Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-25 / 52. szám
1929 december 25 Független Budapest 35 A Hármashatárhegy vidékén magyar Semmeringet, Gödöllőből magyar Versailles-t és Esztergomból magyar Fontainebleu-t kell teremteni! írta: Dr. BÓDY TIVADAR, ny. polgármester, felsőházi tag A Független Budapest negyedszázados jubileuma — Budapest ünnepe is és ezen az év- forauion minden öntudatos pesti polgárnak illik megália.uia egy pillanatra. A i< üggeden Budapest, ez a kitűnő várospolitikai lap, részes abban, hogy Budapest azzu lett, ami. A Független Budapest felébresztette a polgárság széles rétegeiben a várospolitika iránt való érdeklődést és Budapest polgárságának a város iránt tanúsított szeretette tette telhetővé a mai főváros kialakulását. A munka egy résziét elvégezte a Független Budapest — a munka egy része még hátra van. Budapestet bele kell vinni Európa köztudatába. A világ ismerje el. hogy Budapest egyetlen a. maga nemében. Talán nem is lesz nehéz feladat. Mert, aki Budapestet ismeri, annak nem kell magyarázni, hogy Budapest micsoda. Az rájön erre. A saját belátása alapján. A saját esze szerint. A legtöbb város nevéhez az idegenek oda- biggyesztenek olyan jelzőt, amely más város szépségéhez, nagyságához hasonlítja. ivóhány hirtelen eszembejutó példa: Amszterdamot és Stockholmot „észak Velencéjének“ nevezik az útiprospektusok. Brüsszelt „kis Párizsnak“, Bukarestet „keleti Párizsnaik“ hívják. Nem akarok most azzal foglalkozni, hogy jegosan-e vagy jogtalanul. Budapestet egyetlen idegen sem ékesítette máshonnan importált jelzőknél. Budapest sajátos szépsége, sajátos nagysága nem juttatott a külföldi utas gondolatába ilyen hasonlatokat. Budapest saját speciális arcához méltó el- 1 nevezéseket kapott. Nemrégiben azt olvastam egy külföldi balneotógiai folyóiratban: „Budapest Európa nyaralóhelye.“ Milyen igaz. Pedig Budapest egyelőre még Magyarország nyaralóhelye sem. Sajnos, a fővárosi gyógyforrások egészségvisszaállító erejét jobban ismerik külföldön, mint odahaza. Sajnos a fővárosi hegyek magaslati levegőjéről többet tudnak az idegenek, mint mi. Sajnos, a fővárosi emberek alig ismerik Budapest szomszédságát. Sőt alig ismerik Budapestet. Hány fővárosi polgár nem volt soha a királyi Várban, a Szépművészeti Múzeumban1? Budapest Európa nyaralóhelye: írja az ideHuszonöt év emlékeiből A Független Budapest huszonöt esztendejére visszatekintve, felrajzik előttem a múlt: egy kitűnő fordulatokban gazdag negyedszázad keieidoszkopjának színes üveg-cserepei. A kép .egyre változik, minden pillanatban más és más. A szomorú jelen és a titokzatos jövő nem engedi meg, hogy a múltra függesszük tekintetünket: mégis, nem tudom megállni, hogy néhány kis üvegszilánkot meg ne mentsek az elmúlt idők emlékei közül. * Itt mindjárt meg kell említenem, hogy a Független Budapest első liét-nyolc száma még „Erzsébetváros“ címmel jelent meg. Ez érthető, ha a városi politikának akkori, kerületi partikuláris megoszlását vesszük figyelembe. Az „Erzsébetváros“ főszerkesztőjeként a lapon dr- Somogyi Lajos szerepelt, a fővárosi függetlenségi politika egyik legismertebb vezére, ma is egyik legkedveltebb és legtiszteletreméltóbb tagja a főváros közéleti harcosainak. A Független Budapest munkatársai közt szerepelt: néhai Rózsa Károly, a gázművek néhai vezérigazgatója, Vukováry Albert, Pásztor Mihály, Hegedűs Gyula, a „Magyarság“ szerkesztője, Radó Riohárd, Mary Ágoston dr., Barabás Ernő, György Endre és a hírlapírás számos más kitűnősége. A politikusok közül: Kossuth Ferenc, Batthyányi Tivadar gróf, Barabás Béla, Ábrahám Dezső, Lengyel Zoltán, Vázsonyi Vilmos és mások. Várospolitikusok: Bárczy István, Fiilepp Kálmán, Heltai Ferenc és a városi politikának majdnem minden számottevő tényezője, tanács és a törvényhatósági bizottság számos kitűnő tagja.^ Tisztelet a halottak emlékének, hála és köszönet az élő munkatársaknak. * A múlt legszebb emlékei kötnek Szebeny Antalhoz. Példátlanul finom gondolkozásig fenkölt jellemű, szeretetreméltó, nemeslelkű férfi volt' Szebeny Antal. Budán népszerű nagyhatalom volt, ugyanúgy, mint Vázsonyi Pesten- Pártjában, a Szabad Polgári Párt-ban, kiváló egyéniségek foglaltak helyet, ami — eltekintve a vezér nagy személyi értékétől — külön súlyt biztosított e pártnak a főváros vezetésében. Mellette volt Platthy György, Ripka Ferenc, aki műszaki képzettségével a községesítés egyik úttörője volt, Andreánszky Jenő dr., Szigethy János, Kanter Károly apátplébános és mások. Jellemző Szebenyr Antal liberálizmusára, hogy pártjának törvényhatósági bizottsági tagjai közt Budán két zsidó is volt: Einer Sándor fűszeres és Blum Sándor egyenruhakereskedő. Szebeny Antal állandóan dolgozott a Független Budapest-be. Nem mulaszthatom el, hoerv a legnagyobb meghatottsággal hódoljak a nagyszerű Szebeny Antal emlékének ezen az évfordulón, mikor visszatekintek a múlt közös küzdelmeire. * Más helyen emlékezem meg arról, mit jelentett Vázsonyi Vilmos fellépése. Budapest életében. A tulajdoi ikénneni törvényhatósági élet vele kezdődik, addig csak személyi és. partikuláris kerületi érdekek harcoltak a városházán. Sokat küzdöttünk együtt Vázsonyi- val, de nem egy ízben álltunk szemben is veleCsak ec’v esetet említek fel. 1909-ben történt, hogy Vázsonyi a községi választások előtt, nagyon lepaktált a VII. kerületi Ehrlich-párttal. Teljesen érthetetlen volt ez előttem és szaladtam fel hozzá: — Kérem, hogy lehet ez? Nem tartja ön erkölcstelen dolognak, hogy Ehrlich G. Gusztávval jöjjön ki közös listán? Vázsonyi megmagyarázta: — Nézze: én még nem vagyok olyan szilárd, hogy a splendid isolation álláspontjára helyezkedhetnék. Rossz, politika volna ez. Én behozom néhány emberemet az ö segítségükkel a törvényhatósági bizottságba és ott verem majd meg őket. Én nem vagyok olyan rossz politikus, mint maga. Igaza volt- De mi mégsem tettünk egyebet, minthogy plakátokat csináltattunk, amelyekben bejelentettük, hogy a függetlenségi párt passzivitásba megy és nem vesz részt a községi választásokon. Ez volt az első passzivitás a községi választásokon. * Az 1906. évi választások hozták meg a koalíció diadalát. Óriási esemény volt ez akkor. Az egész ország mámorban úszott, a lelkesedés az egekig csapott fel. Barabás Béla, ezen a választáson három helyen lépett fel és mind a három helyen meg is választották. Aradon, Nagyváradon (ahol Tisza Kálmánt buktatta meg, amiért a „bálványdöntő“ epithetont kapta) és Budapesten, a VII- kerületben. (Ezért viszont a „kályhadöntő“ epithetont adtuk neki.) Két mandátumról a törvény értelmében nyolc nap alatt le kellett mondania. Az, erzsébetvárosi mandátum volt a legnehezebb, ennélfogva arra köteleztük, hogy a másik kettőről fog lemondani. A törvény úgy szólt, hogyha a megválasztott képviselő záros határidőn belül nem dönt, hogy melyik kerületet tartja meg, úgy az a mandátum érvényes, ahol előbb választották meg. Ez az aradi volt. Váradról azonnal lemondott, de Arad és Budapest közt ingadozott. Az ingadozás eredménye aztán az lett, hogy a képviselőház á 11 amié összeféri» eteti enségi bizottságé nak gén, aki csak futólag járt fővárosunkban és így inon láthatta, hogy milyen sok minden hiányzik még itt, hogy nemcsak a természet erejéből, de az emberi ész alkotókedvéből is, Budapest valóban Európa nyaralóhelye legyen. Sok hiányzik. De mégis azt hiszem, hogy a külföldi megfigyelőnek lesz igaza. És a Gellérthegy tetején, világvárosi szálloda terasszán bámulják majd a gyönyörű panorámát az amerikai turisták. És a Hármashatárhegy vidékén meglesz a magyar Semmering. És Gödöllőből magyar Versailles lesz. És Esztergomból magyar Fontainebleu. És az idegenek, akik Bécsig eljutottak — mind eljönnek Budapestre is... A iőváros aktív részt vállal a Nemzetközi Vásár munkájában Tavasszal ünnepli a Budapesti Nemzetközi Vásár fennállásának 25 éves jubileumát. Ez alkalomból ismét égetően aktuálissá válik az intézmény végleges, megfelelő otthonba való áttelepítésének kérdése. A jubiláris vásár az eddigi kereteket is messze felül fogja múlni. Az egész világból nagyszámú látogatót várnak a már hosszú idő óta folyó propaganda eredményeként,. A főváros, amely eddig igen szűkkeblű volt a vásárral szemben, amennyiben évente csak 20 ezer pengő támogatást juttatott az intézménynek, a jövőre nagyobb hozzájárulást fog nyújtani, de ezzel szemben beleszólást biztosit magának a. vásár rendezésébe. A külföldi nagy nemzetközi vásárokat az állam és a városok sokkal jobban támogatják. A lipcsei vásár több, mint másfélmillió márka szubvenciót, kap, a baseli vásár 320.000 pengőt, a bécsi vásár pedig 500-000 pengőt. Kimutatta a főváros, hogy a nemzetközi vásár minden évben rövid 10 nap alatt 7.5 millió pengő forgalmat jelent az idegenek részéről Budapestnek. ülésén Károlyi István gróf enunciálta a határozatot, amely Barabás Bélát megfosztja a budapesti VII. kerület mandátumától és Justh Gyula házelnök ezt ki is hirdette a Házban. Nosza lett erre riadalom nálunk a VII. kerületi függetlenségi pártban. Azonnal utaztam fel Bécsije, ahol a delegáció ■ éppen ülésezett. A delegáció elnöke Barabás volt, A Meissl és Shaden-ben lakott. — Mit csináltál az Isten szerelméért? — törtem be hozzá, Barabás megmutatta az íróasztalán fekvő gépírásos lapokat. Felül ez volt: „Nyűt levél aradi választóimhoz!“ A lemondás volt, amelyet elfelejtett kellő időben elküldeni, mivel a delegáció ülései anyányira igénybevették, hogy lélekzeni sem ért rá. Mi ragaszkodtunk ahoz, hogy Budapesten legyen képviselő, a mi kerületünkben. Barabás rendkívül lojálisán viselkedett: lemondott az aradi mandátumról is. És most jön a sorstragédia. Az újabb választáson Ehrlich és Eötvös Károlyt léptették fel vele szemben, aki Vázso- nyiék segítségével — győzött- A választók any- nyira haragudtak Barabásra, hogy cserbenhagyták. Így történt aztán, hogy Barabás Béla, akit egyszerre három helyen választottak meg, három héten belül — mandátum nélkül maradt. Zi Ehrlich G. Gusztáv állandó ellenfelünk volt. Még ma is az- Valamikor korlátlan ura volt az Erzsébetvárosnak, amit még ma is nagyon nehéz megérteni. Egy hozzá közelálló politikus megmagyarázta : — Odafent azt hiszik, hogy óriási tábora van az Erzsébetvárosban. A kerületben meg azt hiszik róla, hogy rendkívüli összeköttetései vannak a kormánnyal. Ez az ő hatalmának a titka. Az 1922-iki választásokon Ehrlichnek sikerült egy paktumos listát nyélbeütnie a községi választásokon- A kerületi keresztény párt elnöke, Lipták Pál dr. kereskedelemügyi államtitkár egyrészről, Ugrón és Bárczy István másrészről megállapodtak, hogy a 24 mandátumot megosztják. 12 jobboldali és 12 baloldali fog szerepelni a listán váltakozó sorrendben. A választás előtt 24 órával Csdléry András és Bibiti-Horváth egy intranzigens keresztény listával külön léptek fel. Ehrlich közben a megállapodás ellenére felforgatta a paktumos listát, a maga embereit a listai végéről a lista elejére helyezte át (hisz úgyis mindegy!), és így indult meg a választás. Az eredmény az lett, hogy Csilléryék 10 emberüket behozták és a paktumos lista csak 14 mandátumot kapott. A liberálisok közül csak Ehrlich embereit választották meg.
