Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-13 / 7. szám

1929. február 15. Függeflen Budapest 3 Állást foglal a főváros a belügyminiszteri leirat súlyos kritikája ellen. A iiénziisyi osztály iitaisításái*» az ügyosztályok, üzemek és in­tézmények elkészítik észrevételeiket a leirat inénálBapításaival szemken. — l^ainotte tanácsnok részletes választ fos a pénziisyi bizottság máa’cins közepén tartamié illésén élötérjeszteni.— Mi ss közsyálési pái’tok véletnéiiye a leiratról ? — Jlvozma. Frieilricl*. Ua’ótly és l^ási^' nyilatkoznak. „Ha a város vé li a Bet'-kár-i, szembe kell helyezkedni a belügyminiszterrel, ha pedig a miniszUr áU sp< ntjára helyezkedik, akkor el kell ejteni a Beszkárt igazgatóságát“ — inon íja F> iedrich István. A főváros 1929. évi költség- vetését jóváhagyó belügymi­niszteri leirat tudvalevőleg sú­lyos kritikát gyakorolt a fővá­ros vezetése, üzemi gazdálko- ' dása és vagyoni objektumai­nak értékesítése tekintetében. A szokatlanul éleshangú leirat nagy megdöbbenést keltett a főváros vezetőségénél. Semmi­esetre sem akarják annyiba- hagyni az ügyet, hanem valamilyen formában vála­szolni akarnak a belügy­miniszternek szinte vád­számba menő megállapítá­saira. Buzáth János alpolgármester a pénzügyi bizottság hegutóbbi ülésén már bejelentette, hogy a leiratot a bizottság, napirendjére tűzik és a Független Buda­pest munkatársának megbízható helyről nyert ér­tesülése szerint a főváros tanácsa pontról-pontra vá­laszolni fog a belügyminiszteri leirat kifogásaira. A válaszadásra vonatkozó előkészületek már folynak, Lamottc Károly pénzügyi tanácsnok ez irányban megbeszéléseket folytatott Búzáik János alpolgármesterrel és e megbeszélések eredménye- képen a pénzügyi osztály valamennyi ügyosztály ve­zetőiének és a leiratban szereplő és megkriti­zált, minden üzem és városi intézmény vezető­iéhez eljuttatta a belügyminiszter leiratát azzal, hogy arra tegyék meg észrevételeiket. Kz ügyosztályoknak, üzemeknek és intézmények­nek március eleiére ezzel a munkával el kell készül- ttiök, amikor is az észrevételeket megküldik a pénz­ügyi ügyosztálynak. A péuzügyi osztály az észrevételek alapján részletes előterjesztést készít, amelyben a leirat minden részére ki fog terjeszkedni. Ezt az előterjesztést tűzik ki a belügyminiszteri leirattal együtt a pénzügyi bizott­ság ülésének napirendjére, amely ilyenformán már­cius közepe táján fogja azt tárgyalni. A törvényhatósági pártok körében nagy érdeklő­déssel és várakozással tekintenek a^ pénzügyi bizott­ságnak a leiratot tárgyaló ülése elé. Előreláthatólag szenvedélyes vita lesz. és egyelőre nem lehet még tudni, mi lesz a sorsa a pénzügyi osztály válasz- előterjesztésének. Az azonban már most megállapítható, hogy a tör­vényhatósági bizottság tagjainak nagyrésze, — még azok a baloldali, ellenzéki bizottsági tagok is, akik szembenállva a főváros tanácsával, minden elítélő kritikát helyesnek találnak, — meglepetve tapasztalta a belügyminiszteri le­iratnak meglehetősen éles hangját. Lehetséges tehát, hogy — bár a leirat megállapítá­saival egyetértenek, — a jóváhagyó leirat hangja miatt ezek a baloldali bizottsági tagok is védel­műkbe veszik a tanácsot, csak azért, hogy a leirat­nak — nézetük szerint autonómiát sértő — hangját visszautasítsák. A Független Budapest munkatársa az egyes pártok­nak a pénzügyi bizottságban helyet foglaló vezető tagjaihoz fordult és megkérdezte, hogy mi az állás­pontjuk a belügyminiszteri leirattal és a tanács vá­lasz-előterjesztésével szemben? Természetesen va­lamennyien azt hangsúlyozzák, hogy a pénzügyi osztály előterjesz ését mindenesetre pártjaikban megvitatás tárgyává teszik. Az Egységes Községi Polgári Párt részéről dr. Kozma Jenő, a párt elnöke a következőket mondotta:---- PA llld^dlll 1CC5Z/L1U1 a legteljesebb mértékben akceptálom a miniszteri leirat álláspontját. Amit a Községi Polgári Párt kívánt eddig, azt most a kormány is kívánja. — Az ügyosztályi előter­jesztés szövegének nyilvá­nosságra hozása után a párt elé terjesztjük azt megvita­tás és állásfoglalás céljából. Az én véleményem sze- Dr. Kozma Jenő rint a Községi Polgári Párt azonosítani fogja magát a belügyminiszter leiratában foglal­takkal. A Keresztény Községi Párt alelnöke, Friedrich István így nyilatkozott: — A belügyminiszteri leirat­nak elsősorban a hangja lepett meg. A városházán a Ripka- párt és a Keresztény Községi Párt együtt kormányoznak. Az előbbi százszázalékos Bethlen­ért, az utóbbi a Keresztény Gazdasági Párt tagjaiból —te­hát szintén kormánytámogató pártból — van nagyrészt össze­állítva. Hogyan lehetséges ily kö­rülmények között, hogy a kormány a főváros taná­csát, amelynek intézkedé­seit a két párt fedezte, Friedrich István. mégis ilyen hangnemben dorgálja? — A legmegdöbbentőbb azonban a leiratban az, amit az üzemekről mond a belügyminiszter, pél­Dr. Lamotte Károly. dául a Beszkárt ról. A Beszkárt igazgatóságában úl az Országos Egységes Párt ügyvezető alelnöke, Platthy György. Miért nem szerzett a miniszter — leiratának megszerkesztése előtt — Platthy Györgyíólis információkat? Ha ez megtörtént volna, a miniszter más konklú­zióra jutott volna. — Az esetben, ha a Beszkárt ügykezelése és üzemvitele nem helyes, akkor két eset lehetséges: vagy tényleg beteg a Beszkárt, vagy rosszul volt informálva a miniszter. Harmadik eset nincs! — Mit tehet tehát ezek után a két kormányzó párt? Vagy védi a Beszkárt-ot és akkor szembe kell he.yezkednie a miniszterrel, vagy a miniszter álláspontjára helyezkedik, s akkor a Beszkárt igazgatóságát kell elejtenie!... ncrncsak a Beszkárt esetében áll fenn ez ♦a különös helyzet, hanem a miniszter számos egyéb megállapodásával kapcsolatosan is. Min­denesetre helyes, hogy ez a leirat a pénzügyi bi­zottságban napirendre kerül, mert remélhető, hogy e vitának keretében sok min­denféle kérdés fog tisztázódni. Legalább is én erre nagy súlyt fogok helyezni ba­rátaimmal együtt!... Munkatársunk megkérdezte dr. Brődy Ernőt is, aki a Nemzeti Demokrata Párt álláspontját a kővetkezőkben fejtette ki: — A Nemzeti Demokrata Párt meg fogja vizsgálni a belügyminiszter leiratát. Amely megállapítás a leiratban megfelel a mi nézetünknek, azzal ter­mészetesen azonosítjuk magunkat. Álláspontunk különben is az, hogy minden kritika jo­gos a város mostani vezeté­sével szemben. Az üzemi kérdésben végre rendet kell te­remteni. Van üzemellenőrző és iizemvizsgálő bizott­ság, amely nem csinál semmit, a határozato­kat ^ nem hajtja vegre. A leiratnak egyik nehéz, megfontolást igénylő része az, amely' azt kívánja, hogy a városi üzemek az eddi­ginél nagyobb összeggel járuljanak hozzá a főváros háztartásához. Ez a kérdés szoros összefüggésben áll a villany-, gáz- és villa- mostarija líráinak mérséklésével. Éppen ezért nagyon alaposan meg kell vitatni, hogy a fő­város lakossága érdekében milyen utat kövessen a város. Mindenesetre ezt a kér­dést és az egész leiratot, továbbá a pénzügyi osztály esetleges előterjesztését a párt elé fogjuk terjeszteni megvitatás és állásfoglalás céljából. A Független Budapest munkatársa végül a de­mokrata pártnak a pénzügyi bizottságban helyet fog­laló másik tekintélyes tagjával, dr. Láng Lajossal is beszélt, aki a következőket mondotta: —• A belügyminiszteri leirat formai része csak az, amellyel egy rövid interjú keretében foglal­kozni lehet. A szerb király szokott oly hangon beszélni Ilii alattvalóival, mint amilyen hangot a belügyminiszter használt a fővárossal szemben. Ez a hang megdöbbentett, bár kétségtelen, hogy a leirat kritikai részében sok igazság van, s a fő­város tárnicsának nem is árt egy kis fejmosás ... A pénzügyi osztály előterjesztését Lamotte Károly tanácsnok maga fogja elkészíteni. A leirat egyes részeire kétségtelenül nem lesz könnyű a válasz­adás. Vannak azonban a leiratnak olyan részei, például az, amely megfontolandónak tartja a Gellért- fürdő és szálló esetleges bérbeadását, — amelyre könnyűszerrel és úgy tud majd válaszolni az ügy­osztály, hogy álláspontjával valamennyi közgyűlési párt azonosítani fogja magát. Dr. Bródy Ernő.

Next

/
Thumbnails
Contents