Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-02-13 / 7. szám
2 Független Budapest 1929. febíuár. jZ. Mi készül a Beszkártnál? Irta: Í3rcfcy Károly. Dr. Láng Lajos fővárosi bizottsági tag úr — amint nyilatkozatából kitűnt — csak azért támadta meg a Beszkárt igazgatóságát, hogy figyelmeztessen bennünket arra, hogy a pénzügyi bizottság tudta, akarata és beleegyezése nélkül kölcsönt felvennünk nem szabad. Ha ugyanolyan kijelentéseket, amilyeneket Láng bizottsági tag úr mint po itikus tett meg a város birtokában levő Beszkárt ellen, tett volna meg például valamelyik budapesti magánvállalat ellen, akkor ebből bizonyára hitelrontási per lett volna. Azt mondta tudniillik az igen tisztelt bizottsági tag úr, hogy bajok vannak a Beszkártnál és hogy üzletek lappangnak a kölcsönfelvétel mögött. Kijelentem és azt hiszem, hogy ezt az igazgatóságunk demokrata és szocialista tagjai is kijelenthetik, hogy a Beszkártnál nincsenek bajok üzletkötésekkel kapcsolatban és az igazgatóság minden egyes tagja becsületes iószándékkal kezeli a Beszkárt ügyeit és abban a lappangó értelemben, amint ezt Láng bizottsági tagtársunk említi, nincsenek üzletek a kölcsönfelvétel körül. Láng bizottsági tag azt mondja, hogy elérte célját, mert most a közvélemény színe előtt kijelentette minden illetékes faktor, hogy az autonómia megkerülésével nem fog kölcsönfelvétel történni. Részemről mindig megdöbbenek akkor, amikor az üzlet szóval a magyar közvéleményt ijesztgetik. Láng bizottsági tag úr és a vele egvvágású politikusok az üzlet szót mumusként állí ják a magyar közvélemény elé, pedig az üzlet az élet és a modern társadalomban az a katasztrófa, hogy nincsen üzlet. Az angol, amerikai, „business“ fo’ galom lett és én kétségbe volnék esve, ha a főváros közüzemeinek nem volnának tisztességes üzletei. Természetesen a leghatározottabban elítélem azt, amikor köz- tisztvise’ök csinálnak üzletet a magántevékenység rovására, azt is tisztességtelennek tartom, hogy valaki pénzkeresésre használja fel politikai súlyát és befolyását, de azt, hogy a főváros közüzemei, mint az ország legnagyobb vállalatai üzletekkel, tranzakciókkal ne foglalkozzanak, azt lehetetlennek tartom. Én Láng bizottsági tagtársammal szemben azt mondom, hogy azért van baj a Beszkártnál, mert nincs elég üzleti szellem az igazgatóságban és nem azért van baj, mert üzletet, tranzakciókat akarnak végrehajtani. Ami a konkrétumot magát illeti, ellenem sajtópert indított Sztrókay helvett es vezérigazgató úr ezért, mert a táskapénzekből való invesztációt erős kritika tárgyává tettem. Lehetetlennek tartom ugyanis — és minden közgazdász barátom, akivel ebben a kérdésben beszéltem, igazat adott nekem, — hogy a napi bevételekből invesztáljon a Beszkárt. Viszont azt a mai politikát, hogy a nyugdíj- és egyéb tartalékokat veszi kölcsönbe a Beszkárt invesztícionális célokra, kicsinyesnek tartom, mert a Beszkártnak nagy invesz ációs programmja van és kell, hogy legyen, részben a rezsi csökkentése céljából, részben kültelki új vonalak megépítése érdekében. Hogy a Beszkárt iigyvezetösége nem készített még elő egy később felveendő kölcsön jövedelmezőségi számítást, ezt tartom én bajnak, és nem azt, amit Láng bizottsági tag úr, hogy a kölcsönfelvétel kérdésével mert az ügyvezetőség foglalkozni a nélkül, hogy tőle, vagy a pénzügyi bizottságától erre felhatalmazást kért volna. Hiszen az ügyvezetésnek, — hogy terveket kérjen, — nincs szüksége meghatalmazásra, mert ez a dolga és ez a kötelessége. És ha a több száz tisztviselő a Beszkártnál racionálisan tudná értékesí eni műszaki és kereskedelmi tudását, akkor a közre ebből csak előny származna. Nemcsak a Beszkártnál, de nálunk Magyarorszá- gon a Láng bizottsági tag úr által képviselt bankoknál is az a baj, hogy nem foglalkoznak az országos termelésnek és kereskedelemnek olyan független és önálló szervezésével, mint azt az angol ís- vestment Bunkerek teszik. Nálunk az összes organizáló bankárok rátértek arra, hogy kizárólag a köl- csön-üzlet ékből élnek és termelés-organizációval nem foglalkoznak, mert ehhez érteni kell és ez az organizáló munka előzetesen pénzbe kerül, mielőtt tudná az ember, hogy hoz-e valamit. Nos, a Beszkárt ügyvezetősége olyan értelemben dolgozik, amint egy angol Investment Bankernek dolgoznia kell és már ez is baj. A Beszkárt öt részvénytársaságból rakódott össze és helyes szervezéssel erősen lehelne redukálni a belső üzemi költségeit, aminek a nyomában természetesen invesztációk járnak. Az áramfejlesztést olcsóbbá lehetne tenni, az áramelosztást a kábelhálózat kiépítésével ugyancsak olcsóbbá lehetne tenni, új vasútvonalakat lehetne építeni, de mindezeknek előkészítő munkálatai vannak és ezeket el kell végezni. De mindaddig, amíg ezek nincsenek elvégezve, addig az Amsterdami és az Angol-Magyar Banknak sem pénzt nem adhat kölcsön, sem a Treuhand szerepét nem vállalhatja. Ne terrorizálja tehát az ügyvezetést Láng bizottsági tag úr, hanem hagyja dolgozni, hogy az Amsterdami Bank többi banktársával együtt végre abba a helyzetbe juthasson, hogy aztán pénzt tudjon kölcsön adni. Ami a kötvény valorizációt illeti, a Beszkárt hivatalos álláspontja az, hogy a magyar valorizációs törvény alapján áll és ebből nem is engedhet. Ha egy budapesti részvénytársaság akár üzleti, akár opportunitási okokból a régi kötvények tulajdonosaival köt valorizációs megegyezést, azt kizárólag. a részvénytársasági közgyűlésnek tartozik tudomásulvétel végett bejelenteni. Méltóztassék azonban elképzelni, ha a Beszkárt igazgatósága bármilyen minimális mértékben el akarna térni a valorizációs törvény rendelkezésétől, milyen botrányos harc keletkeznék a főváros pénzügyi bizottságában, a közgyűlési teremben, sőt még a parlamentben is egy ilyen akció miatt. A Beszkárt igazgatóságának éppen ezért az a hivatalos álláspontja, hogy u törvény alapján áll és magánkiegyezés céljából a külföldi kötvénytulajdonosokkal szóba nem állhat. Ez a kérdés annyira kényes, hogy szinte hihetetlen, hogy Láng bizottsági tag úr még a saját pártjabeli igazgatósági tagokat is megvádolta azzal, hogy a kötvényvalorizáció kérdésében törvényellenes alapra akarnak helyezkedni. És mert Láng bizottsági tag úr első nyilatkozatában homáiyban hagyta azt a kérdést, hogy kik akarták a kötvényeket valorizálni: ennek az eljárásának az elbírálását az ő saját párttagjainak a mérlegelésére bízom. A Helyiérdekű Vasutak kérdésében a Beszkárt részéröl nem történt semmi, és mikor Hajdú Marcell barátom a Beszkárt igazgatóságában elmondotta interpellációját ebben a kérdésben, akkor teljesen kielégítő választ kaptunk, hogy a Beszkárthoz semmiféle felszólítás ebben a Hév-kérdésben nem érkezett. Amint a helyzetet én magam ismerem, az a következő. A Helyiérdekű Villamos Vasútnak, röviden Hévnek a koncessziót a kereskedelemügyi kormány adta, tehát a Hév. a kereskedelemügyi kormányra száll háramlás útján és csak a kereskedelmi kormány válthatja meg. Ahhoz tehát, hogy az egész Hév. probléma megoldassák, törvényhozási intézkedés szükséges. Ez a kérdésnek az egyik oldala. A másik pedig az, hogy a Hév. megváltásához semmiféle kölcsönfelvétel nem volna szükséges, mert hiszen a kormánnyal folyó tárgyalások szerint a Hév. megváltási összegét fix kamatozású kötvényekben adná meg. Láng bizottsági tag úr ezt a kérdést is úgy tüntette fel, mintha a Beszkárt igazgatósága át akarná venni a Hév. vonalait és az egész közvélemény előtt a Beszkárt igazgatósága úgy van beállítva, mintha önhatalmúlag az autonómia megkerülésével és jogtalanul intézné a rábízott vasúttársaságnak ügyét. Nekünk nagyon rosszul esett ez a beállítás, mert Láng bizottsági tag úr, mikor minden állítása meg lett cáfolva, egyszerűen kijelent ette, hogy ő elérte célját, mert ezek után a Beszkárt igazgatósága nem mer semmit sem tenni az autonómia megkerülésével. Ebből a célból felesleges volt a támadás, mert a Beszkárt igazgatósága a fővárossal kötött szerződés alapján áll és az autonómia tisztelctbentartása mellett annak minden intézkedését elfogadja, de természetesen szerződéses jogait sem tévesz heti szem elől. Ha egy olyan naiv bizottsági tag intézte volna ezt a támadást a Beszkárt igazgatósága ellen, akinek nincsen közgazdasági tudása, akkor e mellett az epizód mellett szó nélkül elmentünk volna, azonban amikor az Angol-Magyar Bank jogtanácsosa kifogásolja azt. hogy a Beszkárt ügyvezetése előkészítő munkálatokat végez és intéz igaztalan támadásokat a valorizációs kérdésben és a Hév. megváltása ügyében a Beszkárt ellen, akkor szomorúan kell megállapítani, hogy Magyarország közgazdasági életében mélyenjáró bajok vannak. AUER IGNÁC papirosáruk, Üzleti könyvek gyára, vonatozó intézet, könyvnyomda BUDAPEST, Vili., MÁRIA TERÉZIA-TÉR 15. SZ. Telefon József 386 0>. Alapítva: 1889. Alapítva: 1889. Hartmann és Császár mechanikai és rádió tömegcikkgyár Pré-elés. — Nikkelezés. — Csiszolás. Budapest, V. kerület, Kádár-utca 6. szám. MEINL UJTERMÉSŰ TEA QUEEN'S BLEND A legnemesebb aranylevelű fajták (Golden tips) keveréke. A legfinomabb Darjeeling erőteljes ízével. Gyönyörű sötét felöntés. — Kb. 1 4 angol font P 4 40 i 1117 LíKK-Es Festékgyár r,t. BUDAPEST. VI. KÉR., ÖRNA6Y-UTCÄ *. S7ÄM. CIÁNNAL írt, lakást takarít, pa ketfát gyalul, beereszt NEUES Lipót-körút 13. Telefon: Aut. 278—95. ROSENTHAL MÓR épületüvegezés! vállalata, üvegtetők jókarbantartása. Budapest. VI, Cseneerv-u 64 Telefon : Aut. 144—77. Mexikói EBANO BITUMEN modern asphalt- és makadam-burkolatok és felület kezelési munkálat khoz, nagy- és kiskocka-burkolatok kiöntéséhez J“íSTlet BURGHARDT EMIL Budapest, VII , Erzsebet-körút 39. Tel.: ]. 410-51. HUNGÁRIA GUMMIPADLÓ ízléses, tartós, hygieníkus! Színben, minőségben elsőrangúi Készül sima és márványozott, gyönyörű színekben, folyóméterenként és kockákban. Gyártja: , , t"| U CiJ«l fi ! * * Guttapercha és Gummiárugvár Üt. nauyÍItény. Seffer Antal tornaszerek- és sporteszközök gyára BUDAPEST, IV., Kammermayer Károly-utca 3, IV., Kecskeméíi-u. 14. Telefon: Aut. 891 -31, Aut. 896—94. GVÁRT ÉS SZÁLLÍT: Svéd- és más rendszerű tornaszereket, elemi-, közép- és főiskoláknak, hadsereg, tornaegye:öletek, ortopédiai, intézetek, szanatóriumok és magánlakások részére. ■7 n i/ A szab- kéménytoldő növeli ii l*éuié»yhnzatiit. Kapható ZSÍROS KÁROLY oki. gépészmérnöknél Budapes', 1, Horthy Miklós-út 96. TeLfon : József 348 -83. MŰMÁRVÁNY!! ■ 1 , 1 , első magyar műmárványai PII H t\ I I^íPT .mniK készítő-mester, rabitz- és llUUIiaLobl U Cili Uu stuccó műn l<a-vállal kozó (izem : Budapest, X., Kelemen-u. 21. Tel.: J. 391-19. KÁRPITOSMUNKÁT háznál, házon kívül legolcsóbban vállalok Szabó Ferenc, Budapest, VIII., Práter-u. 46. Tt/J A Z3 A mozgóképszínház «aL Ja.,.. ~JLm -JlTJjL. Dohány-utca. 42. Telefon: József 440-27. Fric^ay svz;Z*JPP, 30 tspű zenekar! Elsőrendű műsor minden heten!
