Független Budapest, 1929 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-25 / 52. szám

6 1929 december 25 Független Budapest Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztit kifogástalanul BV., (töajjMr-u. 6. VII, ttraiy-u. Íj. V., Báivány-u. 23. Vä?., Qohánv-u. 20. Legjobb idegenforgalmi reklám és a leghathatósabb propaganda a megelégedett vendég Ksz ten (lökre szóló egységes és összefüggő idegenforgalmi programot Íveli alkotni, amely a teendők sorrendjét pontosan meghatározza — Szemle a külföldieket vonzó budapesti intézmények fölött Nevetséges szélmalomban} volna, ha azt akarnám i bizonyítgatni, hogy az idegenforgalom emelését szol- I gáló propagandának jelentősége nem olyan nagy, \ mint amilyennek azt általában tartják, Elismerem és tudom nagyon jól, hogy a propa­ganda igenis döntő súllyal esik a latba, amikor az idegenforgalom emelése érdekében dolgozunk. Any­ujára elismerem ezt, hogy a propaganda széleskörű iát erjesztését „conditio sine qua non“-nak vélem, s elkerülhetetlennek tartom a propagandairatok, plaká­tok és nyomtatványok olyan irányit fejlesztését is, hogy azok a külföld szinte szédületes versenyében is megállhassák helyüket. A mi plakát-hamupipőkénk a plakát-mágnások közt Hiszen szinte lehangolólag hatott rám pár hó­nappal ezelőtt egyik g*enfi menetjegyiroda kirakatá­ba a mi plakát-hamupipőkénk a svájci és más kül­földi plakát-mágnások között, amelyek harsogva, gyönyörű kiállításban hirdették a külföldi látni-, élveznivalók tömegét. Természetesen, amikor idegen- forgalomról beszélek, legelsősorban a külföldről fe­lénk irányuló forgalomra gondolok, mert úgy gaz­dasági, mint erkölcsi szempontból ennek az idegen­forgalomnak van legnagyobb országos és helyi jelen­tősége. A mi idegenforgalmi propagandánknak régi; ucha évszázados múltra visszatekintő külföldi ver-1 scnnyel kell megküzdenie, csak természetes tehát, hogy küzdőfegyvereinek is rendkívülieknek kell lenniök; félreesünk a világ országútjától, azért a propaganda rendkívüli eszközeivel kell megépítenünk azt az utat, amely felénk és hozzánk vezeti a látni, élvezni, szórakozni, vagy gyógyulni vágyó külföldiek töme­geit. Azért ha elismerjük is azokat az eredménye­ket, amelyeket idegenforgalmi propagandánk eddig már elért, feltétlenül kívánnunk kell a propaganda kiterjesztését és új, megkapó eszközökkel való kiegé­szítését. De amikor a propagandának rendkívüli fontos­ságát hangoztatjuk, nem szeretnénk abba a hibába esni, ami igen sok cikkből és beszédből kicsendül, s amely hiba. abban áll, hogy igen sokan hajlandók azt egész idegenforgalmat egyszerűen propagandakérdés- nek tekinteni. Ezt a felfogást természetesen helyesnek nem is­merhetem el, s az ez ellen való küzdést szükségesnek tartom. A propaganda egyedül is hozhat ugyan pil-' lanatnyi sikereket, emelheti a nemzeti és városi érté­keket egy kis hamis csillogással, de állandó érdeklő­dést és rendszeresen megmaradó, sőt fokozódó vonzó­erőd csak a reális, értékek teremthetnek. Alit Íveli tennünk? S ha ebből a szemszögből nézzük a dolgot, csak­hamar felismerjük azokat a teendőket, amelyeket a főváros idegenforgalma érdekében a propagandáin túl is elmulasztanunk és halogatnunk nem szabad. Ezek­ben a sorokban csak Budapest idegenforgalmáról' beszélek, s nem vonom be fejtegetéseim keretébe az ország idegenforgalmát, annak ellenére, hogy ez a kettő egymással a legszorosabb összefüggésben van. Minden ország, város, vagy vidék idegenforgal­mának legerősebb vonzó tényezői azok a speciális lát­nivalók, érdekességek és intézmények, amelyek más­ból nem, vagy legalább is nem abban a minőségben és miértekben találhatók fel, mint az illető helyen. Azért Budapesten is ezeket a speciális tényezőket kell kikeresnünk, ezeknek az értékét kell a lehető­ségig felfokoznunk, s ezeket kell kicsiszolnunk, hogy vonzóerejüket teljes mértékben kihasználhassuk. Budapest fürdői, gyógyforrásai és — bájossága Fővárosunk legerősebb vonzóereje a fürdőkben és gyógyforrásokban, másodsorban pedig fekvésének bájában rejlik. A fürdők és gyógyforrások közül is első helyen a Szent Gellért-fürdő és a Margitsziget, azután a Lukács-fürdő és a szállónélküli Széchenyi-fürdő jó­llétnek — külföldi viszonylatban — tekintetbe. A többi fürdőink már annyira elavultak, vagy még oly kevéssé vannak kiépítve (Római-fürdő, Sós fürdő), hogy minden természetes értékük mellett sem szá­míthatjuk azokat a külföldi idegen forgalom néző­pontjából különösebb értékeknek. Mielőtt tehát für­dőinknek nagy tőkebefektetéseket igénylő további ki­építésére, s az őket megillető magas kultúmívóra sebolaj legyen minden meníőszehrényben. Fertőzéstől megvéd és gyorsan gyógyít. M. klr. népjóléti és munkaügyi M. kir. kereskedelemügyi miniszter 72,455/1924. sz. miniszter 92,052/XX 1925. sz körrendelet. rendelet. való emelésére gondolnánk, már ma is meglévő, s már ma is nemzetközi értékeket jelentő fürdőinket kell minden eszközzel olyan drágakövekké kicsiszol­nunk, amelyekben még a kutató szem sem talál foltot. Fájdalom, — ha végigtekintünk fürdőink során, - bizony alig találunk csak egyet is, amely még igen sok javítani- és pótolnivalóra nem szorulna, s ha ezek a javítani- és pótolnivalók nem is magukra a szóbanforgó fürdőkre vonatkoznak, mindenesetre megvannak a hiányok azoknak a környékén, annak ellenére, hogy azoknak pótlása nem is emésztene fel, A Széchenyi-fürdőnek csak a régi része és a gyógy­vize jöhet számításba a külföldi idegenforgalom szempontjából. Strandfürdőjének és népfürdőinek — dacára a beléjük ölt millióknak —, csak mint helyi fürdőknek lehet jelentőségük, de szálló hiányában ez a fürdőnk sem veheti ki részét teljes értékének meg­felelő mértékben az idegenforgalom emeléséből; mai környezete pedig szinte lehetetlenné teszi, hogy nem­zetközi színvonalon álló agyik Mekkája lehessen a gyógyulást keresőknek. Vagy cl kell tehát környeze­téből távolítani a ■mutatványos területet, s a fürdővel kapcsolatban egy modern szállót építeni, vagy pedig le kell arról mondanunk, hogy a Széchenyi-fiirclő vi­lág-fürdő lehessen, s meg kell elégednünk azzal, hogy a helyi igények kielégítésére szolgáljon. A felsorolt néhány példa világosan illusztrálja azt, amit bizonyítani akartam, hogy igenis vannak jelentős értékeink, ezeknek azonban olyan hiányos­ságaik vannak, melyek igen megnehezítik azt, hogy Most csak a Gellérthegy problémájával kívánok foglalkozni, mert ez az a pontja a fővárosnak, amely minden idegen figyelmét magára vonja. Szinte babo­naszerű makacssággal tartja magát a főváros körei­ben az a nézet, hogy a Gellérthegyet a Citadella a maga egyszerű vonalaival oly művészien koronázza, hogy ahhoz hozzányúlni nem szabad, Ebből a nézet­ből azonban csak annyi az igaz, hogy a Citadella a Gellérthegy művészi képét nem rontja, igaz másfelől az is, hogy egy magában álló építmény (templom, Pantheon és a többi) nem igen alkalmas arra, hogy a Gellérthegy hatalmas tömegeinek mintegy betető­zéséül szolgáljon. De nagyon is el tudom képzelni, hogy egy várszerű épületcsoport csodás szépségűvé varázsolhatná ezt a természettől is remekbe alkotott hegyet. Minden szépért lelkesülő kedves polgártársunk, Glück Frigyies, vetett fel mintegy másfél évtizeddel ezelőtt egy szép gondolatot a Gellérthegy beépítésé­ről és ezt a gondolatot a következőképpen körvona lozza „Az Újság’“ hasábjain: . Pantheon volna építendő a Gellérthegy csúcsára, melyben azonban nemcsak elhunyt nagyjaink aTud- nák örök ólmaikat, s neimosak kegyeletes kripták őriznék halhatatlan héroszainkat, — hanem fel vol­nának halmozva benne mindazok a drága ereklyéi;, történeti emlékek, dicső tettek által megszenteli tár­gyak, írásol; és oklevelek, történeti kincsek, melye­ket a múlt évszázadokból megmenteni tudtunk a jelenkornak. Ez a Pantheon pedig esetleg hű má­solata lehetne a nagy Mátyás király egykori csoda­szép várának, hatalmas tornyaival, bástyáival, iiírt­jaival.‘‘ valami fantasztikus összegeket. Lépteh-nyomon hal­lunk és olyasunk levegőben járó tervekről, megin­dulunk ragyogó álmok után, de megbotlunk a lábaink előtt heverő kavicsban, mielőtt egy lépést is tehet­tünk volna a magasba vezető úton." Fény és árnyék játéka a Gellért körül Ha megállunk legfényesebb fürdőnk, a Szent Gellért-fürdő előtt, minden jóízlésü embernek el kell szörnyedni azon, hogy ez a fényes palota, amely már olyan horribilis összegeket nyelt el, még ma is mi­csoda balkáni környezetben áll. Nem akarom elismé­telni a, Gellért téren lévő ferdeségeknek, rendezetlen­ségeknek azt a hosszú sorozatát, amit már oly sok­szor megírtak és elmondottak. Csak ismét megállapí­tom, hogy itt, ahol a legnj-ugatiasabban rendezett helyzetnek kellene uralkodni, itt ölelkezik legkiáltóbb és legbántóbb módon a fény az árnyékkal, a pompa a rongyokkal. Hogyan is képzelhető el, hogy meg ne botránkozzék a külföldi kiegyensúlyozott kultúrához szokott idegen, azokon a lehetetlen állapotokon, ame­lyek a Gellért téren uralkodnak? Pár százezer pengő­vel rendet lehetne teremteni, s a pompázó palota méltó környezetet kaphatna a kultúrálatlan rende­zetlenség helyett, ami ma körülveszi. mint kifogástalan elsőrendű reális értékek tegyék teljessé a propaganda eredményeit. A propaganda ér­téke csak akkor lesz teljes, ha az idegen a valóság­ban még töbet kap, mint amennyit a propaganda hir­det, s ha rendkívüli fürdőértékieinket nem csúfítják el azok az apró-cseprő ferdeségek és hiányosságok, amelyek úgy hatnak, mint a fényes díszruha hátán a folt. . . A mi Budapestünk fekvésének az a speciális szép­ségbe, amelyet más városban nem igen lehet meg­találni, az a Duna-vonal a Várheggyel és Gellért­heggyel. A budai hegyvidék, akármilyen megfizet­hetetlen drága kincsünk is nekünk budapestieknek, akármilyen igéző is a maga szelíd bájában, nemzet­közi értelemben különösebb vonzóerőt, nem jelenthet. Azért a Duna-vonalra kell koncentrálnunk minden anyagi erőnket, hogy ezt a ma még félig nyers ék­követ csiszoljuk, amíg abból versenyen kívül .ál-ló vi- lágnevezetesség válik, Nie riadjunk vissza ennek a szép gondolatnak, en­nek a ma még csak csodaszép álomnak hatalmas méreteitől! A kultúrnépek nagy alkotásai sem né­hány évnek eredményei! A milánói Dóm évszázadé kig épült s a legtöbb építésziét! remek évtizedekig tartó munka szüleménye! A ma nyomorúságától lenyűgözött nemzedék ta­lán csak a tervezésig juthat el, de már ez is elég volna arra, hogy a nagy gondolat megvalósítására az alapokat lerakjuk s meggátoljuk azt, hogy ezt a csodaszép természeti kincset valami méltatlan célra tékozolja el egy nagyot alkotni bem merő törpe nem­zedék. Ilyen alkotás világhíresé tehetné fővárosunkat. Egymilliós város, amelynek közepén egy merész sziklabércet koronázó vár őrizné egy sokat szenvedeti nemzet kincseit! Ezt a sehol nem létező nagyszerű alkotást még’ propagálni sem kellene, ez magától in­dítaná felénk az idegenek áradatait! Vannak-e a Várnak titokzatos ” földalatti folyosói ? Nem lehet említés nélkül hagyni a budai. Várnak egy kellően fel nem derített rejtelmét sem, ami eset­leg igen nagy érdeklődést kelthet az idegenek köré­ben. (Évek óta fel-fclbukkan egy-ogy újságcikk, a Várban állítólag még ma is meglévő földalatti iirc­Tapétázást, szobafestést, mázolást SS lí E1 TZ ER FJE RENC ÉS FIAI R.-T. 'cstőipari, festőiparművészéti és tapétázó vállalat végez. Bit lapost, VII., Rózsa-utca 32. Telefon : József 311 81. és 444-73­Vissza kell állítani a helyi hajózást a Dunán! A mi bájos Margitszigetünk, úgy látszik, jó úton halad, s ha nem akad meg- fejlődésében, akkor remélni lehet, hogy ma még' rendezetlen részei is ren­deltetésüknek megfelelően, méltó módon lógnak bele­illeszkedni a gyönyörű keretekbe, mely őket körül­veszi. Csak egy aggasztó tünet van a Duna e gyöngye környékén, — az elmaradt hajóforgalom! A hatalmas Duna, íóvárosunknak ez az elsőrendű ékessége, az elmúlt évben üresen, elhagyatottan csil­logtatta habjait, s a Margitsziget elvesztette egyik kedves, vonzó közlekedési eszközét. Idegenforgal­munk a Duna melletti fürdőkben és nagyszállókban koncentrálódik, ® az ezekben megforduló idegen bá­mulva látja ezt a hatalmas folyót üresen, halott an, s nem is lehet vele megértetni, hogy mért nincsen ez a kínálkozó alkalom a szórakozás és közlekedés céljaira kihasználva!? Szállói a Széchenyi-fürdő mellé! Pantheont a Gellérthegy tetejére! A Dunán egy kis élelmesség, a közönség igényei­hez való alkalmazkodás, könnyen teremthetne olyan forgalmat, amely még a városi közlekedés lebonyo­lításában is számot tehetne. Kétségtelen, hogy ez nem maradhat így, a Duna helyi hajóforgalmát minden eszközzel vissza kell állítani, s a Dunán is­mét meg kell jelenni valamely formában a helyi hajózás eszközeinek. A Lukács-fürdő és a vele szinte egybeforrott ! Császár-fürdő, a főváros legnépszerűbb és legrégibb i fürdői is olyan környezetben vannak, hogy azt csak | mélységes szomorúsággal lehet szemlélni. Ezeket a j civilizálatlan állapotokat is sokszor és sokan felpa- ! rászólták már, állítólag tervek is vannak azok meg- ; szüntetésére, de a helyzet „ javulását évek óta hiába i várjuk. 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents