Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-02-13 / 7. szám
XXIV. évfolyam. 1929. február 13. 7. szám. Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. aXegJelenih minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 60 fillér. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő : LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József M5—S2. Postatakarékpénztári csekkszám.a: 45.476. RÁKOSI JENŐ ÍRTA : POSTA SÁNDOR. állásokból még magasabb közdotációkba lendülök karrierje, és gyomra korgása túlharsogja a bankettek és ünnepek harsány lármáját. Látta, mint közeledik a nicsevó szörnyű atmoszférája, és tudta, hogy egy nemzetet ezer sebbel halálra lehet sebezni, de megölni nem lehet, és elpusztul a nemzet, ha fiai lelkén úrrá lett a közöny! Ma nagy volt a költő Rákosi Jenő, ha nagyobb volt az író, ha összehasonlíthatatlan volt az újságíró Rákosi Jenő, legnagyobb volt mint hazafi. Mert az elfásult magyar lelkekbe beültette a revízió gondolatát. A fővárosi törvény reformja körül ma ismét telL jes a kavarodás. Scitovszky Béla belügyminiszter az elmúlt hét folyamán azt a nyilatkozatot tette, hogy a fővárosi törvényjavaslatot még a képviselő- ház nyári szünete előtt feltétlenül letárgyalja, úgy. hogy az ősszel már meg is lehet tartani a budapesti községi választásokat. A belügyminiszter tehát — mint legilletékesebb faktor — az őszt jelentette be az új választások terminusául, ami azt jelenti, hogy szeptemberben, vagy legkésőbb októberben választás lesz Budapesten — a belügyminiszter szerint. De felmerül a kérdés: vájjon nem téved-e a belügyminiszteri? Egyelőre ugyanis az a helyzet, hogy a fővárosi reform tervezete még nem érkezett vissza a belügyminisztériumba. A Független Budapest legutóbbi számában közöltük azt a feltétlenül megbízható helyről szerzett értesülésünket, hogy a reform pénzügyi rendelkezései körül éles ellentétek merültek fel a belügyminiszter és a pénzügyminiszter között. Annyi bizonyos, hogy a reformtervezet még mindig a pénzügyminisztériumban fekszik és ez az oka annak, hogy a belügyminiszter a javaslat tervezetét még mindig nem tudta megismertetni a községi pártok vezetőivel. Egyelőre tehát még messze vagyunk a fővárosi reform tető alá hozatalától, sőt a képviselőház elé terjesztésétől is. Amint a jelekből következtetni lehet, a fővárosi reform a legjobb esetben a nyári szünet előtt emel- kedhetik törvényerőre. Scitovszky belügyminiszter is így látja a dolgot, ő azonban azt is reméli, hogy már októberben választani lehet Budapesten. A belügyminiszter elgondolásának azonban ellentmond az a kétségtelen lény, hogy a választói névjegyzék Élete alkonyán adott nemzetének egy szót, amelynek hallatára fölcsillan minden magyar szem, egy gondolatot, amely a hűlő szívekét megdobogtatja, és megnyugodva térhetett pihenőre. mert megélhette, hogy a szó, a gondolat, amelyet erejének maradékával közénk szőrt, visszhangot keltett, mozgásra serkentett, és átok alatt szenvedő magyarokat összeforrasztott. örökséget hagyott nagy emberhez méltót, egy nemzethez méltót, és ezen az örökségen osztozkodni nem lehet és nem szabad. Kincs ez melyet növelni kell, ha a nemzet, melynek történelmébe a többi nagyok közé egy Rákosi Jenő is bevonul, — önmagához méltó akar lenni. Az utca vagy a tér, amely majd nevét viseli, jelentheti a tisztelő hálát, az emlékező kegyeletet, de jelentse mindenekfölött azt: legyen méltó a magyar nemzet dicső emlékű nagy végleges összeállításának a munkája októberig nem készülhet el. Októberben csak akkor iehet választás Budapesten, ha az új fővárosi törvény a községi választójogot és választási eljárást illetően semmiféle változtatást nem hoz. Ebben az esetben ugyanis az 1929. évre érvényes és már most előkészítés alatt álló választói névjegyzék októberre jogerőre emelkedhetik. Abból a nyilatkozatból, amit Scitovszky belügyminiszter a budapesti községi választások októberi terminusára vonatkozóan tett, arra lehet következtetni, hogy a belügyminiszter nem tervez semmiféle változtatást a községi választójog jelenleg érvényes feltételein. A Független Budapest szerkesztője azonban kormánypárti körökből azt az információt kapta, hogy erről a kérdésről: a községi választójog megállapításáról beható tárgyalások folynak az Egységes Községi Polgári Párt, valamint a Keresztény Községi Párt vezetői és a belügyminiszter között, A Községi Polgári Párt vezetői a jelenlegi községi választójog megváltoztatására akarják rávenni a belügyminisztert,. a Keresztény Községi Párt a választójog tekintetében nem kíván változtatásokat. Folyik tehát a harc a kulisszák mögött a községi választójog körül, de ennek a harcnak az eldöntése egyben a választások terminusa tekinteteben is döntést fog jelenteni. Ha nem változik a választójog, októberben lehet választani, ha azonban a választójog kellékeinek megváltoztatása miatt tii névjegyzékeket kell készíteni, úgy még decemberben sem lehet megtartani a választásokat, ami viszont elkerülhetetlenné teszi a lejáró mandátumok újabb meghosszabbítását. legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIDM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógyVAS-UTCA17.SZ. helye, vízgyógyintézet, napSZÍV- ÉS ÉRBETEGKKNEIi TJJ OSZTÁLY és légfürdők. fiaihoz. 9MMMMNNMI IJJafefb bonyodalmak a fővárosi törvény reformja körűi. Svicuk «• *a t ár«3ßi3.4«*fc a knii«i^ák mögött a közM'gi *YBBa*%tő.i<>& ni4kS'váI(oxt»tií«a órilokékoii. — «««ásol wilaMxf&ini f — Jlear iBaiBMlig' a üisyniininzIrinmSnigi fekszik, a főváráéi bWoiih Elkerülhetetlen a lejáró mandátumok újabb meghosszabbítása. Elvették az erdeinket, és a tél hidege megvesz bennünket, elvették tőlünk a sót, és nincs kenyerünk, amit megízesítenénk. Gyáraink nem füstölhetnek, és alig maradtunk, akiknek termelhetnének, kereskedelmünket bezárták, és nincs köztünk, akinek valamit eladhatnának. Esztendők óta nincs más zaj, mint amit az összeszorított fogak csikorgása ad, nincs más hang, mint a bánaté, nincs más ének, mint sirató. És esztendők óta Rákosi Jenő volt az, aki fázó lelkünket melengette, aki száraz kenyerünket sóval hintette meg, aki szíve, agya gyémántjaival fűtötte a hülő kazánokat, és ő volt az, aki színes életének sok-sok drága portékáját nekünk adta. És esztendők óta Rákosi Jenő volt az, aki a magyar bánat sűrű fátyolát bátor kézzel tépdeste, ő volt az, akinek volt hangja: harsogó a reményre, akinek volt szava: dörgedelmes a magyar hitre, és volt ökle: kemény — a zárt kapuk döngetésére. Rákosi Jenő volt az, akinek elhittük, hogy lesz még egyszer ünnep a világon. Mert ő a nyolcvanhat esztendejével tudta, hogy minden elmúlik. Rohan az idő, fordul a kerék, és örökké semmi sem tart. Neki elhittük, hogy a magyar bánat is elmúlik, és Trianon örökké nem tart. Nem az ifjúság mindenthívő reménységével irányította szemünket sugaras délibábokra, — a sokat élt, a sokat tapasztalt, a sokat látott férfi mindent tudó bölcseségével tanította és bizonyította sorsunk jobbrafordulását. Tanított és bizonyított. Ifjú lelkesedéssel, a legirigylendőbb munkabírással, olyan kitartással, amely csak a fanatikus hit sajátja, és ezt a kimeríthetetlen erőt az igazság tudata adta. Mert az ő nyolcvanhat esztendeje alatt látta, megtanulta, hogy az igazságban hinni lehet, az igazságban hinni kell! Ö tudta, hogy a népek története sok szenvedéssel és sok igazságtalansággal van tele, de tudta és látta, hogy a történelem igazságtalanságot, hamisítást nem tűr. Még élete során látta, hogy íöldretiport nemzete miként kelt föl a sír széléről, és a történelmi igazság erejével, meggyőződésével bizonyította, hogyha Trianonban sírt is ástak, - az nem a magyar nemzet sírja. És mikor ő az újsághasábok hatalmas szántóföldjén a magyar ugart hasogatta, magvetője volt a nemzet történelmi igazságának, ő volt, aki ennek a fásult népnek a szívét szinte naponkint új lüktetésre ösztönözte. Mindenki közül Rákosi Jenő látta a legjobban. hogy ennek az országnak gerince: az iparosok, a kereskedők, a lateinerek, a kisbirtokosok hatalmas tömege, mint fordul el napról- napra a közélettől. Tudta, hogy ezt a tömeget nem érdekli a közügyekben vezérkedök személyi közelharca, fáradt kézlegyintéssel tér napirendre világszemléletek, közjogi csata- kiáltások fölött, nem érinti már a magas köz-
