Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-25 / 52. szám
1929 december 25 20 Független Budapest Amihor meg a Terézváros „felső Külváros", a József váré s „alsó Külvárosa illetve „Pacsirtamező Külváros" volt nogman alahul! M Budapest városrészemen elnevezése? Az új fővárosi törvényjavaslat a székesfőváros területi beosztásán is változtat. Ez annyit jelent, hogy közigazgatási szempontból több városrészünk lesz, mint eddig volt; 10 helyett 14 közigazgatási kerület. Különösen a budai oldalon ennek az lesz az eredménye, hogy a történeti nevű városrészeken több közigazgatási kerület fog osztozkodni. A történeti név, — legyen az akár »ragadmánynév«, akár tudatos névadás eredménye —- több közigazgatási kerületet fog ékesíteni. Eddig az I. kerületnek három, illetőleg újabban négy történeti nevű városrész jutott: a Vár, Tabán, Krisztinaváros és Kelenföld vagy másnéven Lágymányos; a II. kerületnek Országút és Víziváros; a III-iknak Óbuda és Üjlak. E városrésznevek régmúlt időkből, mint történeti adottságok származtak át reánk és még a hosszú török uralom sem ártott nekik. írásos emlékek beszédes tanúságán kívül kétségtelenné teszi ezt az, hogy röviddel Buda visszafoglalása után a budai oldalon városrészenként történt a házbirtokos polgárok ösz- szeírása, mégpedig a Várban és a Vízivárosban már 1688 október 16-án, a házak összeírása ugyanott 1695-ben, Üjlakon 1702-ben, Tabánban pedig 1709-ben. Tehát a visszafoglalás után 28 évvel később eszközölt összeírás szerint Buda városrészei ezek: Vár, Víziváros, Halászváros, mely a Vízivároshoz tartozott, Horvátváros, melyet később szintén a Vízivároshoz csatoltak. Országút, Üjlak és Tabán. E városrészek elnevezése ragadmánynév útján történt ismeretlen időben, de minden bizonnyal régesrégen. Ha szabad úgy mondani, névadás útján nyerte nevét a Krisztinaváros, melyet Mária Terézia királynő leányáról, Krisztina főhereegasszonyról neveztek. Ezt a nevet 1763 óta viseli. Míg Buda egyik-másik városrésze azt mondhatni a telepítés előtt is viselt nevet, mint például Üjlak és Országút, ahol a telepítést az 1688-iki összeírásig el sem kezdték, addig a pesti oldalon a városrészeket csak jóval a lakosok letelepülése után különböztették meg határozott nevek szerint. Kivétel a Belváros, mely ősrégi elnevezés s mely maga a várfallal körülvett Pest-város volt. A bástyán kívüli településekből keletkeztek lassan-lassan a külvárosok. Előbb természetesen inkább, mint majorok tűnnek fel, mégpedig már a 18. század első éveitől kezdve. Bár számuk a század derekán jelentős lehetett (genug Mayerhof zu verkaufen sindt), külvárosi jelleget azonban a pesti városrészek csak Mária Terézia uralkodása alatt nyertek, mikor részükre az albíróságok intézményét megszervezték. Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy Mária Terézia idejében keletkezett a Terézváros és a Józsefváros. E két külvárost régebben, így 1733-ban még egynek tekintették, később alsó és felső külvárosnak nevezték (Richter und Geschworne der untern Vorstadt bittet die Obere Vostadt). Felsőkülváros volt a Terézváros ;als ó külváros, vagy később Pacsirtamezőkülváros Lerchenfeld-Vorstadt) volt a Józsefváros. Az alsó-külváros polgárai 1777-ben arra kérték Pest város tanácsát, engedje meg, hogy épülő templomukat Szent Józsefnek ajánlhassák, az egyházközséget pedig Józsefváros-nak nevezhessék. (Bittend, dass ihnen l-o gestattet werde, dass sie die erbauende Kirche dem Heil. Joseph dediciren, dass Kirchspiel aber die Joseph-stadt benennen derften.) A pesti tanács 1777 november 7-én tartott ülésében a folyamodó község kérését teljesítete. (Es ist dieser stadt Magistrat nicht entgegen, dass ... die erbauenden Kirchen dem Wunsch dieser Gemeinde gemäss dem Heil. Joseph dediciret, auch dieses Kirchspiel die JosejBis-stadt benennst werde.) 1777-ben a felső kül- | várost is név szerint különböztetik meg, amennyiben i Terézvárosnak kezdik nevezni. (Theresienstadter I Pfarr und Kirchen wird verlanget. Pesti választott j polgárság iratainak mutatója 1717—1718.) A Terézvárost valószínűleg Mária Terézia királynőről nevezték el, akinek uralkodása alatt a két külváros teljesen kialakult. Megjegyzendő azonban, hogy ezután is még jó ideig kétféleképpen nevezték a két külvárost: Felső külvárosnak vagy Terézvárosnak az egyiket, Alsó kül- I városnak vagy Józsefvárosnak a másikat. Az új város, melynek területén azonban már a I 18. század első negyedének a végén szép számban vol| tak majorok és kertek, 1790 április 12-én a trónra- lépő II. Lipót királytól kapta a nevét. Gyorsabb fejlődését később adókedvezményekkel mozdították elő, József nádor pedig szépészeti szempontból törődött sokat e városrésszel. A Ferencváros I. Ferenc király nevéről kapta a nevét 1792 desember 4-én. A kecskeméti kapu körül fekvő városrész lakossága (gesammte Inwohner jenes vorstädtischen Theils Pesth, so ausser dem Ketschkemeter Thor umliget) 1792 .július 20-án arra kérte a királyt, engedje meg, hogy nevéről nevezhesse külvárosát. Indokalásul hivatkoznak arra, hogy most már Pest minden külvárosának van külön-kiilön neve ,csupán a kecskeméti kapuval határos városrésznek nincs. (Jeder Theil der Vorstädten Pest seinen besonderen Namen, als: Theresien, Josephi und Leopoldi Vorstadt; nur jener Theil noch nicht, so ausser den Ketschkemeter Thor rechter Hand umliegt! .. . hinführe zum Ewigen Andenken Francisci Vorstadt heissen soll.) A király hozzájárulását a helytartótanács 1792 december 4-én ilyképpen adta tudtára a pesti tanácsnak: »Eadem Sua Majestas Suma petito supplicantium benignum suum assensum praebere et simul dementer mandare dignata est, ut recurrentibus altissima sua compla- centi-a significetur. A főváosnak egyesítését kimondó törvény 1873- ban a Terézvárost két részre, a VI. és VII. közigazgatási kerületre osztotta. 1881-ben felépülvén az új plébániai ideiglenes templom is a VII. kerületben, mely magyarországi Szent Erzsébetről neveztetett el, a törvényhatósági bizottság közgyűlése 1881 december 14-én 38 bizottsági tag indítványára elhatározta, hogy a VII. kerület területe, vagyis a Terézvárosnak a Király ucca és Kerepesi út közt fekvő, új katolikus plébániával és templommal ellátott felerésze őfelsége a magyar királyné nevéről és tiszteletére »Erzsébetváros«-nak neveztessék. Gróf Tisza belügyminiszter 1882 január 20-án közölte a főváros közönségével az uralkodó hozzájárulását a következő szavakkal: Ö császári és apostoli királyi Felsége folyó évi január 17-én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedni méltóz- tatott, hogy a fővárosi VII-ik kerület a királyné Ö Felsége tiszteletére —■ ennek legmagasabb hozzájárulásával — Erzsébet-városnak elnevezhető. Kőbánya neve régi név és az ottani kőbányáktól származik. így vegyül össze székesfővárosunk városrészeinek elnevezésénél is hagyomány és történelem, a múlt ez örökkévaló két tükörképe. Az egyik igazol, a másik tiszteletre int... . Budó Jusztin, fővárosi levéltárnok. Budapest, PESTI HAZAI ELSŐ taharékpenztArEOYESÜLET Deáh Ferenc iiíca 5. Hitellevelek Átutalások Jelzáloghitel Váltóleszámítolás Magyarország legrégibb és legnagyobb takarékpénztára Alapítiatott : 1839. Sürgönyeim : TRESOR Alaptőke s 2o,qoo.ooo P Tartalékok: 14,185.©oo P 10 fióK Budapesten. Affiliált intézeteK Magyarország legjelentékenyebb városaiban. Összeköttetés Európa minden fontosabb piacán és az Amerikai Egyesült-Államokban Tőzsde-, devisa- és valuta-üzlet Kibocsátásai: o-os észaKameriKai $ n. é. záloglevél Betételhelyezés magyar és Külföldi pénznemben BanKszertí megbízásoK teljesítése Magyar Általános Takarékpénztár ? Budapest, V., Gróf Tisza István-utea 8-10. Alapíttatott: 1881-ben Alap- és tartaléktőke: 33,150.000 P Az intézetnek Budapesten 10, vidéken 23, összesen 33 fiókja van Fiókok Budapesten s 1., Horthy Miklós-út 35. 11., Széna-tér 1/b. IV., Kossuth Lajos-utca 14/1(1. IV. , Vámház-körút 8. V. , Lipót-körút II. V]., Andrássy-út 4(1. VII., Erzsóbet-körút 23. VII, Király-utca 23. VIL, Murányi-utca 14. VIL, Kákóczi-út 78. Fiókok vidéken Baja Nyíregyháza Békéscsaba Orosháza Cegléd Sopron Debrecen Szeged Gádoros Székesfehérvár Gyöngyös Szentes Kaposvár Szombathely Karcag Tab Kecskemét Tapolca Kiskunfélegyháza Várpalota . Kispest Zalaegerszeg Kistelek Ezenkívül 8 vidéki affiliált pénzintézet (Győrött, Csornán, Miskolcon, Szolnokon, Mezőtúron, Kunszontmártonban, Kapuváron és Téten) tartozik az intézet érdekköré hoz A takarékpénztár a bankiizlet minden ágával foglalkozik
