Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-02-13 / 7. szám

" ■----; 4 Fü ggetlen Budapest 1929. február 15. Scitovszky Béla belügyminiszter kijelenti, hogy nagy örömmel adja végleges hozzájárulását az élelmiszernagyvásár megvalósításához. Vajmi 80«fi«* * (‘intontljíi. Bsi&ss-y ■**«■* a Befe« í(*n<‘k. - 1930 ityurán nyílik a kílzöniM^ ^ániáia az 9(ij *Va*äBfl\ A főváros közönsége — és pedig úgy az iparosok és kereskedők, mint a vásárló lakosság is — nagy érdeklődéssel várja, mikor valósul meg végre az élelmiszernagyvásár terve? Hónapok óta fekszik ez a terv az íróasztalok fiókjában.. Nemsokára már egy esztendeje lesz, hogy az élelmiszernagyvásár léte­sítésének gondolata konkrét formába öltöztetve fog­lalkoztatta a autonómia illetékes fórumait. De téve­dés volna azt hinni, hogy az élelmiszernagyvásár megalkotásának terve csak egy esztendő óta vár megvalósításra. Azon a napon vetődött fel az új nagyvasát gondolata, amikor húsz és egynéhány esztendővel ezelőtt a központi vásárcsarnokot meg­nyitották. A megnyitás napján kénytelenek voltak megállapítani a főváros vezetői, hogy szűkre szab­ták a vásárcsarnokot és az idők folyamán ki is tol­ták a falait a Dunapartig. A Független Budapest munkatársa a terv végre­hajtásának elhúzódása miatt kérdést intézett Vájná Ede tanácsnokhoz, a közélelmezési ügyosztály vezetőjé­hez, aki a. következőket mondotta:- Az élelmiszernagyvásár terve elkészült. A tervet jóváhagyás céljából felterjesztettük a belügyminiszter úrhoz, aki azt elvben jóvá­hagyta. Mintán megkaptuk a belügyminiszter úr elvi hozzájárulását, megkezdtük a részle­tes tervek kidolgozását. A részletes tervek kidolgozásának mun­kája folyamatban van és úgy gondolom, hogy júniusig be is fejez­hetjük ezeket a munkálatokat. Mialatt a rész­letes tervek kidolgozásával foglalkozunk, pár­huzamosan lefolytatjuk a kisajátítási eljáráso­kat azoknak a telkeknek a megszerzése érdeké­ben, amelyek a létesítendő élelmiszernagy­vásár területén fekszenek és idegen tulaj­donban vannak. Ilyen körülmények között úgy látom a helyzetet, hogy még a nyár folyamán megkezdhetjük az építkezést. Az építkezés nyolcmillió pengőbe kerül. A fedezet — amit a doíiárkölcsönből jelölt ki a törvényhatósági bizottság — természetesen rendelkezésre áll. Minthogy Vájná tanácsnok nyilatkozata szerint a belügyminiszter csak elvileg járult hozzá az élelmi­szernagyvásár létesítéséhez, magához Scitovszky Béla belügyminiszterhez fordultunk felvilágosításért: mit jelent az „elvi" hozzájárulás és nem fenyegeti-e veszedelem a gyakorlati végrehajtást? Scitovszky Béla belügyminiszter a következőket mondotta a Független Budapest munkatársának: A magam részéről csak örömmel üdvö­zölhetem a fővárosnak azt az elhatározását, hogy új vásárcsarnokot létesít. Az érdekelt szakminiszterekkel folytatott tárgyalás után elvileg jóváhagytam a határozatot. Végleges jóváhagyásról természetesen csak akkor lehet szó, ha a főváros elké­szíti a részletes terveket és megalkotja az üzemi szabályzatot. Most a fővároson van a sor, hogy befejezze a tervek részletes kidolgozásának munkáját. Ha a részletes tervek elkészülnek, semmi akadálya sem lehet annak, hogy végleges hozzájárulásomat megadjam, amit annál inkább megteszek, mert hiszen magam sürgetem legjobban a központi vásár­csarnoknál úgy közegészségügyi, mint köz­lekedési és rendészeti szempontból immár tarthatatlanná vált helyzet megszüntetését. De helyeslem az élelmiszernagyvásár meg­építéséi az elhelyezés szempontjából is, mert a csepeli kikötő közelében lehetővé vá­lik az élehniszernagyvásárnak a vasúti és hajózási forgalomba való közvetlen bekap­csolásával az export és import zavartalan le­bonyolítása. Végeredményben tehát ez az új fővárosi intézmény az ország egyetemes gaz­dasági éfdekeit is szolgálni fogja. Scitovszky Béla belügyminiszter nyilatkozata alap­ján remélhető, hogy az élelmiszernagyvásár terve másfél éven belül megvalósul. 1930 nyarán tehát tá­gas, új csarnokban vásárolhat a főváros közönsége. —wiiiwwiiii 11111 mm miamin éwiiiiitttt Miket tartalmaz a főváros szerződése Barossékkal? M4‘5£Ukli<ki<ä>*<ku kiltö(ÓMkk a *£ikrxÖ4ÍÓ*SMki8i. — A c**iiil4is,<öl*i ías6á<**sál4ks más* a fttRiflii <kiaK-ík«B.nukn.y<k* Nzerxoílléstervezetot íás*­gyaBJa. A főváros az elmúlt héten megkötötte Barossék­kal a 250 autótaxira vonatkozó szerződést. Ez a szerződés mindenre kiterjed és megvédi a főváros közönségét minden esetleges későbbi eshetőséggel szemben. Vannak a szerződésnek olyan szigorú kikötései is, amelyekről eddig nem voit szó. Ilyenek többek között: a tehermentes ingatlanokra, a tekintélyes összeget kitevő forgótőkére, a túragépekre, valamint a tartalékkocsikra vonatkozó pont. Egyebekben a szerződés egyezik azokkal az előzetes információk­kal, amelyeket már régebben közöltünk a Független Budapest hasábjain. A szerződés főbb intézkedései a következők: Időtartam, helyfoglalási díj és Sor- galoinbahelyezési kötelezettség. /i szerződés időtartama 40 év. Helyfoglalási díj évenkint és kocsinkint 200 P. 8 napon belül a vál-' lalkozó köteles igazolni, hogy a szerződés meg­valósítása céljára 2 millió pengővel rendelkezik. A szerződés 190 kis- és 60 nagykocsira szól. A forga- lombahozatal időpontja: 1929 június 30-ig 50 kocsi, augusztus 31-ig ismét 50 és december 31-ig további 150 kocsi. A vállalkozó túragépeket is köteles beállítani a 250 kocsin felül. Fűnek számáról a tanács fog hatá­rozni. Forgótőke és tartalékkocsik. 500,000 pengő forgótőke üzemanyagban, készpénz­ben vagy értékpapírban a szerződés egész tartama alatt biztosítandó. Kiköti a szerződés, hogy 1930. december 31-éig fel kell állítani az üzemi távbeszélőket (Drost.) és kiköti, hogy a 210 kocsin felül 25 tartalékkocsit is kell tartania az uj részvénytársaságnak. A garázs. A vállalat garázst, javítóműhelyt, irodát, raktárt köteles egyelőre bérelni. 1929. december 31-éig azon­ban hiteles telekkönyvi kivonattal tartozik igazolni, hogy egy vagy több ilyen helyiséget tehermentesen tulajdonul megszerzett és a vételárat kifizette, vagy azt, hogy ezeh felépítésére alkalmas telket vagy telkeket, ugyancsak tehermentesen tulajdonjogul megszerzett. Utóbbi esetben a telken az épületek és a garázs 1931. január 1-éig felépítendők, illetve az üzem ott megkezdendő. A telken és építményeken a megterhelést /Halom bekebelezendő. Rendtartás. A kocsikat kifogástalan állapotban kell állandóan tartani. Az ellenőrzési jogot a tanács fenntartja magának, valamint az általa konstatált hibák egy­oldalú elbírálását is. Utóbbi esetben a vállalkozók választolt bíróságot kérhetnek. A vállalat köteles alkalmazottainak egyenruhát és sapkát rendelkezésre bocsátani, valamint őket az Országos Társadalombiztosítónál biztosítani. Kártérítési kötelezettség. Köteles a vállalat kocsival okozott vagyoni kár esetére 2,000 pengőig, személyben okozható baleset vagy halálesetre egy személyig 8,000 pengő, több személyre 32,000 pengőig szavatossági biztosítást kötni (ez a minimum). Köteles okleveles gépész- mérnök üzemvezetőt tartani és ezt a tanácsnak be­j-e len ten i. Garanciák. A mindenkori viteldíj 60%-áért köteles a vállalat a főváros részére 100 napon át fuvart teljesíteni (á 12 óra) és 55 000 pengőt biztosítékként készpénz­ben vagy garancialevélben a főváros pénztáránál DRÓTFONAT A LEGJOBB KERITÉSANyftG. KŰLlERiCHS!® BUDAPEST. (Y.FERENC - JÓZSEF RAKR 21. letétbe helyezni, amelyből a főváros követeléseit bírói eljárás nélkül kielégítheti. A szerződés megszűnik. A szerződés önmagától megszűnik: 1. iia a vállalat a jog gyakorlását egészen vagy részben átengedi vagy átruházza; 2. ha a forgótőkéjét nem igazolja; 3. ha a kocsikat idejében üzembe nem helyezi vagy azokat kellő állapotban nem tartja; 4. ha a kocsiszín, javítóműhely vagy raktárra vonatkozó részletes kikötéseket nem teljesíti. Kötbér. Kötbér 500 aranypengő, amely összeg közigazgatási úton behajtható. A harmadik kötbér után ismételt mulasztás esetén a főváros a szerződéstől elállhat munkakártérítési kötelezettség nélkül, esetleg joga vau a vállalatot a vállalkozó veszélyére és költsé­gére legfeljebb egy évre birtokba- venni és folytatni addig, míg más megoldást nem talál. Az engedélyesnek joga van saját költségére válasz­tott bíróságot -kérni. A tanács által e szerződés kere­tében hozott határozatokat a vállalatnak teljesítenie kell, de választott bíróságot ilyen esetekben is kérhet. * * * Ez a Barosséit szerződésének minden fontosabb rendelkezése. A többi engedményes szerződéses kötelezettsége a fentieknél sokka! enyhébb. Ezek a tervezetek most a tiszti főügyészségen vannak, ahol Szabó' Imre liszti főügyész magának tartotta fenn a tervek jogi szempontból való felülvizsgálatát. Ezzel a munkával, a főügyész rövidesen elkészül és a tanács már a csütörtöki tanácsülésen fogja ennek alapján a szer­ződések ügyét tárgyalni. Í*CÁCJTMIÜ fi MOSZ linoleum- és gummi- UuAD&Alf S Ifi fia L padlóburkolási vállalat Budapest, IX., Lónyay-utca 11. Telefon : ]. 325-58. Befon-, Estrich- és Asbesfaljazafok készítése. Szakszerű munka. — Ajánlatok díjmentesen. SUGÁRY IMRE FŐZELÉK- ÉS HALKONZERVGYÁRA BUDAPEST, VI., SZEGEDI-ÚT 18. TELEFON: LIPÓT 916—99. Kárpitos-díszítői munkát tervrajz szerint készítel , ugyancsak átalakításokat is, helyben és vidéken legjutányosabb árak mellett. S Z V E T I C S W 1 II Ä L V J Budapest, II., Horváth-utca 38. Telefon-hívó: Aut. 51S--23. Felsenfeld Rudolf bélyegző- és pecsétbélyeggyár véső- és dombornyomő-műterem Budapest, V., Bálvány-utca 16-18. Telefon: 103-94. Összerakható könyvszekrények rekeszenként minden irányban nagyobbíthatók és pótolhatók. PRAKTIKUS ÉS OLCSÓ LINGEL KÁROLY ÉS FIAI Első Magyar Faáru- és bútorgyár! Budapest, Vll., Rózsa-utca 4—6. szám. KérjUk 120 szobából álló állandó kiállításunk megtekintését.

Next

/
Thumbnails
Contents