Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1929-12-25 / 52. szám
6 1929 december 25 Független Budapest Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztit kifogástalanul BV., (töajjMr-u. 6. VII, ttraiy-u. Íj. V., Báivány-u. 23. Vä?., Qohánv-u. 20. Legjobb idegenforgalmi reklám és a leghathatósabb propaganda a megelégedett vendég Ksz ten (lökre szóló egységes és összefüggő idegenforgalmi programot Íveli alkotni, amely a teendők sorrendjét pontosan meghatározza — Szemle a külföldieket vonzó budapesti intézmények fölött Nevetséges szélmalomban} volna, ha azt akarnám i bizonyítgatni, hogy az idegenforgalom emelését szol- I gáló propagandának jelentősége nem olyan nagy, \ mint amilyennek azt általában tartják, Elismerem és tudom nagyon jól, hogy a propaganda igenis döntő súllyal esik a latba, amikor az idegenforgalom emelése érdekében dolgozunk. Anyujára elismerem ezt, hogy a propaganda széleskörű iát erjesztését „conditio sine qua non“-nak vélem, s elkerülhetetlennek tartom a propagandairatok, plakátok és nyomtatványok olyan irányit fejlesztését is, hogy azok a külföld szinte szédületes versenyében is megállhassák helyüket. A mi plakát-hamupipőkénk a plakát-mágnások közt Hiszen szinte lehangolólag hatott rám pár hónappal ezelőtt egyik g*enfi menetjegyiroda kirakatába a mi plakát-hamupipőkénk a svájci és más külföldi plakát-mágnások között, amelyek harsogva, gyönyörű kiállításban hirdették a külföldi látni-, élveznivalók tömegét. Természetesen, amikor idegen- forgalomról beszélek, legelsősorban a külföldről felénk irányuló forgalomra gondolok, mert úgy gazdasági, mint erkölcsi szempontból ennek az idegenforgalomnak van legnagyobb országos és helyi jelentősége. A mi idegenforgalmi propagandánknak régi; ucha évszázados múltra visszatekintő külföldi ver-1 scnnyel kell megküzdenie, csak természetes tehát, hogy küzdőfegyvereinek is rendkívülieknek kell lenniök; félreesünk a világ országútjától, azért a propaganda rendkívüli eszközeivel kell megépítenünk azt az utat, amely felénk és hozzánk vezeti a látni, élvezni, szórakozni, vagy gyógyulni vágyó külföldiek tömegeit. Azért ha elismerjük is azokat az eredményeket, amelyeket idegenforgalmi propagandánk eddig már elért, feltétlenül kívánnunk kell a propaganda kiterjesztését és új, megkapó eszközökkel való kiegészítését. De amikor a propagandának rendkívüli fontosságát hangoztatjuk, nem szeretnénk abba a hibába esni, ami igen sok cikkből és beszédből kicsendül, s amely hiba. abban áll, hogy igen sokan hajlandók azt egész idegenforgalmat egyszerűen propagandakérdés- nek tekinteni. Ezt a felfogást természetesen helyesnek nem ismerhetem el, s az ez ellen való küzdést szükségesnek tartom. A propaganda egyedül is hozhat ugyan pil-' lanatnyi sikereket, emelheti a nemzeti és városi értékeket egy kis hamis csillogással, de állandó érdeklődést és rendszeresen megmaradó, sőt fokozódó vonzóerőd csak a reális, értékek teremthetnek. Alit Íveli tennünk? S ha ebből a szemszögből nézzük a dolgot, csakhamar felismerjük azokat a teendőket, amelyeket a főváros idegenforgalma érdekében a propagandáin túl is elmulasztanunk és halogatnunk nem szabad. Ezekben a sorokban csak Budapest idegenforgalmáról' beszélek, s nem vonom be fejtegetéseim keretébe az ország idegenforgalmát, annak ellenére, hogy ez a kettő egymással a legszorosabb összefüggésben van. Minden ország, város, vagy vidék idegenforgalmának legerősebb vonzó tényezői azok a speciális látnivalók, érdekességek és intézmények, amelyek másból nem, vagy legalább is nem abban a minőségben és miértekben találhatók fel, mint az illető helyen. Azért Budapesten is ezeket a speciális tényezőket kell kikeresnünk, ezeknek az értékét kell a lehetőségig felfokoznunk, s ezeket kell kicsiszolnunk, hogy vonzóerejüket teljes mértékben kihasználhassuk. Budapest fürdői, gyógyforrásai és — bájossága Fővárosunk legerősebb vonzóereje a fürdőkben és gyógyforrásokban, másodsorban pedig fekvésének bájában rejlik. A fürdők és gyógyforrások közül is első helyen a Szent Gellért-fürdő és a Margitsziget, azután a Lukács-fürdő és a szállónélküli Széchenyi-fürdő jóllétnek — külföldi viszonylatban — tekintetbe. A többi fürdőink már annyira elavultak, vagy még oly kevéssé vannak kiépítve (Római-fürdő, Sós fürdő), hogy minden természetes értékük mellett sem számíthatjuk azokat a külföldi idegen forgalom nézőpontjából különösebb értékeknek. Mielőtt tehát fürdőinknek nagy tőkebefektetéseket igénylő további kiépítésére, s az őket megillető magas kultúmívóra sebolaj legyen minden meníőszehrényben. Fertőzéstől megvéd és gyorsan gyógyít. M. klr. népjóléti és munkaügyi M. kir. kereskedelemügyi miniszter 72,455/1924. sz. miniszter 92,052/XX 1925. sz körrendelet. rendelet. való emelésére gondolnánk, már ma is meglévő, s már ma is nemzetközi értékeket jelentő fürdőinket kell minden eszközzel olyan drágakövekké kicsiszolnunk, amelyekben még a kutató szem sem talál foltot. Fájdalom, — ha végigtekintünk fürdőink során, - bizony alig találunk csak egyet is, amely még igen sok javítani- és pótolnivalóra nem szorulna, s ha ezek a javítani- és pótolnivalók nem is magukra a szóbanforgó fürdőkre vonatkoznak, mindenesetre megvannak a hiányok azoknak a környékén, annak ellenére, hogy azoknak pótlása nem is emésztene fel, A Széchenyi-fürdőnek csak a régi része és a gyógyvize jöhet számításba a külföldi idegenforgalom szempontjából. Strandfürdőjének és népfürdőinek — dacára a beléjük ölt millióknak —, csak mint helyi fürdőknek lehet jelentőségük, de szálló hiányában ez a fürdőnk sem veheti ki részét teljes értékének megfelelő mértékben az idegenforgalom emeléséből; mai környezete pedig szinte lehetetlenné teszi, hogy nemzetközi színvonalon álló agyik Mekkája lehessen a gyógyulást keresőknek. Vagy cl kell tehát környezetéből távolítani a ■mutatványos területet, s a fürdővel kapcsolatban egy modern szállót építeni, vagy pedig le kell arról mondanunk, hogy a Széchenyi-fiirclő világ-fürdő lehessen, s meg kell elégednünk azzal, hogy a helyi igények kielégítésére szolgáljon. A felsorolt néhány példa világosan illusztrálja azt, amit bizonyítani akartam, hogy igenis vannak jelentős értékeink, ezeknek azonban olyan hiányosságaik vannak, melyek igen megnehezítik azt, hogy Most csak a Gellérthegy problémájával kívánok foglalkozni, mert ez az a pontja a fővárosnak, amely minden idegen figyelmét magára vonja. Szinte babonaszerű makacssággal tartja magát a főváros köreiben az a nézet, hogy a Gellérthegyet a Citadella a maga egyszerű vonalaival oly művészien koronázza, hogy ahhoz hozzányúlni nem szabad, Ebből a nézetből azonban csak annyi az igaz, hogy a Citadella a Gellérthegy művészi képét nem rontja, igaz másfelől az is, hogy egy magában álló építmény (templom, Pantheon és a többi) nem igen alkalmas arra, hogy a Gellérthegy hatalmas tömegeinek mintegy betetőzéséül szolgáljon. De nagyon is el tudom képzelni, hogy egy várszerű épületcsoport csodás szépségűvé varázsolhatná ezt a természettől is remekbe alkotott hegyet. Minden szépért lelkesülő kedves polgártársunk, Glück Frigyies, vetett fel mintegy másfél évtizeddel ezelőtt egy szép gondolatot a Gellérthegy beépítéséről és ezt a gondolatot a következőképpen körvona lozza „Az Újság’“ hasábjain: . Pantheon volna építendő a Gellérthegy csúcsára, melyben azonban nemcsak elhunyt nagyjaink aTud- nák örök ólmaikat, s neimosak kegyeletes kripták őriznék halhatatlan héroszainkat, — hanem fel volnának halmozva benne mindazok a drága ereklyéi;, történeti emlékek, dicső tettek által megszenteli tárgyak, írásol; és oklevelek, történeti kincsek, melyeket a múlt évszázadokból megmenteni tudtunk a jelenkornak. Ez a Pantheon pedig esetleg hű másolata lehetne a nagy Mátyás király egykori csodaszép várának, hatalmas tornyaival, bástyáival, iiírtjaival.‘‘ valami fantasztikus összegeket. Lépteh-nyomon hallunk és olyasunk levegőben járó tervekről, megindulunk ragyogó álmok után, de megbotlunk a lábaink előtt heverő kavicsban, mielőtt egy lépést is tehettünk volna a magasba vezető úton." Fény és árnyék játéka a Gellért körül Ha megállunk legfényesebb fürdőnk, a Szent Gellért-fürdő előtt, minden jóízlésü embernek el kell szörnyedni azon, hogy ez a fényes palota, amely már olyan horribilis összegeket nyelt el, még ma is micsoda balkáni környezetben áll. Nem akarom elismételni a, Gellért téren lévő ferdeségeknek, rendezetlenségeknek azt a hosszú sorozatát, amit már oly sokszor megírtak és elmondottak. Csak ismét megállapítom, hogy itt, ahol a legnj-ugatiasabban rendezett helyzetnek kellene uralkodni, itt ölelkezik legkiáltóbb és legbántóbb módon a fény az árnyékkal, a pompa a rongyokkal. Hogyan is képzelhető el, hogy meg ne botránkozzék a külföldi kiegyensúlyozott kultúrához szokott idegen, azokon a lehetetlen állapotokon, amelyek a Gellért téren uralkodnak? Pár százezer pengővel rendet lehetne teremteni, s a pompázó palota méltó környezetet kaphatna a kultúrálatlan rendezetlenség helyett, ami ma körülveszi. mint kifogástalan elsőrendű reális értékek tegyék teljessé a propaganda eredményeit. A propaganda értéke csak akkor lesz teljes, ha az idegen a valóságban még töbet kap, mint amennyit a propaganda hirdet, s ha rendkívüli fürdőértékieinket nem csúfítják el azok az apró-cseprő ferdeségek és hiányosságok, amelyek úgy hatnak, mint a fényes díszruha hátán a folt. . . A mi Budapestünk fekvésének az a speciális szépségbe, amelyet más városban nem igen lehet megtalálni, az a Duna-vonal a Várheggyel és Gellértheggyel. A budai hegyvidék, akármilyen megfizethetetlen drága kincsünk is nekünk budapestieknek, akármilyen igéző is a maga szelíd bájában, nemzetközi értelemben különösebb vonzóerőt, nem jelenthet. Azért a Duna-vonalra kell koncentrálnunk minden anyagi erőnket, hogy ezt a ma még félig nyers ékkövet csiszoljuk, amíg abból versenyen kívül .ál-ló vi- lágnevezetesség válik, Nie riadjunk vissza ennek a szép gondolatnak, ennek a ma még csak csodaszép álomnak hatalmas méreteitől! A kultúrnépek nagy alkotásai sem néhány évnek eredményei! A milánói Dóm évszázadé kig épült s a legtöbb építésziét! remek évtizedekig tartó munka szüleménye! A ma nyomorúságától lenyűgözött nemzedék talán csak a tervezésig juthat el, de már ez is elég volna arra, hogy a nagy gondolat megvalósítására az alapokat lerakjuk s meggátoljuk azt, hogy ezt a csodaszép természeti kincset valami méltatlan célra tékozolja el egy nagyot alkotni bem merő törpe nemzedék. Ilyen alkotás világhíresé tehetné fővárosunkat. Egymilliós város, amelynek közepén egy merész sziklabércet koronázó vár őrizné egy sokat szenvedeti nemzet kincseit! Ezt a sehol nem létező nagyszerű alkotást még’ propagálni sem kellene, ez magától indítaná felénk az idegenek áradatait! Vannak-e a Várnak titokzatos ” földalatti folyosói ? Nem lehet említés nélkül hagyni a budai. Várnak egy kellően fel nem derített rejtelmét sem, ami esetleg igen nagy érdeklődést kelthet az idegenek körében. (Évek óta fel-fclbukkan egy-ogy újságcikk, a Várban állítólag még ma is meglévő földalatti iircTapétázást, szobafestést, mázolást SS lí E1 TZ ER FJE RENC ÉS FIAI R.-T. 'cstőipari, festőiparművészéti és tapétázó vállalat végez. Bit lapost, VII., Rózsa-utca 32. Telefon : József 311 81. és 444-73Vissza kell állítani a helyi hajózást a Dunán! A mi bájos Margitszigetünk, úgy látszik, jó úton halad, s ha nem akad meg- fejlődésében, akkor remélni lehet, hogy ma még' rendezetlen részei is rendeltetésüknek megfelelően, méltó módon lógnak beleilleszkedni a gyönyörű keretekbe, mely őket körülveszi. Csak egy aggasztó tünet van a Duna e gyöngye környékén, — az elmaradt hajóforgalom! A hatalmas Duna, íóvárosunknak ez az elsőrendű ékessége, az elmúlt évben üresen, elhagyatottan csillogtatta habjait, s a Margitsziget elvesztette egyik kedves, vonzó közlekedési eszközét. Idegenforgalmunk a Duna melletti fürdőkben és nagyszállókban koncentrálódik, ® az ezekben megforduló idegen bámulva látja ezt a hatalmas folyót üresen, halott an, s nem is lehet vele megértetni, hogy mért nincsen ez a kínálkozó alkalom a szórakozás és közlekedés céljaira kihasználva!? Szállói a Széchenyi-fürdő mellé! Pantheont a Gellérthegy tetejére! A Dunán egy kis élelmesség, a közönség igényeihez való alkalmazkodás, könnyen teremthetne olyan forgalmat, amely még a városi közlekedés lebonyolításában is számot tehetne. Kétségtelen, hogy ez nem maradhat így, a Duna helyi hajóforgalmát minden eszközzel vissza kell állítani, s a Dunán ismét meg kell jelenni valamely formában a helyi hajózás eszközeinek. A Lukács-fürdő és a vele szinte egybeforrott ! Császár-fürdő, a főváros legnépszerűbb és legrégibb i fürdői is olyan környezetben vannak, hogy azt csak | mélységes szomorúsággal lehet szemlélni. Ezeket a j civilizálatlan állapotokat is sokszor és sokan felpa- ! rászólták már, állítólag tervek is vannak azok meg- ; szüntetésére, de a helyzet „ javulását évek óta hiába i várjuk. 1 1
