvő székesfővárosi telkek be­építését. A Tabán rendezésének legnagyobb akadálya az, hogy « hegyoldalban fekvő telkek rendezése és közművekkel való ellátása majdnem drá­gább, mint a telkek értéke. Ezeket a kiadáso­kat csökkenteni lehetne, ha a Gellérthegy északi oldalán húzódó parkot a Naphegy lejtőjére is kiter­jesztenénk, amivel megtakarítanánk a nagy városrendezési költségeket is. A környék egy nagy parkkal lenne gazdagabb, amely levegőt, napsugarat, sétateret nyújtana a lakosságnak, ennek ellenében viszont a völgy aljában levő telkek sűrű beépítése is lehetővé válnék. Ezeket mondotta Rakovszky Iván, a Fővá­rosi Közmunkák Tanácsának az elnöke. Ez a nyilatkozat azt jelenti, hogy a közmunka- tanács a főváros tanácsától várja az iniciativát és nem akar a fővárosra semmiféle terhet sem ráoktrojálni. Annyi bizonyos, hogy a főváros vezetősége és a közmunkatanács között nagy elvi ellentét van. A főváros ugyanis generál- vállalkozás útján akarja újjáépíttetni a Ta­bánt, mert a telkek eladása révén anyagi előnyhöz jutna, ezzel szemben a közmunka- tanács a fokozatos építkezésnek a híve. Telkek értékesítése, a közművek fokozatos megépítése évről-évre újabb és újabb vállalkozóknak adna kedvet építkezésre, és így évek lassú munkája révén egy-két évtized alatt megépülhetne az új Tabán. Polgármesteri rendelet a BSE érdekében A polgármester nem járul hozzá, hogy egyes üzemek a BSE gyengítésével különálló sportegyesületeket alakítsanak Feltűnést keltő polgármesteri rendelet je­lent meg néhány nappal ezelőtt. A Budapesti Sport Egyesület, amely az ország egyik leg­első és legnagyobbszámú taggal rendelkező egyesülete, a közelmúltban azt a sajnálatos tényt észlelte, hogy a tagok egy része között mozgalom indult az egyesületből való kiválás és önálló, kisebb sportegyesületekké való át­alakulás érdekében. A szervezkedés^ kezdett mind nagyobb arányokat ölteni és főként az üzemek tisztviselői és alkalmazottai körében lett egyre erősebb az akció. Természetesen a kiválási mozgalom mögött személyi érdekeket is kell keresni és nyilvánvaló, hogy a kezde­ményezők többsége azzal a célzattal állott a mozgalom élére, hogy ezen a réven a maga részére pozíciót, tisztséget szerezzen. A BSE vezetősége veszedelmesnek találta ezt az egységbontó mozgalmat, amelynek nemzetnevelési szempontból is káros következ­ményei lehetnének. Ép ezért Sipőcz Jenő pol­gármesterhez fordultak segítségért, aki egyben a BSE díszelnöke és felkérték a polgármestert, akadályozza meg az egyesület elleni aknamunka folytatását és a sportszerető fővárosi alkalmazottaknak új sportegyesületekbe való tömörülését. Hivat­koztak arra is, hogy az esetleg megalakuló új egyesületek bizonyára a főváros anyagi segít­ségére számítanak és egész^ működésüket igye­keznek majd erre a számításra alapítani. A pölgármester átlátta a helyzet súlyos voltát és azonnal rendeletet adott ki, amelyben a következőkép intézkedett: — Tudomásomra jutott, hogy a fővárosi üzemek egy része a „Budapesti Sport Egyesü­letből“ kiválva önálló sportegyesületté kíván­nak alakulni. — A főváros tisztviselőiből, hivatalnokai­ból és tanszemélyzetéből alakult Budapesti Sport Egyesület mindenkor módot és alkalmat nyújtott arra, hogy tagjai a sport minden ágában fejleszthessék képességeiket. Az egye­sület hivatása magaslatán áll és minden tekin­tetben megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek egy jól megszervezett sportegyesület létalapját képezik. — A fővárosi alkalmazottak kebelén belül a meglevő BSE mellett más egyesület létesülését szükségtelennek és indoko­latlannak tartom. Eltekintve a decentralizáció folytán az egye­temes sportot érintő hátrányoktól, újabb sport­egyesület alakulása és fentartása jelentős költséggel jár. A főváros jelenlegi, súlyos hely­zete pedig ezekhez a kiadásokhoz való hozzá- járidást nem engedi meg. — Ezek előrebocsátása után felhívom a Budapesti Sport Egyesület keretén kívül ön­álló sportegyesületté alakulni kívánó üzeme­ket, hivatalokat stb., hogy egyesületté való alakulásokat a fent ismertetett okokból nem fogom pár- tolóan javasolni és a főváros hivatalaiban és üzemeiben újabb sportalakulatokat csak a BSE alapszabályai­nak 48. és 49. paragrafusaiban megállapított módon fogom tudomásul venni és létesülésükre engedélyt adni. Köztisztviselők kedvező fizetési fel­tételek mellett kaphatnak nyugágyat, fiiggöágyat, sátort és hátizsákot TELEFON : J. 415 07. ALAPÍTVA : 1838-ban HAUSCH8LD ULBERTI BUDAPEST, VII., KÁDOLY-KORÚT 15. SZÁM. Szállít hivatalok részére iratkötőtievedert, pír- és padlótörlőruhát. I ERDÉLYI UDVARI FÉNYKÉPÉSZ MClNTEZETE ív. nrs»n rr. straMiiwEis-iiTC» 2. szán FARKAS LAJOS mérnök Magas-, mély-beton- és vasbeton építési vállalkozó. Budapest, VII., Kolumbus-u. 11/a. Telefon: J. 396-78. Kurzweil festék !! A VEZETŐ MÁRKA !! DELMÄR BÉLA oki. mérnöh. építőmester Budapest, VI., Benczur-utca 17. Tel. 263 40 PSENICZKA TESTVÉREK Budapest, VIII., Baross-utca íSb. Telefon : József 446 -27. \nmANTAL ÉS ÉIAI kövezötnesterek, út-, csatorna- ós beton­építési vállalkozók, földmunka, vágány- fektetés, mészköbá.nya Vili.. rufó-llSOl m Teletop : J. 303-85 ^UPKM autókat*®, és kocsigyár BUDXPBST, Vili.. ír.r.KS-urca 17. sszéuia Alapítási év 1892 Ide főn :J.348-06 I ITDTIT1Í TAIWAN VASSZERHEZET­LJLrjLILn esvasárugyár Budapest, X., Asztalos Sándor-út 8. Telefon: József 333-60 GYÁRT: mindennemű híd- és középítési vasszerkezeteket, lakatosárukat, redőnyöket, kovacsárukat — Egyedüli gyártója a K o p p 1 1 u g e r-rendszerü iilomvasuhlakokuak KÖNIG JÓZSEF OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, VIII., BAROSS-UTCA 98. SZ. TELEFON: JÓZSEF 424-69. Kirchlechner Emil Kertészet és iroda Budapest, VI. kerület, Angyalföld, Rákospalotai-út 83-85. Telefon • Lipót 914 -45. Janisé 'n János és Fia központi fűtés, egészségügyi bér ndezések, csatornázási vállalat, épületbádogos es horganydíszítmények gyáia Budapest, VII , ]ó-ika-utca 12. Telefon : ]. 424-68. SZÉCHY ENDRE oki. mérnök, építési vállalkozó TELEFON : Automata 269 65. Budapest, VI-, BuSyovszky-utca 12. WALSER FERENC Tűzoltási szerek és szivattyúk gyára, harang- és fémöntőde, közfertőtlenítő, köztisztasági szerek BUDAPEST, VB., LOMB-U. 34—36. Telefonszám: Lipót 913—46. DÁVID ÉS KERTÉSZ Kazán- és Gépgyár Részvénytársaság BUDAPEST, VS, MÁ6LVA-Ü 75-77. TELEFON: LIPÓT 914-4S. CSERÉPKÁLYTIA GYÁRI RAK! ÁR KLÁR PÁL ÉS FIA BUDAPEST, IV-, VERES PÁLNÉ-UTCA 38.

Next

/
Thumbnails
Contents